2017. szeptember 21., csütörtök

(18.rész) Mennem kell

Elég régen hoztam új részt nektek,de mivel itthon ülök betegen van időm megírni ezt a részt.Fogadjátok szeretettel.Izgalmas lett szerintem :) Minimum két kommentet kérek a folytatáshoz.💗

Kendall szemszöge:

Tegnap Alexa hamar felment a szobájába.Mi még lent maradtunk élvezni a jó zenét és az önfeledt hangulatot.Olyan hajnali egy környékén Loganék hazamentek.Én azonnal ledőltem az ágyamba teljesen kifáradtan.De sajnos alig bírtam aludni,Alexán járt az eszem,miért mondott vajon igent a munkára? Nem is ebben a városban lesz.Nekem ez nagyon furcsa minden esetre.Mintha menekülne valamitől csak tudnám mitől.Mielőtt észbe kaptam elaludtam.Másnap valaki levert valamit a folyosón.Kiszaladtam azonnal."Te máris mész?Semmi búcsúzkodás?..."-Elszomorodtam így kora reggel.Kizárt hogy szó nélkül elengedem Floridába.Ekkor támadt egy ötletem.

Alexa szemszöge:

Hajnalban indul a gépem,most per pillanat reggel fél 4 van.Igyekeztem minél halkabban összepakolni a bőröndömbe.Több percnyi rajta ülésen,fekvésen majd ugrálással később sikerült behúznom a cipzárokat.Körbe néztem a nekem készített szobában.Hiányozni fog.A fiúk viszont mindennél jobban.Különösen az egyikük.Megszakad a szívem ha csak bele gondolok.Lekapcsoltam a lámpámat és kihúztam magam után a nagy bőröndömet.Amit sikerült neki koccantanom a folyosón levő szekrénynek amin volt egy cserepes virág.Igen direkt beszélek róla múlt időben,ugyanis darabokra tört a szemem láttára.Sietve leguggoltam hogy eltakarítsam a nyomokat mikor kinyílt a hátam mögött egy szoba ajtó.Hátra fordultam.Kendall alakját láttam az ajtóban."Te máris mész?Semmi búcsúzkodás?..."-Gombóc nőtt a torkomban.A törött cserép darabokat kiejtettem a kezemből,majd James feltakarítja ezt.Nekem indul mindjárt a gépem.Felálltam a padlót bámulva.Nem vagyok mestere az elköszönéseknek.Viszont olyat tett ami miatt szóhoz sem jutottam.Felmutatta az ujját hogy várjak egy percet.Az arcomba csukta az ajtót.

Mire ismét kinyílt az ajtó,fel volt öltözve a kedvenc kék pulcsijába,zöld sapival a kék farmerjával együtt.Összeráncoltam a homlokomat.Nem értettem mit csinál.Láttam hogy a hátán van egy táska.Úgy festett mint egy nagyra nőtt ovis.Mindenesetre aranyos látvány volt számomra.Ezek után megfogta a kezemet a másikkal pedig a bőröndömet."Találd ki,ki utazik veled Floridába."-Lecipelte nekem a bőröndöt a lépcsőn amiért iszonyat hálás voltam.Hiszen tele pakoltam mindennel.

"Esetleg James?Passzolok."-Megvontam a vállamat,szinte félálomban voltam.A hallban a falnak dőlve vártam meg Kendallt.Kiment valamiért a konyhába.A telefonomon megnéztem hogy fél óránk van odaérni a reptérre és becsekkolni."Mindjárt megy a gépem."-Böktem ki ásítozva.Kisöpörtem a hajamat az arcomból."Harapj bele.Finom."-Esélyem sem volt,a számba nyomott egy eper lekváros sütit.Teli szájjal hason csaptam cserébe.Megrázta a vállát vigyorogva."Gondoltam felébredsz egy kis cukortól.Elviszlek kocsival.Ne buszozz kora reggel mert bajod eshet."-Kicipelte a csomagtartóba a táskáinkat.Beültem az anyósülésre felhúzott lábakkal.Hideg volt a kocsiban.

Rendesen vacogtam.Kendall is csatlakozott hozzám nem sokkal később."Mindjárt melegebb lesz amint jár a motor."-Kiengedte a kéziféket.Kigurultunk a kertből,rá egyenesen a főútra ami a reptérre vitt ki minket.A telefonom szerint csupán 10 percünk van felszállni a gépre.Ha miatta kések le a munkáról,mérges leszek méghozzá nagyon.Átvágtuk magunkat a biztonsági részen,ezután egyetlen egy mozgólépcső választott el minket a lépcsőtől amin keresztül az utasok felszállhatnak a hatalmas repülőgépre. 


