2017. május 11., csütörtök

(7.rész) Egy éjszaka Jamessel

Lehet kicsit rövidke lett,de inkább legyen rövid mintsem ne tudjak nektek olvasni valót adni.
1-2 komment után jön a kövi rész. Köszönet az előző részhez kapott hozzászólásokért!

Alexa szemszöge:

A papír munkát csináltam éppenséggel amikor kicsapódott a folyosó ajtó.Két mentős  futva tolt felénk egy hordágyat.Ránézésre egy fiatal fiú volt rajta. Az arcát nem igen lehetett látni a koromtól,és a karján is csúnya égési sebek éktelenkedtek.Oda futottam hozzájuk. Mellettük futottam amíg el nem értek egy szabad szobáig.

"Jóestét mi történt vele? Hány éves?"-Kezdtem el előkészíteni az eszközöket.Szerencsére csak eszméletlen állapotban volt,jó pulzussal.A fiatal ember megúszta az újraélesztést.Az egyik mentős elvitte a hordágyat amíg a másiktól megtudtam hogy Kendallnek hívják a fiút. Olyan 24 éves lehet és lakástűzből mentették ki.
Őszintén szólva ekkor még nem esett le kiről is van szó.A mentős elköszönt és tovább ment csinálni a munkáját. Egyedül maradtam a fiúval a szobában. Kisöpörtem a haját az arcából majd utána elkezdtem levágni róla a szétégett pólót.Eléggé macerás feladat volt,de meg kellett tennem. Csak ezután tudtam elkezdeni lemosdatni egy melegvizes törölközővel.Elsőnek a felső testét kezdtem el tisztogatni végezetül az arcát.

Abban a pillanatban megállt számomra a világ.Végig néztem rajta könnybe lábadt szemekkel.Megvolt égve a teste."Úristen mit műveltél magaddal."- A szám előtt tartottam a kezemet sokkos állapotban. A kolléganőm bekopogott a nyitott ajtón."Hé minden rendben van?Gyere átveszem a beteget tőled. Rádfér egy  kis friss levegő."-Ajánlotta fel de rögtön nemlegesen kezdtem rázni a fejemet makacsul.Kizárt,hogy egyedül hagyom ilyen állapotban.Csak rám számíthat! 

"NEM! Mármint ismerem és nem hagyhatom magára!!Most halt meg a barátnője..."-Túrtam bele a hajamba frusztráltan.Megfogta a kezemet kihúzva engem a szobából. A folyosó falának támasztott."Átveszem,tudod hogy ha rokon vagy ismerős nem nyúlhatsz hozzá.Most is zaklatott vagy."- Kaptam egy szoros ölelést.
Elővettem a zsebemből a telefonomat.

"Kit hívsz?"-Kérdezte tőlem a szám tárcsázása közben.Jamest hívtam mert ő lakik a legközelebb.Pár kicsengés után sikerült felvennie.Mielőtt bármit is mondhatott volna,letámadtam. "Kendallt most hozták be hozzám. Nem néz ki...-" Elcsuklott a hangom."Nyugodj meg azonnal ott vagyok."-Letette a hívást. Letöröltem a csuklómmal a könnyeimet."Ledőlök egy kicsit aludni. Szólj ha súlyosbodna az állapota."-Bementem a nővér szobába  hogy ledőljek a kanapéra.Hamarabb elaludtam mint gondoltam. Arra keltem,hogy valaki simogatja a kezemet."Alexa ébredj fel. Itt vagyok."-Lassan kinyitottam a szememet.Egy aggódó mégis álmos arccal találtam szemben magamat.

"James...JAMES!"-Szószerint a nyakába ugrottam.Nem bírtam elengedni az ölelésből.Kuncogni kezdett.
"Tudod soha senki nem örült még nekem ennyire.Biztos jólvagy?Mégis mi történt Kendallel?"-Kérdezett rá. Megvont vállal bambultam magam elé.Látta,hogy nehezemre esik megszólalni."Biztos nem tud senki leváltani téged? Elvinnélek magamhoz."-Megpuszilta a homlokomat.Megráztam a fejemet.Tudom hogy csak jót akar nekem de nem mehetek el a munkából csak úgy. Még ilyen esetekben sem.

