(30.rész) Tengerpart és az utolsó pillanatok

Meghoztam a hosszú várakozás után mindenki örömére a következő részt! Minimum egy komment után irom a kövezkezőt. :) 

Kendall szemszöge:

Négy nap telt el a boltos incidens óta. Sok dolog megváltozott attól a naptól kezdve. Például Alexa összepakolt és elköltözött az új házába aminek a tetejét másnap megjavítottuk. Nagyon hálás volt érte. Egy picit lelkiismeret furdalásom van amiért nem lehetek mellette. Minden reggel ír nekünk,hogy miujság van vele. A mai reggele is borzalmas volt a rosszullétek miatt. Félek,hogy már lekéstünk az abortuszról. Viszont mára van időpontunk és beszerveztem egy tengerparti kirándulást Alexának. Hátha kiveri a fejéből a baba elvesztését. Délután 5-re van időpontunk,most negyed egy
van.

Jamessel megreggeliztünk majd segített összepakolni a piknik kosárba. Én begyömöszöltem a két szörfdeszkát a csomagtartóba ezután. Lassan minden készen volt.Elköszöntem Jamestől és elindultam a kocsival a megbeszélt találka helyre. A homokos part előtti parkoló szinte üres volt még. Alexának pedig nyomát se láttam. Kicsatoltam az övemet,lejjebb csúszva az ülésben. Bekapcsoltam a rádiót hogy elüssem a maradék időt. A telefonomon játszottam mikor valaki vállon bökött. " Bocsi a zavarásért. De most tudtam csak elszabadulni a mosdótól." - Adott egy gyenge mosolyt. Lezártam gyorsan a kocsit és zsebre tettem a mobilomat. A csomagtartó felé vettem az irányt,Alexa pedig követett."Még egyszer köszönöm a tető javítást."-Próbálkozott beszélgetést kezdeményezni,ismét. Ekkor esett le nekem,hozzá se szóltam mostanáig. Megráztam a fejemet,hogy magamhoz térjek."Ja igazán nincs mit. Van kedved szörfözni? Úgysem kell figyelni a babára már. Na?"- Kérdezte rá,de nem kellett volna. Magához ölelte a kezében tartott törölközőt.

"Azt hittem inkább beszélgetünk mielőtt elmegyünk a dokihoz. Te viszont tengerparti napra csomagoltál be. Mégis miért?"- Kicsit el volt veszve."Az ember úgy tud igazán felejteni ha mást tesz helyette. El akartam terelni a figyelmedet. Ilyen egyszerű. Ha nem akarod itt hagyunk mindent és leülünk a homokba beszélgetni. Gyere." A törölközőinket ledobva a homokra, helyet foglaltunk rajtuk. Hátradőltem a jobb kezemmel,megtámasztva magamat."Készen állsz az abortuszra?"- Biztos voltam benne,hogy nem ezzel kéne kezdenünk,viszont tudni akartam hogyan éli ezt meg. Elvégre elveszik a babát tőle ami most benne növekszik. Alexa felkelt rögtön és elindult a kocsim felé. Mindent otthagyva utána szaladtam."Kérlek állj meg! Csak segíteni akarok neked."- Megálltam tíz lépés után. Alexa megfordult. Apró lépésekkel közeledett felém. Ezek után a karjaimba borult. Olyan szorosan ölelt,majdnem összeroppantam."Hé,ne haragudj rám.Kezdjük újra.És ígérem te kezdhetsz bele ami nyomja a lelkedet."- Ezúttal lágyabban beszéltem hozzá.

Végül több órán át beszélgettünk a félelmeiről,arról hogy mi tartja benne a lelket és arról is szó esett,
mennyire szüksége van rám. Ennek kifejezetten örültem. Hiszen számomra is fontos lett az elmúlt időszakban amit volt alkalmunk eltölteni akár kettesben vagy a többiekkel együtt. Picit napoztunk még mikor kaptam egy telefon hívást. Hanyatt feküdve Alexával a mellkasomon óvatosan érte nyúltam. Csukott szemmel hallgattam azt aki beszélt hozzám. Hirtelen kikerekedtek a szemeim,az nem lehet!! Ez Sofia, ráadásul nagy bajban van. A szakításunk nem ment zökkenő mentesen,de sikerült jó barátokként elválnunk egymástól. Megígértettem vele ha bármi segítség kellene,hívjon fel.
Most esett rá az alkalom úgy tűnik. Felültem és elkezdtem belebújni a strand papucsomba,hogy vezetni tudjak. Alexa nagyokat pislogva figyelt engem."Mit csinálsz? Még van...."-Megnézte az időt a saját mobilján összeráncolt homlokkal."Bő egy óránk. Kizárt,hogy hamarabb odaviszel engem.Elég lesz ott ücsörögnöm 5 percig is...."- Bökte ki hadarva. Megráztam a fejemet,a szemébe nézve feleltem,"Iszonyatosan sajnálom viszont nekem ki kell segítenem egy régi barátomat. Óriási bajba keveredett. Szüksége van rám."- Még hogy barát,miért nem bírtam bevallani,hogy az exemhez megyek? Én tiszta hülye vagyok. De most komolyan.