Menetirányban álltam,Kendall mögöttem volt. Suttogott valamit de nem tudtam kivenni mit.Hátra fordultam inkább."Igen?"-Feljebb lépett kettőt és szorosan közel állt hozzám.A szívem vadul dobogni kezdett.Mit művel??A következő pillanatban értettem meg.Azért állt elém hogy eltakarjon mert a szoknyám egyik széle felgyűrődött és kilátszott alatta mindenem.Megigazította nekem."Ne haragudj de nem akartam hogy célpont legyél.Annak a srácnak szinte kiestek a szemei."-Suttogta lágyan az arcomhoz túlságosan közel hajolva.
Nem mintha bántam volna."Köszönöm azt hiszem.Fussunk nem akarom lekésni a járatot."-Kitértem az útjából,tovább sietve."Jobbra fordulj a négyes kapuhoz kell mennünk!"-Szólt a hátam mögül.
Így arra vettem az irányt.Elfelejtettem hogy ők profik ilyen téren,milliószor utaztak már.Egy közép idős hölgy kérte el az érvényes jegyeinket.Azonnal a kezébe nyomtam a sajátomat.Kendall felé pillantottam."A tied hol van?"-Kérdeztem. 

"Jaa,online vettem a jegyemet itt van."-Kihalászta a mobilját a farzsebéből.Megnyitotta a galériát 
ahol a lefényképezett jegye volt.Felmutatta mosolyogva."Rendben mehetnek.Kellemes utazást kívánok."-Felsétáltunk a gépre.A gyomromban pedig nőni kezdett a gombóc.Még sohasem repültem főleg nem ekkora járattal.Kicsit örültem hogy elkísért így lesz kinek a kezét fognom.

Mihelyst elfoglaltuk a helyeinket,elővettem a takarómat amit bepakoltam indulás előtt pontosan az alvás miatt.Kizárt hogy öt órát kibírnék alvás nélkül.Lehunytam a szemet és valami szépre gondoltam.Kellemeset álmodtam csakhogy valaki ébresztgetni kezdett.Megdörzsöltem álmosan a szememet.Rájöttem hogy Kendall vállán szenderedtem el."Aludj csak,de a hölgy most járt erre reggelivel gondoltam éhes vagy."-Mutatott az előtte levő tálcára ami tele volt minden finomsággal.
Csillogó tekintettel válaszoltam."Az ott a kedvencem.Honnan tudtad?Kérek egyet."-Elvettem egy csokis croissantot a tálcájáról amíg ő a kávéját itta feltett lábakkal.Ő persze ezt megteheti,mert híres.
Engem leszállítanának ilyen dolog miatt.

"Jamessel lakunk már egy jó ideje,szerinted nem mesélte el miket szeretsz?"-Vágta rá nevetve.Megvontam a vállamat és élveztem a szétáradó csoki ízét a számban.

"Okés,én azt hittem ennyire figyelsz rám."-Halkan tettem ezt hozzá.Még a végén azt hiszi vágyom a figyelemre.

"Kielégítő válasz neked hogy arra se emlékszem én mit ettem mondjuk tegnap reggelire?"-Bele harapott a szendvicsébe."Aham."-Csendben megreggeliztünk,én pedig próbáltam vissza csöppenni az álom világomba de nem ment.Frusztráltan hanyatt dőltem az ülésemben."Tudsz valamit ami segít elaludni?Mesélj mondjuk valami unalmas sztorit."-Ásítoztam mellette. Ő pedig most kezdett csak úgy igazán ébren lenni a kávé után.Szuper párost alkottunk.

"Hmm adj pár percet.Ó meg is van!Valamelyik délután Jamessel elmentünk pelust vásárolni Elinek...az eladótól kellett segítséget kérnünk....látod használ."-A végét az alvó énemnek mondta.

Kendall szemszöge: 

Alexát hagytam aludni,el voltam én a telefonommal addig.Fél órára rá megcsörrent a mobilja.Tudom illetlenség megnézni más sms-eit.Viszont fontosnak tűnt mert legalább 4-et kapott.Az elsőben a város térképe volt,a másodikban a hotel adatokat kapta meg a másik kettőben pedig a munkájával kapcsolatban voltak információk.Majd ha felkel megmutatom neki.Van bő 1 óránk a repülő útból.

A hotel előtt kiszálltunk a taxiból.A srácokkal már jártunk Floridában párszor,most mégis különösen szép látvány tárult a szemünk elé.Becipeltem a recepcióhoz a holmijainkat amivel jöttünk.Alexa a jobb karomba kapaszkodva pihent,nekem dőlve."Együtt vannak?"-Mutatott kettőnkre a pult mögött álló lány.Félénken bólintottam.Ezért két szoba helyett csak egyet foglaltunk le."Értem,itt is a szoba kártyájuk.Kellemes kikapcsolódást."-Aranyos mosoly kíséretében a kezembe adta az ezüst színű kártyát.Oldalba böktem a kis alvó mormotámat."Hahó térj picit magadhoz.Fel kell mennünk lifttel a szobánkba.Mehetünk?"-A pozíciónk ugyanúgy maradt.Így értünk fel a 258-as szobába.A nehéz táskáinkat az ajtó mellett hagytam,elég azt később kipakolni.Inkább lefektettem Alexát a hatalmas francia ágyba.Olyan édesen aludt hogy észre se vette.