"Min töröd ennyire a fejedet?"-Zavart meg engem.Visszacsöppentem a valóságba.Kiengedtem a hajamat a csaphoz menve.Kinyitottam a hideg vizet megmosva az arcomat."Kendall karrierjének lehet lőttek.T...tűzből mentették ki. Először fel se ismertem!!Tiszta fekete korom volt az arca....James ez nekem sok. És valamiért aggódom érte,van ez a furcsa érzés a gyomromban."-Vallottam be az érzéseimet.James reakciójára nem számítottam volna. Megfogta a vállamat mindkét oldalról a kezeivel,mélyen a szemembe nézett,"Azonnal mond meg melyik szobában van."- Követelte kemény tekintettel.Féltem volna nemet mondani neki.

"102-es szoba. A folyosó közepén balra.De készülj fel,hogy komoly égési sérülései vannak."-Megremegtem még a gondolatától is.Erősnek mutatta magát ahogyan bement Kendall szobájába. Én kint megvártam leülve a padon. Pár perccel később a kolléganőm vállon veregetett."Stabilizálódott az állapota de szegény csúnyán megégette magát több helyen is.Tele nyomtam fájdalomcsillapítóval amitől elég kába most."-Aprót bólintottam jelezve hogy megértettem."Mennyi az esélye annak hogy felépül teljesen?"-Féltem a választól de tudnom kellett.

"Én most nem ezzel foglalkoznék elsősorban.A rendőrség itt volt az előbb,szerintük szándékosan hagyta a gázon az ételt amitől lángba borult az egész ház.Ha rendbe is jön,tudod hova kell vinnünk.A legutálatosabb helyre amit te sem szeretsz."-"NEM!! AZ NEM LEHET!! RENDBE FOG JÖNNI. MUSZÁJ LESZ NEKI ÉRTED?!!"-Két kar megfogott hátulról.A mély hangja kizökkentett a hiszti rohamomból."Hazavinném ha nem gond."-A kolléganőm csak helyeslően bólintott."Vidd csak nyugodtan,Kendallhez pedig holnap reggel tudtok bejönni,addigra ébren lesz."-"Köszönjük.Majd reggel jövünk.Szia!"-Egyszerűen felkapott a karjaiba és kivitt az ajtóig,mire felkiáltottam,"James a táskám.Abban a szobában van ott."-Mutattam tőlünk jobbra.
Mint egy úri ember,bementünk a szobába és a kezébe kapta könnyedén.Közben le se tett.Elgondolkoztam közben,hogyan tud ennyire erős maradni.Hiszen látta ő is Kendallt.Lehet pszichiáterhez kell majd vinni folyamatosan. Ezen gondolkozva a kocsiban valószínűleg elaludtam,mert felébredve egy idegen ágyban találtam magamat,betakarva derékig.

James dúdolgatását hallgattam egy darabig csukott szemmel.Ezt megunva kinyitottam a szememet.Mellettem ült az ágyon keresztbe tett lábbakkal és tévét nézett ami szemben volt a falon.Hirtelen valami megnyalta az arcomat.Ekkor pillantottam meg a kutyáját az ágyban,kettőnk között heverészve.Vajon hogy hívhatják?Majd meg kell kérdeznem.Megsimogattam a buksiját mire rám feküdt.Ezt ő is észre vette."Tetszel neki.Csak a különleges emberekhez bújik oda."-Kacsintott rám James.Sikerült elpirulnom,mire Kendall jutott az eszembe.Kimásztam az ágyból,belebújva a pulcsimba ami a széken hevert.

"Hova mész?Ugye nem mész vissza a kórházba?Rossz ötlet lenne."-Kikapcsolta a tévét és elém állt azonnal.Hogy tudott ilyen gyorsan itt teremni. "Engedj el,korog a hasam muszáj ennem valamit,ha van egyáltalán valami étel a hűtődben és hajlandó vagy megosztani velem."-Néztem rá aranyosan,hátha belemegy."Tele van a hűtőm,de nincs kedvem főzni.Meki jó lesz?"-Ajánlotta fel,elkezdett közben átöltözni a mackó nadrágjából egy rendes farmerba.Egy fokkal tűrhetőbben nézett ki.Csendben megvártam a bejárati ajtónál.Hozta a kosci kulcsát és elvezetett a mekiig.Felnyögtem mert hosszú sorba kellett beállnunk."Én addig éhen halok."-Mondtam miközben fogtam a hasamat.James felém fordította a fejét.