"Aha értem,itt akarsz hagyni egy másik jó barát miatt. Hadd tippeljek neki is abortusza lesz?"- Nem szánta viccnek,a sírás kerülgette ahogy összetekerte a törölközőjét és elindult a parkoló irányába. Hihetetlenül érzékenyen érinti ez a téma,csak tudnám miért. Elvégre az első hónapban biztos nem lehet érezni a babát még."NEM! Az exe megjelent a házánál és vissza akarja könyörögni magát...fél hogy fegyvere van...."- Összeszorítottam a szemeimet,ez lesz talán életem legrosszabb kifogása.

"Értem,menj csak. Elbuszozok a klinikára egyedül. Köszönöm a semmit."- Ezzel ott hagyott egyedül. Szinte megszakadt a szívem amiért két helyen kéne lennem egyszerre,és a múltamat választottam Alexa helyett. Sóhajtozva beszálltam a kocsimba. GPS-en megkerestem a helyet ahol Sofia lakik jelenleg. Elküldte smsben percekkel ezelőtt. Így oda tudok menni minnél hamarabb,remélem még időben. Fél óra múlva elértem a GPS-en kijelölt utcába. Lassan vezettem,nézegetve a házszámokat. Lefékeztem a 28-as háznál. Messziről láttam két embert dulakodni a feljárón álló kocsinál.

A kulcsot a gyújtásban hagyva kinyitottam a kocsi ajtót,odarohanva hozzájuk. Ekkor szembesültem az előttem lejátszódó jelenettel. Sofiát szorongatta az a pasas. Könnyed mozdulattal a földre toltam a nagy darab fickót." Hagyd békén a lányt!! Megértetted? Sofia ülj a kocsimba! Eljössz hozzám."- Sofia lefagyott pár percre."Utánam fog jönni bárhova is megyek! Kendall ezt te nem értheted!"- A srác derekán ültem,lefogva a kezeit. Nagyon erőlködött hátha ki tudja szabadítani magát,esélytelen volt a próbálkozása. Erősebb voltam nála.Sokkal. Megkönnyebbülve hallottam a kocsi ajtó nyitódását illetve becsapódását. Biztonságban van innentől kezdve. A fickónak behúztam egyet mielőtt a kocsihoz rohantam és hamar elszáguldottunk az utca végéig ott pedig balra fordultam." Jól vagy? Mióta zaklatott téged?"- Tisztában voltam,hogy egy percnyi időt se kéne az exemre fordítani mégis segítségre szorult.

Rajtam kívül maximum a szüleire számíthat,ők azonban két állammal arrébb laknak. Sofia kisöpörte a haját az arcából,ekkor láttam meg az arcán levő vágást. Ösztönből odanyúltam a kezemmel,végig simítva azt." Ezek szerint kést fogott rád az a szemétláda."- Ideges lettem,senkinek nincs joga bántani a nőket."Az fáj a legkevésbé. Jó ideje harcoltunk mire ide értél. Elfáradtam rendesen."- Az ablaknak dőlt lecsukódó szemekkel. Megsimogattam a vállát gyengéden. Tudja,rám számíthat." Mától a közeledbe se jöhet,nyugodj meg. Felkeltelek amint hazaértünk."- Kikapcsoltam a rádiót,nehogy zavarja a hangos zene az elalvásban. Abban a pillanatban jöttem rá,mennyire fontos nekem a mai napig Sofia. A hazafelé vezető út bő két órára sikeredett. Több piros lámpánál is a reklám táblákon az abortusz ellen álltak ki. Görcsbe szorult a gyomrom. Ezekben a percekben végzik el Alexán a beavatkozást és én tudok mellette lenni. Ez teljesen kikészít. Jameshez hazaérve besétáltunk Sofival a lakásba. James valószinűleg elment futni,ezért feltudtam vinni őt az emeletre hadd pihenje ki a nap fáradalmait." Abban a kupacban találsz kényelmes felsőt és nadrágot ami a barátnőmé.Aztán aludj egyet. Lent leszek megtalálsz."- Lekapcsoltam a lámpát a szobában mihelyst átöltözött és bedőlt az ágyba. Én pedig lesétáltam a nappaliba tévézni.