A telefonját megkeresve írtam egy smst a főnökének azzal az ürüggyel hogy kimerítette az utazás és holnap kora reggel ott lesz a megbeszélt helyen.Nyerve ezzel egy napot.Átvettem a benti nadrágomat,
befekve az ágyba.Bekapcsoltam a tévét amin pont a kedvenc sorozatomat adták. Ez két órányi szórakozást jelentett. Mindezt James mérges hívása zavarta meg. Kimentem gyorsan a mosdóba nehogy Alexa meghallja.

"Te normális vagy?!!Elutazol, nekem pedig itt hagyod a pár hónapos kislányodat!!Ha téged akarna mi a fenét fogok csinálni??"-Kiabált kikelve magából.Reméltem semmi nem hallatszik ki a szobába.A számat harapdáltam idegességemben."Csupán néhány napról van szó!Otthon leszünk mielőtt észbe kapsz.Mellesleg rajtam kívül téged szeret a legjobban.Tisztában vagy te ezzel."-Próbáltam hatni rá valamivel."Nem is mondasz hülyeséget.Rendben 6 napot kapsz.De aztán gyere haza."-"Rajta leszek.Csáó!!"-Sietve letettem,kimentem a fürdőből.Alexa az ágyon ült nekem háttal.Leültem mellé."Jól vagy?Mióta elindultunk azóta csak aludtál."-Tényleg érdekelt mi van vele.

"Ma van az évfordulója....."-Idegesen piszkálta a kezeit ahogy felállt mellőlem."Mindegy,körbe nézünk a városban?Van 3 órám a munka interjúig."-"Mehetünk.Látnod kell az órási közteret olyan gyönyörű a nagy szoborral a közepén."-Ezzel eldöntöttük hogy város nézéssel töltjük el a napot.Megnéztünk rengeteg boltot,kis utcát.És annál több képet csináltunk kettőnkről.A nap végén pedig beültünk a közeli étterembe vacsizni.Itt még nem ettem viszont finomak voltak az ételek.Alexán is látszott hogy kellemesen érzi magát,felhagyott a feszengéssel.Ennek örültem a legjobban.Végre magát adta,semmi álcával.Azt is nyugodtan fogadta hogy helyette írtam meg azt az smst a jövendőbeli főnökének.Az esténkből maradt pár óra,gondoltam kimegyünk a parkba friss levegőt szívni és beszélgetni.Alexa alig bírt ki velem 10 percet,vissza indultunk a hotelhez.Kezdett furcsán viselkedni ismét.Olyan nehéz kiismerni ezt a lányt.De nem adom fel.Megfogott teljesen.

Az üvegajtónál álltunk,de nem akart besétálni.Kint maradt az utcán.Én viszont fel akartam menni fürdeni.Lent hagytam egyedül.Gondoltam csak rendben lesz a kivilágított utcán a legforgalmasabb hotel előtt.

Alexa szemszöge: 

Azt hiszem ez a napot nem is tudtuk volna jobban eltölteni,sokat nevettünk és rengeteg emlékkel gazdagodtunk.Azonban mindvégig a babámon járt az eszem.Hihetetlenül nyugtalanított a gondolata.
Ma lett volna 3 éves ha kiállok magamért.Ez az én hibám.Kabátba dugott kézzel sétálgattam a csípős éjszakában.Kendall rég a meleg ágyban pihen,míg én magamban rágódok.Sétálás közben a bolt
melletti parkolóban megláttam valakit aki túl ismerősnek tűnt.A terepjáró csomagtartóján ült."Szia rég találkoztunk.Tudod milyen nap van?"-Kérdezte kacér vigyorral.Összegörnyedtem ahogy szíven ütöttek a szavai."Utállak érte!!Te cipeltél el a rendelőbe!Az utolsó pillanatban nemet akartam mondani,de TE gyorsan rávágtad az igent!"-Megpördülve mellkason vágtam mire hanyatt esett.
A betonon szenvedve is képes volt kiröhögni."Ennyit tudsz csak??"-A földre köpött véresen.

Elszörnyedtem a látványtól.Fognom kellett a számat nehogy rosszul legyek.Lélekben is erős kellett maradjak.Különben látná mennyire szenvedek legbelül."Kérsz még!?Nesze megkapod.Szenvedj kicsit te is."-Addig rugdostam a gyomránál amíg fel nem kiáltott hogy elég."Kedves tőled a gondoskodás."-Ezek hallatán olyat tettem ami még engem is megrémisztett.A kocsijában kerestem valami kemény tárgyat.Az ülés mögött megláttam egy fém szerszámot és azzal fejen vágtam.
Kiejtettem a kezemből a fém darabot eldobva messzire.Vérezni kezdett a feje rendesen.Sírni kezdtem.Ha most látnának a srácok,egyikük se állna velem többet szóba.

Fogalmuk sincs mennyit küzdök magammal,vagy hogy min mentem keresztül.A csendes lány más valakit takar."Többet ne kerülj a szemem elé!Beteges ahogy rám találtál.Mindig megszállottan követtél...."-Beletúrtam a hajamba.Mire megfogta a bokámat és elrántott.Hanyatt estem,beverve a betonba a fejemet.Rögtön elvesztettem az eszméletemet.

