(37.rész) Kiruccanás

Meghoztam az új részt,szerintem nagyon aranyos lett. Jó olvasást mindenkinek! Ha tetszett irjatok hozzászólást. 😇

Ha találtok benne elirást vagy hibát akkor az azért van mert a nagy részét még éjjel írtam meg, párszor átolvasva is lehetnek benne elírások. Ezért bocsánat!

Kendall szemszöge:

Éjjel lecipeltem Elit a kanapéra,hogy ott aludjunk el kettesben. Kis korában is ez működött egyedül, ebben a hitben most is ezzel próbálkoztam meg. Azonban más lett a vég kifejlet mint amire számítottam. Ugyanis hajnalban arra ébredtem,hogy Eli segítségért kiabál és szenvedve nyöszörög a karjaimban. Megsimogattam az arcát finoman. "Ez csak egy nagyon rossz álom, hercegnőm itt vagyok. Apu vigyáz rád." Mire a rúgkapálózása alább hagyott és lassan kinyitotta a fáradt szemeit.

Felém tekintett még kicsit kómásan, "Apa féjek...ölelés?" Természetesen magamhoz húztam és átöleltem amennyire csak tudtam. "Anyu...sose jön vissza?" Olyan halkan kérdezte meg, alig hallottam amit mondott. Pedig még a tv se volt bekapcsolva. Kettecskén voltunk a sötét nappaliban amit a sarokban levő lámpa világított be fénnyel. Hogyan tud ilyet komoly kérdést feltenni egy ilyen pici lány? Számomra örök rejtély marad,viszont az apjaként muszáj volt válaszolnom neki. A kezeivel a hasam köré nyúlt úgy pihentette a fejét a mellkasomon. Én már előre láttam, hogy kezdenek lecsukódni a szemei,de megadtam neki a választ ami annyira foglalkoztatta.

"Sajnálom hercegnőm de nem tud vissza jönni. Fentről vigyáz rád. És szeretné ha ügyesen aludnál." Éreztem ahogy aprót bólintott majd egy halk,álmos igent válaszolt rá. "Jólvan hercegnőm,aludj csak." A kis hátára tettem a jobb kezemet ahogy hanyatt fekve próbáltam én is kényelmesen elhelyezkedni. Onnan jöttem rá, hogy elaludt hogy halkan szuszogott. Nemsokkal később én is elaludtam.

Alexa szemszöge:

Másnap sokkal később keltem fel mint szoktam. Lentről felhallatszott Eli hangos,vidám nevetése. Innen tudtam,hogy ők már fent vannak és nem most keltek. Magamra vettem egy meleg pulcsit miután kikeltem az ágyból és bele bújtam a papucsomba. Ilyenkor még kell bő fél óra mire magamhoz térek,de sokkal jobban érdekelt mit művelnek lent Kendallék. Lassan lementem a lépcsőn,mikor is megakadt a szemem egy nagyon szép képen. Kendall egy lánnyal volt rajta. Egymást ölelték a vidám park kellős közepén. Annyira boldognak tűntek. Most már kezdem érteni miért hiányzik ennyire Liza mindenkinek. Egyszerűen kedves lánynak tűnik még így látásról is. Olyan kár,hogy nem volt esélyem megismerni.

A konyhához érve nekem szaladt valaki majd a földre huppant. A padlóra tekintve Elivel találtam magam szemben. Aki éppen a reggelijével szaladt volna a kanapéhoz mert elkezdődött a kedvenc reggeli meséje. "Istenem, ne haragudj Eli! Nem figyeltem a lábaim elé. Legalább finom a csoki krém?" Kendallék se bírták ki sokáig, hangosan szakadtak a röhögéstől. Vetettem feléjük egy szigorú pillantást hogy fogják vissza magukat de belőlem is kezdett feltörni a nevetés. Túl komikus volt a helyzet ahhoz,hogy fapofával kibírjuk.