"Nem fogsz unatkozni játsszunk valamit.Én kérdezek te pedig felelsz.Mehet?"-Előrébb mentünk két centit a kocsival.Hátra döntöttem a fejemet az ülés támlájának."Rendben legyen.De semmi perverz kérdés!"-Szögeztem le előre.Nehogy furcsa gondolatai támadjanak.Nevetni kezdett,csak tudnám min!

"Szingli vagy?"-Összevontam a szemöldökömet vállon bökve őt."Mondtam hogy ne zaklass ilyenekkel.Rendes kérdést tegyél fel.Újra mosolyra fordult az ajka."Kendall bejön neked?"-Mielőtt válaszra nyitottam volna a számat,előre gurultunk és James rendelni tudott.Leadta a saját rendelését majd felém fordult hogy mondjam mit kérek.Egy kólát kértem,nagy hamburgert és persze sült krumplit.Miután megkaptuk a papír zacskót tele finomsággal,James kihajtott a parkolóból.Furcsálltam,mert mindvégig azt hittem hogy itt eszünk.Türelmetlenül szálltam ki a kocsiból amint leparkoltunk a háza előtt.Utána futottam és persze hogy a kajás szatyrot is ő vitte."Várj egy kicsit,muszáj megmutatnom hogy a legjobb ilyet enni.Vetkőzz le."-Automatikusan kikerekedtek a szemeim.Nem értette miért nézek rá furcsán,aztán leesett neki.

"Álljon meg a menet te most tényleg azt hitted hogy....úristen dehogy!!"-Bementünk a konyhába ahol félre húzta a függönyt és egy hatalmas medence tárult a szemem elé.Tátva maradt a szám."Vigyázz mert bele repül valami."-Mondta nevetve és kicsomagolta a vacsoránkat."Becsuktam!"A szekrényből kivett két tálcát és elosztotta rajtuk, ki mit rendelt.Kinyitotta a terasz ajtót. Először ő ment ki majd én.Annyira nincs is hűvös,kellemesen meleg van.Levetkőztem fehérneműre és azonnal beleugrottam a medencébe.

Felúszva a víz felszínére egy mérges Jamest láttam.Nagy levegőt vettem hogy újra le tudjak bukni a víz alá,de gyorsabb volt és beugrott a medencébe felpakva engem a vállára.Minden erőmmel azon voltam hogy kiszabaduljak a fogása alól csakhogy ez nem igen sikerült."James kérlek tegyél le!! Félek!"-A kérlelésem süket fülekre talált,simán bedobott a vízbe.Ezúttal már a medence szélén ült mire feljöttem a víz alól.Kicsavartam a hajamat szárazra."Ez nem volt szép tőled!"-Igyekeztem komoly arccal mondani,fogjuk rá sikerült."Ne puffogj,tessék a hamburgered.Együnk mielőtt teljesen kihűl."-Nyomta teli szájjal a kezembe.

Így esett meg hogy Jamessel a medence szélén vacsiztunk.Én mondtam neki hogy mindjárt elalszok de nem hitte el.Evés után bement letusolni,engem pedig kint hagyott a szabad ég alatt.Egy ideig a ragyogó csillagokat néztem,de nem kötötte le sokáig a figyelmemet.Bevittem a maradékainkat a konyhába. Amint megláttam a hatalmas kanapét a nappaliban,egy szál vizes fehérneműben lefeküdtem aludni.Cseppet sem zavartattam magamat.Hamar álomba merültem.

"Készen is vagyok,Alexa mehetsz fürdeni!"- Jött le James a lépcsőn.Addigra én már mélyen aludtam."Óh,tényleg álmos voltál azt hittem csak hülyülsz."-Betakart engem egy meleg takaróval és hagyott aludni.

2017. május 5., péntek

(6.rész) Can You Hold Me

Ebben a blogban megpróbálok majd mindenki szemszögéből írni egy kicsit.Remélem elnyeri tetszéseteket ez a rész. Kellemes olvasást. :) 1-2 komment után hozom a következőt.