Jason szemszöge:

Nehezen sikerült feltápászkodnom a földről.Reméltem,hogy van nála telefon.Végig kutattam a zsebeit majd találtam egy fekete tokos telefont amit zsebre tettem.Csupán ennyire van szükségem.
Beültem a kocsimba és elhajtottam.Téved ha azt hiszi megszabadulhat tőlem.

2017. szeptember 14., csütörtök

(17.rész) Utazás Floridába

Nincs is annál jobb mint egy hosszú nap után bekuckózni és olvasni egy történetet.Meghoztam a következő részt. Remélem tetszeni fog nektek. 2 komment után hozom a folytatást. <3 Rushergirl és Gabriella köszönöm a folytonos támogatásotokat.
Mai üzenet: Tanuld meg értékelni magadat,az összes furcsaságoddal együtt.Lehet hogy amit te szégyellsz,azt más szereti benned és az tesz különlegessé.

Alexa szemszöge:

Két hete volt a koncert.Olyan dél környékén nyitottam ki a szemeimet fáradtan.Lehet hogy átaludtam az ébresztőmet mégis kevésnek tűnik ez az alvás.Belebújtam a papucsomba és összefogtam a reggeli kócos hajamat.A tükörben megnézve magamat elviselhetően néztem ki Kendall hatalmas pólójában és bugyiban, úgyhogy vállat vonva lesétáltam a fiúkhoz.Azaz Kendallhez és Jameshez,de amikor beléptem a konyhába,nem csak ők ketten voltak ott.Sikerült egy interjú közepébe belecsöppennem.Két nagy lámpa világított az arcomba a helyiség két sarkából.Volt egy idős csávó aki az óriási kamerát tartotta a vállán.Gondolom az megy élő adásban amit felvesz. "Igen,a Rusherekkel összefogtunk és amint látják sikeres az akciónk.Egyre többen támogatják Alexát."-Folytatta Carlos rám se nézve.Kendall büszkén bólogatott.

Ki akartam menni a kamera útjából de James az ölébe húzott."Mindenki,ő lenne az oly annyira emlegetett Alexánk.Köszönj a világnak,élőben megy a közvetítés."-Azt se tudtam mihez kezdjek.Elbújtam James mellkasához."Utálom ha kameráznak vagy fényképeznek James!Alig van rajtam valami.Ráadásul mennem kell Elivel a házi orvoshoz az oltásait beadatni. Mert ti mind a szátokat húztátok miatta."-Kimásztam James öléből."Bocs mindenkitől!"-Integetve kisiettem a zsúfolt konyhából.Soha sem bírtam a nagy felhajtást.Először felment az emeletre hogy összekészüljek magam,majd Elit is átöltöztettem egy csini nyári ruhácskába.Tündérien nézett ki.A táskát a vállamra dobtam miután felvettem a karjaimba a kis manót.Az elmúlt hónapokban megszoktuk egymást,például fürdetésnél nyöszörög ha én nem vagyok vele.Vagy alvás előtt mindig énekelnem kell neki valamit amitől azonnal elszenderedik.Tényleg jó anyuka lett volna belőlem.De ez már a múlt. Nincs értelme rágódni rajta. Babakocsi nélkül terveztem megtenni az öt percnyi sétát azonban Kendall keresztül húzta a számításaimat.A hallban vettem fel a cipőmet mikor hallottam a beszélgetésüket.Nem illik hallgatózni tudom.

"Igen a nagy meglepetésről....Carlos te mond el a Rushereknek."-Kezdett bele vidáman James.
"Nos,mindenki tudja mennyire nehéz időszakon vagyunk túl a bandával ezért gondoltuk csinálunk egy pár hetes turnét az államokban.Reméljük minél többőtökkel fogunk így találkozni.Ugye Kendall?"-Csend lett.Kivártam mi lesz."Kicsit bambul néha de sokat javult az állapota.Ő is alig várja a turnét."-Logan megmentette az interjú végét ezzel a kijelentésével."Kendall várj!Mégis hova mész?"-Mindenki kérdezgette őt."A kislányommal,mégis hova mennék?"-A srácok elnézést kértek mindenkitől majd befejezték az élő interjút.

Kendall sietve a cipős szekrényhez siettet,hogy belebújjon a cipőjébe.Felvont szemöldökkel néztem őt."Mi az? Szeretnék ott lenni az első oltásainál.Ki nem hagynám ezt az eseményt."-Rögtön rávágta.
Megráztam a fejemet hogy vissza térjek a jelenbe."Ez esetben kérlek hadd vigyem én Elit! Annyira hozzám nőtt..."-Eli fintorogva az apjára kukkantott.Egy csöpp vigyor jelent meg a pici ajkain.Kendall kinyitotta nekünk az ajtót kulccsal a kezében."Komolyan gondolom az anya szerepet.Imád téged.
Gondold át,az ajánlatom még mindig életben van.Gyere menjünk."-Kisétáltunk a kertből át a főutcára.