Eli eközben valamiért hanyatt fekve maradt ugyanúgy,levéve az arcáról a nutellás kenyerét. "Kéjed? Megeheted,finom." Nyújtotta felém a félig szétkent kenyér szeletet. Nevetve megráztam a fejemet. Eli nem nagyon értette miért nem fogadom el tőle az "ajándékot." Helyette  felsegítettem a földről.Jamesre nézve kértem egy papír törlést mire ő oda dobta nekem az egész tekercset. "Köszi,apropó merre hagytátok a kamerás fickókat? Nem mintha hiányolnám őket." Mondtam a fiúk felé nézve. James megvont vállal válaszolt. "Kendall teljesen kiborult és felhívta őket még tegnap. Jó hírem van,többet nem kell őket elviselned és a készített anyagokat se adják le sehol. Ne félj attól." Na ettől tényleg megkönnyebbültem. Egyel kevesebb dolog ami miatt aggódnom kéne. 

Elkezdtem Eli arcáról letörölni a csoki krémet közben. Egyem meg csendben tűrte,meg se mukkant. De sejtettem,hogy csak a mesén járnak a gondolatai és emiatt képes bármit kibírni hogy minnél hamarabb nézhesse. "Készen is vagyunk. Ügyesen kibírtad. Mindjárt viszik neked a srácok a reggelit." A mosogatóhoz menve kezet mostam. Kendall mellém lépve figyelt ahogy a pultnak dőlt. "Biztos ránk bízod ezt a feladatot? Látod mi sült ki belőle az előbb is." Megráztam a fejemet. "Én bénáztam el a dolgot,nem ti. És ti már ettetek ahogy a mosogatót meg a tűzhelyet elnézem én viszont farkas éhes vagyok." Nyitottam volna a hűtőt de egy kéz gyorsabb volt az enyémnél és emiatt nem tudtam kinyitni mert lefogta az ajtót. Felnéztem Kendallre félig ébren. "Ne most akarj bohóckodni de tényleg. Hadd egyek." Mire felkapott és a konyha pulthoz ültetett óvatosan.

Nem nagyon értettem miért csinálta ezt. Ezek után Jamessel összenéztek bólintva egyet,mire James levett egy tányért meg poharat és elém tette szépen. Míg Kendall elkezdett reggelit csinálni. "Lehetne,hogy bedőlök Eli mellé a kanapéra addig amíg nem vagytok készen?" Ásítottam egyet. Kendall felvont szemöldökkel figyelt engem. Megvontam a vállamat. "Most mi az,ti is szoktatok fáradtak lenni néha." Reméltem,hogy elengedi a dolgot és nem csinál belőle vitát.

Lassan kibattyogtam a nappaliba,ledőlve Eli mellé a kényelmes kanapéra. Szerencsére volt mellettem egy takaró amit még este lehoztak így be tudtam takarózni vele. Egyre viszont nem számítottam. Mégpedig arra,hogy képes leszek a gyerekeknek szóló mesén elaludni percek alatt. 

Valaki keltegetett majd éreztem egy puszit az arcomon. Hunyorítva kinyitottam a szememet."Elaludtam fogadjunk..." Kendall vadul bólogatni kezdett. Mielőtt bármit is mondhattam volna a homlokomra tette a kezét majd el is vette egy mozdulattal."Hmm,ezek szerint nem vagy lázas. Pedig furcsán viselkedsz." Eli csendben nyammogta a reggelijét,mikor ránk szólt. "Hé,shhh." Mosolyra fordult a szám akaratlanul is. Kendall folytatta volna a mondanivalóját,de némán megráztam a fejemet Elire mutatva.

"Nem érdekel most a hercegnő,csak az hogy veled mi van." Mondta kicsit ingerülten. Elinek pedig nyilvánvalóan nem estek jól ezek a szavak. Félte tette a kis tányérját,majd elhúzta tőlem a takarót és alá bújt. Jelezve ezzel,hogy igenis megbántottuk.  Kendall magában sóhajtott egyet. Csendben maradtam,nem akartam közbe szólni és súlyosbítani a helyzeten. "James hozd be Alexának a reggelijét én addig beszélek Elivel vagyis megpróbálkozok." Végig néztem ahogy leguggolt a kis takaró kupac elé. "Hercegnőm sajnálom ha megbántott amit az előbb mondtam,de meg kell értsd nekem Alexa is fontos. Pontosan mint ahogy az anyukád is az volt." Erre Eliből kibukott az amit eddig magában tartott."Elfelejted anyut." Ekkor keltem fel hogy inkább magukra hagyjam őket de Kendall a csuklóm után kapott."Kérlek maradj. Segíts valahogy. Nekem ez nem megy." Lehajtotta a fejét. Jó apuka akar lenni,csak nem hiszi el magáról hogy valójában már az. 