James szemszöge: 

Carlos,Logan és én már az öltözőben készülődtünk a koncertre.Kendall azonban túl elfoglalt volt Alexával.A kanapén ülve énekelgettünk Elinek aki ébren volt.Miközben Logan behozta az öltözőbe,felébredt nagyokat nyújtózkodva.Zabálnivaló volt egyszerűen.A mi kis csöppségünk.Olyan szomorú és felfoghatatlan hogy Lisa nem fogja látni ahogyan felnő.Logan kivett a hűtőből egy hűtött ásványvizet lehuppanva mellénk."Tudtátok hogy Alexának bejön Kendall?Kint smárolnak....a rajongók szeme láttára."-Mondta természetes egyszerűséggel.Carlos szemei kikerekedtek én pedig majdnem belefulladtam az evésbe.Előre hajoltam a kanapén."Mond mégegyszer?Remélem csak viccelsz."-Ebből hatalmas balhé lesz ha komolyan mondja.Carlos kezébe nyomtam a maradék gyümölcssalátámat és kiszaladtam a folyosóra Kendalléket keresve.Olyan 20 lépés után,a kanyarban rájuk is leltem.

"Ti ketten ezt komolyan csináltátok a rajongók előtt?"-Szidtam le mindkettőjüket,bár ez nagyrészt Kendallnek szólt.Ő lazán megvonta a vállát,otthagyva minket.Bement az öltözőbe a többiekhez. Félre húztam Alexát."Logan szerint a fotósok előtt csókolóztatok.Ez igaz?"-Kérdeztem keresztbe font karral.Még mindig tiszta vörös volt szegényke arca.Kinyírom Kendallt ha szórakozni fog Alexával.Mert ezt nem érdemelné meg egyáltalán.Rendes csajnak tűnik.Másrészről pedig a sajtósok szétszedik ha máris másik lánnyal látják.

"Letámadta egy Rusher,én pedig füttyentettem egyet.Mindenki megfagyott és megcsókoltam.Az egész ártatlan vicc volt hogy az a fiatal lány leszálljon Kendallről,azonban Kendall utánam szaladt és a falnak nyomva megcsókolt durván.Senkitől nem kaptam még ilyen szenvedélyes csókot"-Ismét pirosodni kezdett az arca.Megfogtam a csuklóját magammal húzva az öltözőbe.Megálltunk észrevétlenül az ajtóban.

Kendall vigyorogva mesélte az előbb történteket miközben átöltözött,"A csaj azonnal leszállt rólam.Lehet hogy legközelebb is ezt a megoldást kellene alkalmaznom."-Vonta meg a vállát.Felvette a fellépős pólóját a gatyája után."Csak fogalmad sincs mit érzett Alexa a csók alatt.Mivan ha beléd zúg?Vagy fordítva?Hiszen most vesztetted el Lisát és nyilvánvalóan pótolni akarod valakivel.Aki jelen esetben Alexa."-Kezdett bele Logan,de Carlos oldalba bökte felénk biccentve."Tudod mit nem is kell válaszolnod,kimegyek inkább kérni egy plusz takarót Elinek."-Kiment a szobából amiben megállt a levegő."Most mivan Logie?!Te is imádsz a csajokkal smárolgatni!!Ez se volt annál több!"-Nevetve kiáltott utána."Ezt még gondolt át."-Jött tőle a váratlan válasz.Lefagyott az arcáról a mosoly azon nyomban amikor meglátott minket hátra fordulva Alexával.

Alexa szemszöge: 

"Köszi ha neked csak egy voltam a sok közül."-Elmentem mellette direkt belé ütközve.Magamhoz öleltem Elit hanyatt feküdve a kanapén."James kérlek kimentek?Nemsokára amúgy is kezdődik a koncert.Pihenek egy kicsit a kismanóval ha nem bánjátok."-Logan eközben visszaért a takaróval és betakart minket."Aludj egy jót.Te is tündérke."-Megpuszilta Eli fejét."Köszönöm Logie.Ide adnád a baba táskát a székről?Sokkal közelebb lesz úgy hozzám."-"Persze tessék.Mi itt sem vagyunk.Gyertek srácok."-Mentek ki egyszerre.Kivéve Kendall aki a táskájában keresgélt valamit elszántan.A karfáról felemelve a fejemet kissé,teljes rálátást kaptam. "A fenébe hogy nincs itt,pedig esküszöm hogy ide tettem."-Szitkozódott az orra alatt.De szöveg foszlányokat azért kilehetett hallani belőle.Cseppet se volt nyugodt annál is inkább feszült,kétségbeesett