A rendelőben várakozva volt időm átvenni sorra a dolgokat.Mit is szeretnék kezdeni magammal a jövőben,mi legyen Kendallel és azon is  elgondolkoztam milyen munkát tudnék szerezni a pletykák elterjedése után.Hiszen pénz nélkül nem tudom eltartani magamat egyáltalán.Kendall bement Elivel a rendelő szobába,én addig kimentem az előcsarnokban levő automatához.Kivettem a pénztárcámból elegendő pénzt és bedobtam.Kiválasztottam a felső sorban a második gombot ami forró tea volt.Nem vagyok az a kávézós típus.Megvártam a kis poharat ami lassan megtelítődött.Kivettem a tartóból és vissza mentem a székhez ahol Kendall hagyott.Nyílt az ajtó,Kendall pedig Elivel a vállán kisétált.
Rám mosolygott.A kismanó le volt izzadva,a homlokán gyöngyözött a verejték.A szemei pedig pirosak voltak.

"Rendben,viszont látásra."-Köszönt el félig háttal állva nekem."Viszlát,szia manó!"-Amint kiértek,a kezembe nyomta a kis csöppséget. "Tartanád egy kicsit? Megfájdult a kezem."-Lerázta a megmerevedett kezeit."Jó hírem van,teljesen egészséges.Két szurit is kapott.Ha minden rendben megy nem fog belázasodni."-Mesélte teljes komolysággal.A mai napig meg tud lepni hogy mennyire fontos neki ez a pici lány.Nyilván a lánya,de bárki más simán örökbe adta volna egy ilyen tragikus kimenetelű baleset után."Ezeket pedig összehajtom és beteszem a táskába. Otthon majd elrendezzük."-Kicsatolta a vállamon lógó táskát hogy belegyömöszölhesse az orvosi papírokat.

Elindultunk haza.Az utca csendes lett,pár kocsi haladt csak el mellettünk.A nap hét ágra sütött,a madarak pedig vidáman daloltak.Kellemes volt így Kendallel sétálni majdnem kettesben.Azon kaptam magamat hogy mikor megérintette a kezemet,engedtem neki.Kézen fogva sétáltunk haza.Lassan bekanyarodtunk a mi utcánkba.Köhögnöm kellett."Elvállalom."-Hadartam el gyorsan.Kendall azon nyomban magához ölelt.

"Annyira örülök ennek!! Ma este ünneplünk egy kicsit.Mit szólnál egy szuper kerti grillezéshez?"-Kérdezte csillogó szemekkel."Legyen de előre szólok hogy szeretek enni."-Ez lehet megdöbbentette elsőre."Végre valaki. Nincs is annál rosszabb mint mikor a randin nagy adagot rendelek az étteremben a csaj meg kis adag salátával fogjuk rá jól lakik."-Tette hozzá nevetve.Kíváncsi leszek mit fognak a fiúk ehhez szólni.Végülis csak az anyaságra mondtam igent.Nem a Kendallel való randizásra. 

Kendall szemszöge:

Este fél 9 van.Bő fél órája sütögetem a hús pogácsákat a hamburgerhez.A srácok azt ígérték hogy legkésőbb 9-re ide érnek.Ők hozzák a sütiket,üdítőket.Nagyon vártam már hogy együtt tölthessük az időt.Kis vacsorával egybekötött beszélgetéseknél nincsen jobb.Bele ittam a grillező szélére tett poharamba.Kezdett rendesen besötétedni.Ahogy a naplemente utolsó foltja is eltűnt az égről,bementem a házba felkapcsolni a veranda lámpáit.Útközben egymásba botlottunk Alexával.Csurom vizes volt,a haja az arcába lógott és eléggé zavartan viselkedett.El akart menni mellettem de nem engedtem."Hé történt valami?Alexa nézz ide.Ide rám."-Az álla alá tettem a mutató ujjamat hogy felemeljem a fejét.Lerázta magáról a kezeimet.Furcsán mutogatott miközben hozzám beszélt."Oké,a húsnak amúgy is kell még idő.Gyere felmegyek veled."-A derekánál fogva felvezettem.Annak ellenére is hogy ficánkolódott közben.

"D...de mérges leszel rám. Ne menj be oda!"-Könyörgött nekem összetörten a pólómba kapaszkodva.Mégis mi történhetett?Kíváncsi voltam.Benyitottam a szobába,az ágyon feküdt a kislányom.Alexára pillantottam.Félve a fejére mutatott."Beverte a fejét fürdés közben mert a szappantól csúszott a teste és...véletlen kicsúszott a kezemből."-Vallotta be nekem az ujjaival babrálva.Ellágyult a tekintetem."Ennyi? Azt hittem komolyabb baj van."-Lehajoltam hozzá az ágyon ülve."Ó kisbogaram semmi baj.Alexa szeret téged.Ez csak egy kis vágás.Meg fog gyógyulni.Te viszont nagyon megrémültél.Miért?"-Elkezdtem felöltöztetni Elit a kezes lábasába hogy tudjunk neki tápszert adni majd le tudjuk fektetni.Becsatoltam a pelusát.Lesüllyedt mellettem az ágy."Mert félek hogy baja esik Elinek.Lehet okkal nem lettem anyuka."-Szégyellte magát ahogy ezt mondta.Annyira sajnálom hogy így gondolkodik.Csodálatos teremtés és mindig felvidít."Igent mondtál,mától kezdve élj is úgy.Senki mással nem csinálnám ezt végig.Te veled minden könnyebb."-Bevallottam az igazságot. A csendes beszélgetésünket a másik 3 dilis haverom zavarta meg.Lentről lehetett hallani Carlos kiabálását.