"Pedig remekül csinálod,mond el neki hogy az anyukája mindig is velünk marad emlékként és én csupán a pót anyukája vagyok. Sosem fogom tudni helyettesíteni Lizát,viszont a kisasszony belopta magát a szívembe és veletek minden nap egy kincs. " Halk szipogás törte meg a pillanatnyi csendet miután befejeztem a mondatomat. Éreztem ahogy a kis karjai átölelnek a derekamnál fogva,a fejével a hasamhoz bújva közben. Szerintem nem érthetett túl sokat meg abból amit mondtam,de a lényeget megértette ő is szerintem. Pár percig így maradtunk a kanapén egymáshoz bújva. Kendall törte meg a csendet.

"Most hogy ezen túl lendültünk kinek van kedve kocsikázni egyet? Van egy ismerősöm akinek jó nagy földje van akinél szedhetnénk faragni való tököt,meg vannak kisebbek is amit Eli is tudna gyűjteni a kis kocsiba amit ott adnak." Elinek ez nem volt túl kecsegtető ajánlat, szomorkás tekintettel figyelt minket továbbra is. Kendall felhúzott a kanapéról állásba, mire odabújtam hozzá.A keze a derekamon pihent. Eli kezdett rájönni, ha neki nincs is kedve mi attól még menni fogunk. Maximum ő itthon marad Jamessel ha tényleg nem akar jönni. Kendall a fülembe súgta, hogy menjek fel összekészülődni és az előszobában majd találkozunk. 

Így is tettem, hamar átöltöztem, rendbe tettem a hajamat és lesétáltam a lépcsőn. Feleslegesnek találtam még az egyszerű sminket is,hiszen nem film premierre megyünk hanem egy farmra ahol inkább jól kell éreznie magát az embernek mintsem jól kinéznie. Ezért maradtam az egyszerű pólónál és a kedvenc farmeromnál. Eli kiváncsian figyelt mi fog történni ezek után. Ahogy megbeszéltük Kendallel elkezdtem felvenni a cipőmet,míg ő már kabátban várt rám. Indulásra készen. Eli kivárt az utolsó percig,mikor is lemászott a kanapéról és a hozzá képest nagy selymes takarót maga után húzva elindult felénk. "Én is,én is!"  Elvettem tőle a takarót és összehajtva vissza vittem a nappaliba a fotel karfájára téve. Mire megfordultam Elin rajta volt a cipője és várta a kabátját türelmesen. Kendall azonban elbambult. "Kendall a pici lányodra figyelj inkább. Szegényke nem tudja miért tartod a kabátját a levegőben." Sikerült kizökkentenem a bambulásból és vissza csöppent közénk hamar.

"Jajj ne haragudj kincsem, apa csak nagyon nézett valamit vagyis valakit." Tudtam jól hogy rám gondolt. Megköszörülte a torkát és ráadta a kis barna kabátot a lányára. Felegyenesedve leakasztotta a fali kulcs tartóról a kocsi kulcsot és felém fordult."James becsomagolta neked a reggelidet útközben bőven lesz időd megenni. Ha nem gond,mert kell egy és fél óra mire odaérünk a farmra és már el kellett volna indulnunk ha nem akarunk dugóba kerülni korán reggel." Adott egy finom csókot a számra és kinyitotta a bejárati ajtót. Eli rögtön kapott az alkalmon és kiszaladt a kertbe ugrándozva."Több energiája van a kisasszonynak mint kettőnknek együtt véve." Tettem hozzá bolondozva.

"Bizony. De pont ettől van kedve az embernek minden egyes nap újra és újra felkelnie." Válaszolta teljesen őszintén. Ezalatt segítettem Elinek beülni a gyerekülésébe majd miután be volt csatolva az öve neki is, beszálltam előlre az anyós ülésre. Megvártuk még Jamest aki egy kávézós utazó poharat szorongatva, éppen magára vette a kabátját úgy szállt be Eli mellé a kocsiba. "Köszi hogy megvártatok. Próbáltam sietni. Ó de szuper helyem van a hercegnő mellett." A vissza pillantó tükörben láttam a kis kéz pacsijukat. Öröm volt látni Eli pici mosolyát. Annyira aranyosak együtt. Fél perccel később Kendall szólt,hogy figyeljek rá,valamit mondani akar. Úgyhogy előre fordultam. Kiderült,hogy csak el akarta mondani hogyha oda érünk tartsam Elin a szememet én is, nehogy eltűnjön. Főleg a kertes incidens óta óvja ennyire a kicsi lányt,viszont teljesen megértem. Én is ezt tenném a helyében.