Alexa szemszöge: 

Egészen lassan sétáltam be a kórház bejáratán miután kiszálltam a taxiból. A partról hazafelé tartva felhívtam Jamest. Azt mondta írassam az ő kártyájára az út költségét és kifizeti az este. Mivel megkért,hogy ma aludjak mindenképp nálunk ha megcsinálják az abortuszt. Szükségem lesz a támogatásukra abban biztos voltam. Leültem a csúnya zöld váróteremben.

Sose szerettem a kórházakban elidőzni,most pedig várhattam fél órát a soromra. Fél óra leteltével egy középidős hölgy bekisért a vizsgálóba. Leültem az asztalra. A pillangók a gyomromban elviselhetetlenné váltak,ráadásul Kendall sincs itt,hogy szorongathassam a kezét. Egyedül kell végig csinálnom az egészet. Kaptam egy köpenyt amit átvettem pár perc alatt. Mire visszajött a doki az egyik nővér beadott nekem valamit. Ösztönösen ellenálltam,mert elvileg ez árt a babának és elősegíti a procedúrát. Abban a pillanatban bizonyosult bennem mennyire nem akarom én ezt."Álljanak le! Kérem!"- A doki pont akkor kapcsolta be a gépet,de leállította a kérésemre."Meggondolta magát?"- Furcsa mód kedvesen beszélt hozzám. Aprót bólintottam."Szeretném megtartani a picit ha lehet."-Könnyek csordultak le az arcomon."Örömmel hallom. Tudja sokan mégis az abortusz mellett döntenek.Maga pedig jó döntést hozott,még ha nehéz is volt. Büszke lehet magára."- Ezek után felvették az adataimat és megvizsgáltak,a végén pedig ultrahangot csináltak.

A képeket megtarthattam. Azokat szorongattam kilépve a vizsgáló szobából. Le kellett ülnöm a váróban pár percre hogy magamhoz térjek. Jamesnek rögtön küldtem egy smst,"A baba velünk marad.Indulok hozzátok." Ismételten taxit hívtam,ezúttal James címét mondtam be. Egész végig azon gondolkoztam hogyan mondom ezt el Kendallnek. Tisztában vagyok vele milyen árat fizettem ezért a babáért,mégsincs szívem elvetetni. Még akkor se ha Kendall szakít velem emiatt. Ezt a döntést én hoztam meg egyedül.Főleg,hogy melettem sem volt. A taxit kifizettem,mert James vissza írt,hogy elment futni és később ér haza. Úgyhogy fogtam magam és bementem a házba. Halkan a konyhában lepakoltam a táskámat meg az ultrahangos képeket. Mosdóba kellett mennem,méghozzá sürgősen. Dolgom végeztével kezet mostam,megtöröltem a kezeimet. Lekapcsoltam a villanyt.

Kilépve a mosdóból Kendall állt előttem totálisan lesokkolódva. Megláttam a kezeiben a képeket."Ezek mégis mik?? Azt beszéltük meg hogy elveteted a babát!"- Kiabált velem. Érthetően dühös volt rám. Mégis ugyan azt csinálja mint Jason. Parancsolgat nekem. Köszönöm szépen nem kérek ebből."Jason kettő vagy!! Felfogod te ez mit jelent? Ügyes vagy."-Puffogtam ahogy elkezdtem vacsit késziteni magamnak.

"Najó ez aljas rágalmazás. Te mondtad ki először az egészet,én csak támogattalak."-Védte be magát.Persze,mi mást tehetett volna."Támogattál? Remek,ebben is tudsz majd. Ha az egészet hanyagolni akarod,szakitsunk. A döntés a tied. Nekem minden jó."- Vörös lett szinte a feje a kijelentésem hallatán."Tökéletes! Szakitottunk. Ebben a pillanatban. Kellemes babázást nélkülem!! Apropó aludj Jamessel ha lehet,az exem Sofia a helyeden bealudt.Így viszont bocsánatot se kell kérnem emiatt. Nagyszerű."- Feltrappolt a lépcsőn szándékosan.

A mosogatóba dobtam az előbb levett tiszta tányéromat mérgemben. A bejárati ajtó kinyílt majd valaki becsukta."Halihó itthon vagyok. Ki mit főz vacsorára?"- Kérdezte mosolyogva,a vidámság azonnal lefagyott az arcáról."Mit műveltetek?"-Tudni akarta. Simán megvontam a vállamat."Valamit összeütök,kaphatsz belőle nyugodtan. Ja és Kendallel szakitottunk. Totálisan kiakadt. Az exével alszik ma. Beköltözhetnék hozzád?"- Kikerekedtek a szemei."Te most ugye viccelsz? Mégis mi a fenét gondolt? Annak a babának apuka kell bármi áron."-A tényekkel tisztában vagyok én is.Megvalósitani már nehezebb dolog lesz....