"KENDALLL!! ITT VAGYUNK GYERTEK LE BULIZZUNK EGYET!!"-Úgy hangzott mint aki bőven az ünneplés végén járt."Hallottad,mennünk kell."-Elit befektettem az ágyába a babaőrt pedig magamhoz vettem a biztonság kedvéért."Hoztak szerinted csokis muffint?Óó vagy olyan rózsaszín sütit aminek a neve nem jut eszembe."-Hihetetlenül szeleburdi de ezért kedvelem ennyire.Magamhoz öleltem."Elhiszed hogy mindenfélét hoztak?Majd meglátod.Futás mielőtt a hús odaég!"-Előre siettem.Lepacsiztunk a srácokkal.A szemem sarkából figyeltem hogy Alexa segített kipakolni mindent egy tálcára Jamessel és Logannel.Majd olyasmi következett amitől mindenki röhögni kezdett."LOGAN!Azt én akartam megenni!Különben is az volt a szabály hogy majd egyszerre kóstoljuk meg őket!"-Keresztbe fonta a karjait Alexa.Elnevettem magamat."Srácok! Igaza van,Logan menj köpd ki.Két perc és készen van az összes hamburger.Üljetek le az asztalhoz.Jövök."-Szóltam ki a konyhából nekik a teraszra.Miután megvoltak a hamburgerek,tettem a tálcára ketchupot,mustárt és csípős szószt is James miatt.Megragadva a tálcát kimentem hozzájuk.Enni kezdtünk rögtön.

Jól telt az idő,mindent megettünk,a sütis tálak voltak előttünk pár sütivel díszelegve.A többit mi ettük meg.James kifeküdt a padon,Alexa a vállamra dőlt,Carlos táncolt a zenére,Logan pedig vadul videózta.A szórakozásunkat egy telefoncsörgés zavarta meg.Alexa félre húzódott tőlem bocsánatot kérve.Bement a házba bármi szó nélkül.A srácokra néztem megvont vállal.

"Igen,ez komoly?Nagyszerű örömmel vállalom el!Holnap akkor kirepülök Floridába.A részleteket ott megbeszéljük.Köszönöm,további szép estét."-Örömtől repdesve kijött hozzánk."A holnapi első járattal Floridába repülök.Kaptam egy kórházi állást képzeljétek!"-Mesélte nekünk boldogan.

Carlos rögtön Jameshez bújt.Én pedig fel se fogtam mi történik."Elmész?De most kezdtünk el közelebb kerülni egymáshoz..."-Teljesen elszontyolodtam."Legalább kapott munkát."-Okoskodott Logan a legrosszabbkor.Tényleg képes itt hagyni minket?

2017. szeptember 7., csütörtök

(16.rész) Váratlan fordulat

Alexa szemszöge: 

"Rendben leszel biztosan?Ne hagyjuk bent a testőrünket hogy vigyázzon rád?"-A kanapén ledőltem,James pedig betakart gondosan.Carlos a karfán ülve simogatta a homlokomat aranyosan."Ameddig nem kell fel s alá mászkálnom ebben a hatalmas arénában fájdalmas hassal,megleszek.Ígérem nem szökök meg."-Oldalamra fordultam lehunyva a szememet."Jólvan srácok,ideje mennünk.Aludj jól édibogyóm."-Kaptam egy szájra puszit Carlostól.Akaratlanul is mosolyra fordult a szám."Carlos ennél jobb becenevet is kitalálhattál volna neki."-Ugratták a többiek.Becsukódott az ajtó a következő pillanatban és csend lett.Innen tudtam hogy egyedül vagyok.
Mivel kedvem se volt telefonozni,aludtam egy picit.Kiderült ez mindössze 40 percet jelentett,a srácokkal pedig estig itt leszünk hiszen ma van a koncertjük.A kanapé háttámlájába kapaszkodva sikerült felhúzozdkodnom ülésbe.Bele bújtam a cipőmbe mert muszáj volt megkeresnem valamerre a mosdót.Kintről kezdett beszűrődni a tini lányok hangos sikongatásai.Ezen csak kuncogtam halkan.