"Kezdesz túl lenni a nehezén ugye tudod."- Valahogy kibukott belőlem ez,pedig egyáltalán nem is beszéltünk erről mostanában. Kendall beindította a kocsit majd megfogta a kezemet egy apró mosollyal a száján."Igen,de ez csakis miattad történik. Nélküled nem menne ilyen jól." Megszorította a kezemet gyengéden tudatva velem mennyire számítok neki. Mégis csak jól tettem hogy aznap elvállaltam az éjszakai műszakot a kórházban,különben nem találkoztam volna Kendallel,és ez mind  nem történhetett volna meg. Nagyon belefeledkeztem a gondolataimba a reggeli evés közben. Fél úton járhattunk mikor Kendall előrukkolt még egy jó hírrel,azaz hogy a srácok is csatlakoznak ma hozzánk. Tartalmas napunk lesz az biztos. Eli pedig imádja őket, nincs is ennél jobb. De erről ő már csak akkor fog tudni ha odaérünk, mert édesen bealudt a kocsi út közben még az autópálya elején.

(36.rész) Nehézségek

Jó olvasást,remélem tetszeni fog nektek ez a rész :) 

Kendall szemszöge:

Pár interjú után beültünk a film vetítő termébe. Meg kell mondjam eléggé sokan voltak! Ezek szerint jó film lesz. Öt perccel később elkezdődött a film. Persze pont ekkor jutott eszembe,hogy Alexát elfelejtettem felhívni. Hiszen már bő egy és fél órája eljöttünk otthonról. Jamest,aki teljesen bele volt merülve a filmbe karon böktem óvatosan.

"Mi a bajod? Nézd inkább a filmet. Tökre izgalmas." - Fordult vissza a film vászon felé. Nagyot sóhajtva lejjebb csúsztam a kényelmes széken. A zsememből kivéve a mobilomat a kezemben forgattam. Kit érdekel,hogy egy film premier közepén vagyunk,Alexa és a lányom biztonsága ezerszer fontosabb. Ráadásul Lisát is én öltem meg a felelőtlenségemmel. Nem bírnék élni a bűntudattal,ha valami mégis történne velük.

Így hát felálltam mindenki örömére,odasúgva Jamesnek."Kimegyek telefonálni.Mindjárt jövök." Remélve,hogy Alexa felveszi és nem alszik még. Kiérve a büfés pultokhoz,megkerestem Alexa számát majd felhívtam. Sokadszorra is kicsöngött de nem vette fel. Minden eshetőség abban a pillanatban átvillant az agyamon. Lehet hogy aki délután betört hozzánk,az most a lakásban ólálkodik ők pedig alszanak. Ennek maga a gondolata is megrémisztett. Szerencsére én nálam volt a kocsi kulcs ezért kiszaladtam a parkolóba,beszálltam a kocsiba és minnél gyorsabban haza vezettem. Minde  perc számít ilyenkor. Körülbelül fél órával később idegesen parkoltam le a ház előtt. Kivéve a kocsikulcsot a gyújtásból besiettem a lakásba. Azonban félúton,a teraszon megláttam egy fekete alakot üldögélni a lépcsőn. Valakit pedig a karjaiban ringatott.

"Babám,te vagy az?" - Kérdeztem,de miután nem futott el az illető tudtam a választ azonnal. Leültem mellé,magamhoz ölelve őt.