"Keresel valamit?"-Kérdeztem halkan felemelve a fejemet a karfáról.Hiszen Eli hamar elaludt.Felkapta ijedten a fejét engem nézve."Áá semmiség.Csak pár vitamin amit az edzőnk ránk tukmált.Tudod hogy bírjuk a folytonos rohanást."-Tovább kotorászott a táskájában mikor boldogan felkiáltott,"Meg is van!!"- Kivett két kék pirulát egy kis dobozkából és víz nélkül lenyelte.Furcsálltam a dolgot viszont ha az edzőjük tud róla akkor nincs mitől félnem.

"Sok sikert azért."-A legjobbakat kívántam neki,hiszen ez az első fellépésük mióta Lisa nincsen köztünk.Elköszönt Elitől majd a srácok után kocogott a folyosón.Az öltözőben levő tévén figyeltem végig a koncertjüket.A rajongók teljesen megőrültek ahogy a srácok kiléptek a színpadra.Közben meg kellett etetnem Elit,meg is büfiztettem,majd játszottunk egy kicsit.A vége felé kezdett nyűgös lenni.Kapott cumit is,az se állította meg a sírásban.Simán kiköpte a szájából.Reménytelen volt a helyzet."Shh kérlek nyugodj meg.Megkeressük apucit.Igérem."- A karjaimban ringattam ahogy a hosszú üres folyosón végig sétáltam vele a színpadig.Gondolom mindenki a színpad környékén dolgozik,szorgoskodik ilyenkor.A megfelelő kiírást kerestem,megkönnyebbülten sóhajtottam ahogyan szemben találtam magam a Backstage ajtóval.Rá volt írva hogy csak színpadi fellépőknek és stáb tagoknak szabad a belépés.Fogjuk rá,hogy stáb tag vagyok.Betoltam a nehéz fém ajtót és meglepett a sötétség."Valaki van itt?"-Kérdeztem halkan.

"Hölgyem mit keres itt?"-Húzott félre egy nagy darab fickó akinél okosan volt elemlámpa."Kendallhez jöttem,1 percre zavarnám csak.Merre találom?"-Láttam az arcán hogy idegesíti Eli fülsüketítő sírása.Mogorván tovább vezetett a kijelölt folyosón a színfalak mögött.

Végre megláttam Kendallt az öltöző sátorban."Köszönöm!Itt maradok a koncert végéig nem kell vissza kisérnie."-Szaladtam a fiúkhoz.Carlos hamarabb végzett a ruha cserével és adott az arcomra egy puszit majd felfutott a színpadra."Carlos várj!"-Kezdtem volna bele,de késő volt.Kendall pedig a haját igazgatta sietve.Meghökkent meglátva engem."Mit kerestek itt?!Ez túl hangos neki!!Menjetek ki innen."-Tolt a backstage ajtó felé ahonnan jöttem a derekamnál fogva.Dühösen megpördültem a szemébe nézve."Kendall egy percre befognád?Lehet lázas a kislányod.Folyamatosan sír és ez már a második rugdalózó amit ráadtam az elmúlt egy órában mert leizzadt benne!Hagyd a koncertet és menjünk haza."-Kezdtem azt érezni hogy esélytelen lesz meggyőznöm.Megnézte a homlokát,elkapva a kezét."Igen meleg.Van hideg víz az öltözőben,adj neki egy kicsit.Nekem még jelenésem van.Csáó!"-Szó nélkül felszaladt a színpadra magamra hagyva a beteg kislányával.Mi ütött belé?

"Itt ugrott a reggelid Mr. Schmidt!!"- Kiviharzottam az öltözőbe,sietve összepakoltam a baba holmikat a kis táskába amit magammal hoztam.Ezután levetkőztettem egy szál pelusra Elit és betakartam egy törölközővel amit a srácok sminkes asztalán találtam.Senki nem fogja észre venni,hogy eggyel kevesebb van."Mindjárt otthon leszünk bogárkám."-Folyton az járt a fejemben mennyire nem törődöm volt Kendall.A tévében közben meghallottam a hangját."Ez az utolsó számunk amit a barátnőmnek szeretnék dedikálni aki múlt pénteken balesetben életét vesztette de a kislányunk és én csodával határos módon túléltük.Köszönöm mindenkinek aki ma eljőtt.Sokat jelent a támogatásotok. Ez a dal pedig nem más mint a NO IDEA."-A srácok megveregették a vállát és a helyükre mentek.Kendallről messziről lerítt hogy felkavarták ezek a mondatok,letörölte a könnyeit majd ismét bele kezdett a dalba,viszont ez alkalommal minden szeretetét beletéve énekelte el a saját részeit.Még én is elérzékenyültem.