Végig húztam a jobb kezemet a hosszú fehér folyosón míg el nem értem a mosdót jelző ajtókig.Miután végeztem a mosdóban,kíváncsi lettem a színpadra.Minél közelebb kerültem a backstage ajtóhoz annál több ember mellett haladtam el.Előhalásztam a farzsebemből a VIP-s nyakba akasztómat hogy egyáltalán bemehessek."Jó napot Carlossal vagyok.Merre vannak?"-Kérdeztem kicsit megszeppenve az idősebb férfitól aki közben fontos ügyeket intézett a laptopján meg a telefonon keresztül.A füléhez tartotta a vállával,úgy mutatott a hátam mögötti nagy csapó ajtóra.
"Köszönöm az útba igazítást!"-Nagy levegőt vettem,befelé toltam az ajtót ami jelezve volt.Tátva maradt a szám.Hatalmas az egész aréna,tele színes székekkel.Gondoltam végig hallgatom őket titokban.

Észrevétlenül a szék sorok bal szélén felmentem a középső részig és leültem.Vártam és vártam mikor vesznek észre.Egészen lecsúszva ültem a széken,annyira tetszett az egyik daluk hogy elfeledkeztem a helyzetemről és becsúsztam a székek közé."Ó hogy az a büdös.-"-Azon nyomban befogtam a számat,mert minden egyes szó ki volt hangosítva ahogy kimondtam.Szóval ezért ilyen jó az akusztika a koncerteken.Most már legalább tisztában vagyok vele!

"Neked is szia Alexaaa"-Röhögött bele a mikrofonba Logan.Alig bírta visszafogni magát."Milyen a hangulat odafenn hercegnő?"-Folytatta James a faggatásomat.Megvontam a vállamat.
"Hmm...elmegy."-Mondtam őszintén."HÉ!NEM!ÁLLJATOK OTT MEG!! ÍGY NEM TUDOK FUTNI!"-Egyre magasabbra mentem a szék sorok között.Felfele jövet azt hiszem láttam egy hátsó lejáratot.Késő volt.Kendall ott hagyta a zongorát,Carlos Logan és James pedig a földre dobták a mikrofonjukat úgy szaladtak egyszerre az irányomba.Hatalmas vigyor ült az arcukon."HA ELKAPUNK ÉNEKELNED KELL!!"-Kiabált utánam James cukkolva engem.Pocsék hangom van kizárt hogy pont itt fogok nekik énekelgetni.Lejutottam a hátsó lépcsőn,csakhogy az csapdának bizonyult mert egy zárt kerítés rész volt ahol a hatalmas szemét tárolók vannak.Gondoltam okos leszek,átbújtam a korláton és átszaladtam a székek mögötti füves részen,megkerülve az egész közönség részt vissza térve az ajtóhoz.Hirtelen felkapott valaki a vállára.Csapkodni kezdtem a hátát."Engedj el.Neee!Fiúk segítsetek!!"-El akartam szökni,Logan vállán lógva ez lehetetlenségnek bizonyult."Fogjatok egy mikrofont,Henry indítsd el az előző számot amit félbe hagytunk,Alexa szépen énekelni fog nekünk."-Mondta boldogan mihelyst a talpamra állított.Kendall az arcomba nyomott egy mikrofont.Hevesen rázni kezdtem a fejemet.

"A-a biztos hogy nem."-A mellkasához toltam."Na,kérlek szépségem."-Megfogta a jobb csuklómat és magához húzott.Kénytelen voltam énekelni.Sírni fogtok a nevetéstől ha megtudjátok mivel melegítettek be amiben részt kellett vennem,Wouldn't Change A Thing - Camp Rock 2-ből.Oké tényleg remek szám,de nem illik annyira hozzájuk.Elénekeltem az utolsó sorig a részemet.A végén megszeppenve álltam Kendall karjaiban.Megszólalni se mertem.Mire egyszerre kezdtek el szakadni a nevetéstől."Tudod ezt lehetne kedvesebben is mondani.....de ez pocsék volt."-A földön fetrengett Carlos és James."Gonoszak vagytok!"-Én sem bírtam tovább fapofával."Öm..lehet tényleg rossz a hangom viszont én előre szóltam."-Adtam meg magamat.Gondoltam egyet és Kendall felé fordultam.Úgy tettem mintha oda akarnék bújni hozzá.Helyette megfogtam a dereka két oldalánál a pulcsijának az alját és a fejére húztam.Hátra álltam megcsodálni a művemet.

"Ha harc hát legyen harc."-Kuncogta miközben felém indult."Segítség!!Valaki.-"-Felkapott a karjaiba úgy szaladt velem a folyosón végig."-"CARLOOOOS!!"-Igyekeztem a mellkasát ütögetni hogy eleresszen de jó erősen tartott."Hova viszel?Tegyél le kérlek.Adok egy csókot cserébe."-Amint meghallotta ezt,rögtön lefékezett a futásban.Behúzott a férfi mosdóba ott pedig egy fülkébe és ránk zárta az ajtót."A válaszom: ez kihagyhatatlan ajánlat."-Gyengéden a derekamra csúsztatta a kezét magához húzva engemet.Ott abban a pillanatban elvesztem teljesen.Fogalmam sincs mi ütött belém.A nyaka köré tettem a kezeimet és a pici csókból elég hosszas csók lett.Levegőért kapkodva húzódtunk el egymástól.A szemébe nézve olyat láttam mint még soha.Reményt.Valaki vadul benyitott a mosdóba.Szerencsére mi a leghátsó fülkében bújkáltunk.Kendall kezével a számon.A másik kezével a szájához emelte a kezét jelezve hogy meg ne mukkanjak.