"Várjunk,miért vagy itt kint az éjszaka közepén? Azt hittem rég alszotok és ezért nem válaszoltál a hívásomra." - Valami nem stimmelt. Pár percig csendben ültünk mire össze szedte a bátorságát és bele kezdett. "Lent voltunk a nappaliban,de mikor fel akartam vinni Elit az emeletre láttam,hogy fent ég a villany. Pedig te kapcsoltál le mindent mielőtt elmentetek. Valaki fent van vagy volt... A mobilom pedig a szobánkban van,hívni se tudtalak mert nem tudom a számodat fejből." Mesélte nekem fáradtan. Nyomtam egy puszit a hajára. "A lényeg,hogy itthon vagyok én is. Nem tud senki bántani titeket. Nyugodj meg." Válaszként aprót bólintott. Felálltam és arrébb sétálva kihívtam a rendőröket hogy kutassák át a házat. Addig kint várakoztunk az éjszakában. Közben Jamesnek is sikerült felhívnia mert nem talált a film után. Elmeséltem neki röviden a szituációt. Szerencsére volt nála elég pénz a taxira és ő is hazaért nemsokkal később. 

Miután a ház át lett kutatva a rendőrök által,felkisértem a két csajszit az emeletre. Teljesen ki voltak merülve. Látszott Alexán hogy bármelyik pillanatban ülve is el bírt volna aludni. A szobában égett a villany ezért lekapcsoltam és csak a kis éjjeli szekrényen levő maradt felkapcsolva. Alexa rögtön bedőlt az ágyba mert már pizsamában volt.

"Betakargatod Elit helyettem? Kérlek,mert én elalszok." Hasra fordulva magához húzta a puha szürke párnámat és mire válaszolni tudtam volna bármit is,bealudt a drágám. Óvatosan odahajoltam fölé egy arcra puszi erejéig. "Álmodj szépeket. Elire vigyázok affelől ne aggódj." Mondtam apró mosollyal a hangomban. A következő pillanatban két kicsi kéz karolta át a lábamat szorosan.

 "Apa, féjek." Le kellett guggoljak mert éreztem,hogy remeg a kis angyalkám. "Hercegnő,apu megvéd mindentől. Gyere ma este alhatsz mellettem a nagy ágyban. Jó lesz úgy?" Válaszként aprót bólintott,engem figyelve lassan. Felvettem a karomba és beemeltem az ágyunkba. Rögtön bekuporodott Alexa mellé. Ezen nevetnem kellett akaratlanul is. Kisbaba korában is bújos volt viszonylag,ezért is vesztünk néha napján össze Lizával hogy ki tarthassa Elit alkalmanként. Persze legtöbbször Lizát választotta. Amit én nem vettem magamra mert még kicsi volt. De azért vágytam rá,hogy egy nap hozzám is úgy odabujjon. "Cucu?" A hátára fordulva felém nyújtotta a jobb kezét. Abban a pillanatban jöttem rá,hogy fogalmam sincs Alexa hova tette le a bárányos cumiját. "Sajnálom de nem tudom merre van. Alexa pedig alszik már. Próbálj meg aludni nélküle rendben?" Tudtam jól ennek a válasznak nem fog örülni.  Ahogy sejtettem,az ajka legörbült és szomorú szemekkel rámnézett."Kéjem..." Mondta a gyerek hangján ahogy bírta. Minden akaratom ellenére muszáj volt felkeltenem Alexát,pedig olyan édesen aludt. Bemásztam az ágyra és óvatosan a hátára tettem a bal kezemet,hogy megrázzam picit. Lassan mocorogni kezdett. "Hmm...."

Eközben Eli engem figyelt."Apu kéjek cucut." Kezdett nyűgösködni a takarót magára húzva. Így csak a feje látszódott ki. Próbáltam kézben tartani a helyzetet de hirtelen a semmiből Eli gondolt egyet majd Alexa hátára felmászott."Kejj fel." Félre húzta a kicsi kezével az arcába lógó haját és odabújt az arcához. Kiváncsián figyeltem mi lesz ennek a vége. Hiszen Elinek rengeteg idő kellett mire megszokta Alexát,azaz a pót anyukáját. Alexához bújt szó nélkül én pedig hagytam őket tovább aludni. Csendben kimásztam az ágyból és becsuktam a szoba ajtót. Ők legalább fognak ma este pihenni valamennyit.

Lent a konyhában Jamessel leültünk beszélgetni. Nem akartam Alexát még több érzelemnek kitenni,pedig szerintem James is azt fontolgatja,hogy költöznünk kellene. Egy új helyre,ahol nyugtunk lesz és nem találnak ránk. Főleg Eli szempontjából nézve lenne erre szükség. Ameddig lehet szeretném megóvni a médiától meg minden mástól. James kivett a hűtőből nekünk vacsit amit Alexa csinált még tegnap. Megmelegitettük majd leültünk az asztalhoz enni. Én viszont magam elé bambulva piszkáltam a finom tésztát a villával. Ez Jamesnek is szemet szúrt,rögtön rá is kérdezett.