"Carlos kizárt hogy itt lennének.Gyere nézzük meg máshol"-"Erre fele indultak el pedig.Láttam!"-Megesett szegény Carloson a szívem,most csaltam meg.Borzalmas ember vagyok.Újra becsapódott a mosdó ajtaja.Kimentek szerencsére.Eközben a zárral babráltam,valamiért nem tudtam kinyitni."Azt hiszem itt ragadtunk.Nem akar kinyílni."-Fordultam a sármos szőke felé.Miért kell ilyen dögösnek lennie,nagy szívvel?Megráztam a fejemet,elhesegetve a gondolatokat."Állj hátrébb megpróbálom."-Félre tolt az útból.Leültem a lecsukott wc-re.A tenyerembe temettem az arcomat."Kendall ezzel a csókkal megcsaltam Carlost.Ez tudod mit jelent?"-Kezdtem bele összetörten.Mégsem akartam én ezt.

Meglepődve megfordult a kilincset fogva."Fogalmam sincs,elárulod?"-Kérdezte zavartan,összevont szemöldökkel."Szakítanom kellene vele.Utálom bevallani de az a csók mindent vitt."-Eszméletlenül vörösödni kezdtem miután ez kijött a számon."Awww de édes vagy.Maradhatsz Carlossal,egyszerűen titkold el hogy ez *kettőnk között mutogatott* megtörtént.Amiről nem tud az nem fáj neki."-Ennyivel lerendezte a dolgot.Örülök hogy ilyen lazán értelmezi ezt.Ez csak mégjobban megerősítette a tényt hogy ki akarok innen szabadulni."Shh! Jön valaki!"-Kendall mögött ácsorogtam,befogta a számat,véletlen kilökve az egyik lábamat alólam.Értem kellett nyúlnia nehogy beverjem magamat.Egyszercsak kopogtak a fülke ajtón.Megköszörülte a torkát,"Bocsi foglalt!"-"Hála az égnek megvagy.Téged keres az egész csapat.Alexát nem láttad esetleg?"-Felismertem,ez James hangja volt.

"Tudnál kérni a gondnoktól egy kalapácsot?Hogy is mondjam,bent ragadtam."-Köhögött zavarában.Fenéken rúgtam a térdemmel.Kiadott egy pici sikolyt.Röhögnöm kellett nem tehettem róla."Várjunk.....ki van bent veled?"-Kikerekedtek a szemeink.Úgy mutogattam magamra mintha itt sem lennék."Ömm senki? Könyörgöm segíts kijutni."-Kérlelte a haverját mire az viccesen ennyit mondott,"Simán kiférsz a fülke alatt.Gyere folytatnunk kell a próbát.Egy óra és nyitnak a kapuk a Meet&Greet-hez."-Figyelmeztette."Menj siess.Én majd kimászok ha kimentetek."-Hosszan nézett a szemembe,fogammam sem volt miért.Utána rájöttem.Mielőtt lehasalt a földre hogy kimásszon,adott egy búcsú csókot."Kár hogy ezt titokban lehet csak.Liza után te csókolsz a legjobban."-Suttogta nehogy James meghallja.

"Sietsz?Nem érek rá sokáig."-Türelmetlenkedett James.Kiesett a kezemből a mikrofon amit ezidáig szorongattam."Hopsz hadd vegyem fel."-"James ez igazából nem az aminek látszik!"-Igyekezett védeni a gatyáját a fenéken rúgástól.De már lebuktunk.Keresztbe font karral állt előttünk mikor kimásztunk a fülkéből.Kendall az ajtó felé bólintott,hogy menjek ki.Legalább én maradjak ki a balhéjukból.Féltem magára hagyni.James simán behúzhat neki egyet.Megvártam őket az ajtóban,fél perc múlva James fülön fogva húzta Kendallt."Most pedig elmondod szegény Carlosnak amit műveltél Alexával.Megérdemli hogy tudja."-Mondta szigorúan.

"James ne!!Állj meg.Inkább szakítok ÉN Carlossal este,Kendallt ne keverd megint bajba.Elég neki Liza hiánya...."-Utánuk szaladtam.Egyszerre fordultak felém."Egyetlen estét kapsz.Ha nem teszed meg,én fogom vele közölni és te pedig haza költözhetsz bárhol is laksz."-Szólt mérgesen,elhiszem hogy dühös én is az vagyok.Carlos a legártatlanabb srác akivel valaha randiztam.
       Ennek a résznek véletlen a folytatását kitöröltem mikor a telefonomon befrissítettem a bloggert!!
Röviden a srácok kiálltak Alexáért a színpadon,Carlos és Alexa szakítottak. Sajnálom nem tudnám újra irni ezt a pici végét.