"Tesó,min agyalsz ennyire?" - Én azonban túlságosan is bele feledkeztem a gondolataimba. Oldalba kellett böknie,hogy egyáltalán vissza csöppenjek a jelenbe. Megráztam a fejemet kedvtelenül. "Miért van velünk valami probléma? Elinek rendes gyerekkort szeretnék,ehhez képest még a saját kertünkből is elrabolták majdnem. Ez kicsit se normális." James evett egy nagy falatot a tésztából mire rám nézett újra,együttérző arccal."Igen tisztában vagyok vele,de tudunk felszereltetni kamerákat,mindent be tudunk kamerázni. Biztonságban lesz innentől kezdve Eli. Emiatt ne gyötörd magad. Rendben?" - Fejezte be. Nagyot sóhajtva enni kezdtem. Annyira szeretem Alexa főztjeit,igazi kis házitündér. Hihetetlenül mázlista vagyok vele. De annál is jobban szeretem őt.

"Jólvan,holnap első dolgunk ez lesz. Elintézni a biztonsági rendszert az egész házban és udvarban. Elinek mit fogunk róla mondani? Neki fel fog tűnni a sok munkás ember ebben biztos vagyok. Tudod mennyire kiváncsi." - Folytattam a beszélgetést evés közben. James lenyelte a falatot gyorsan úgy válaszolt." Mi sem egyszerűbb,elmeséljük neki hogy azok a munkás bácsik segitenek megjavitani a házat." Jó ez nem is hangzana furcsán. Személy szerint én mégis csak elköltöznék,de fogalmam se volt hogy hozakodjak elő ezzel az ötlettel. James rengeteget dolgozott azért,hogy ezt a házat megvehessse másrészt pedig 2 éve költözött be,nem lenne szivem innen elrángatni őt. Biztos megint elbambultam mert James bekapcsolta a telefonján levő zene lejátszót. Az órára pillantottam James háta mögött a hűtő melett. Hajnal fél 1 körül járt az idő. Lassan aludnunk kéne nekünk is.

Alexa szemszöge: 

Az éjjel közepén arra keltem,hogy valaki csendesen sirdogál a karjaimban. Jobbban felébredve rájöttem teljesen sötét van a szobában,tehát Kendall már biztos alszik. A kis lámpa kapcsolojáért nyúltam a jobb kezemmel és óvatosan felültem. Eli teljesen belém volt csimpaszkodva. Csendesen motyogta hogy anya,anya. Megszakadt a szivem tőle. Kisöpörtem a kócos tincseit az arcából amik az arcára ragadtak a könnyeitől. "Kincsem nézz rám,anya nagyon szeret téged." Pusziltam meg a homlokát lágyan. "Te nem anya vagy." - Elhúzódott tőlem,lehajtott fejjel. Valaki lépteit hallottam a folyosóról. Nyílt az ajtó és Kendall volt az. Még utolsó szó erejéig valamin nagyon röhögtek Jamessel. "Apaa.." - Olyan ártatlanul mondta ki Eli. Magam köré húztam a takarót.

Kendall felénk fordult végre. Eli pedig azonnal hozzá futott amilyen gyorsan csak vitték a kicsi lábai a parkettán."Mi történt?" - A karjaiba vette a lányát felém pillantva,várva valamilyen választ. "Sírásra keltem és folyamatosan az anyukáját kérte. Én pedig azt mondtam neki,hogy ő szerette." - Lehet messzire mentem ezzel. Kendall az ágyhoz lépve Eli kezébe adott egy párnát,amig ő a takarót vette kézhez. "Lent alszok ma vele,hadd nyugodjon meg. Mindenesetre köszönöm hogy megpróbálkoztál a vigasztalásával. Jóéjt."- Küldött nekem egy mosolyt és becsukta az ajtót. Hanyatt dőltem az ágyban. Nehéz volt vissza aludnom ezek után,de sikerült. Reméltem egy nap Elit én is képes leszek megvigasztalni. Liza szerepét ugyan sose leszek képes átvenni,de ami tőlem telik azt megfogom tenni érte.