Az utolsó szó után Kendall lerohant a színpadról,lehetett látni a tévén.Kicsapta az öltöző ajtaját majd felvette a válltáskáját kiviharozva az épületből.Képtelenség lett volna utána szaladni,másrészt meg Elivel nem igen tudtam volna ezt megvalósítani akárhogy is nézem.Kifáradtan,izzadtan,mosolyogva estek be a többiek az ajtón.Logan azonnal hozzám jött egy ölelésért.Majdnem elaludt a vállamon.Megböktem a hátát."Hé,hé el ne aludj nekem.Pakoljatok össze és irány haza.Óh és Kendall csak úgy kiszaladt a táskájával együtt....fogalmam sincs merre mehetett."-Adagoltam be nekik apránként az információt.Csodálom,hogy egyáltalán eljutott az agyukig.Annyira ki voltak purcanva.

"Biztos haza ment,nagy fiú.Rendben lesz.Elit pedig leadjuk Kathynek és Kentnek.Azt írták szívesen vigyáznak rá.Ez a legkevesebb amit tehetnek ebben az időszakban Kendallért."-Ivott nagy kortyokban közben James.Carlos a törölközőjével letörölte magáról az izzadságot majd Logannek dobta."Köszi bratyó."-Fúj!Én ezt csajos fejjel tuti nem bírnám megtenni.Megráztam a fejemet.A legfontosabb most az hogy elvigyük Elit Kathyékhez,aztán rohannom kell a kórházba ügyelni.Mire észbe kaptam Carlos babázott,James énekelgetett neki,Logan pedig összepakolta a ruhájukat.El is tudtunk indulni hamar. A sofőrjük kitett engem a Schmidt szülők háza előtt.Logan segített tartani a kocsi ajtót amíg kiszálltam."Köszönjetek el Elitől mielőtt beviszem."Szóltam rájuk,hiszen elfelejtették volna. Utána meg ott sírtak volna nekem hogy nem is volt lehetőségük agyonpuszilgatni a kis hercegnőt. Millió puszi, húsz szeretünk kiscsillag és ölelgetések után végre be tudtam csengetni a házba.

Egy idősebb férfi nyitott ajtót nekem. Rögtön Elire tévedt a tekintete."Oh de aranyos vagy. Az anyukád szépségét örökölted.Szia Kent vagyok,te pedig?"-Kezet rázott velem."Alexa vagyok. Itt van a baba táskája azt hiszem minden benne van ami csak kellhet neki egy éjszakára.És szerintem lázas lett." Adtam át neki a táskát.Megjelent Kent mögött Kathy addigra."Szia angyalom. Meghoztad Elit!Annyira örülünk neki. Vigyázunk majd rá.Nem jössz be egy kicsit?"-Beinvitált de sajnos nemet kellett mondanom. Pedig szívesen megismertem volna Kendall szüleit.

"Sajnálom de nem.Mennem kell dolgozni. Éjszakai műszakra osztottak be és hát...hív a kötelesség."- Tettem hozzá egy apró mosollyal. Sietve elköszöntem tőlük egy öleléssel.Vissza szaladtam a kocsihoz.Logan azonnal rám hajtotta a fejét."Mondták már neked milyen puha a vállad? Olyan jó így aludni."- Kezdett bele eléggé álmosan.Jamesre néztem segítségért.Ő csak megvonta a vállát tátogva,"Hagyjad szeret aludni."-"Sokat segít."Motyogtam válaszként az orrom alatt.

"Alexa? Holnap is lesz egy fellépésünk,jöhet Kendall? Légyszi légyszi légysziii."-Úgy tűnik minden áron Kendallel akarnak koncertezni. Egyszer sem hagyják ki őt a buliból.Meg is értem.Hiszen egy csapatot alkotnak,ha az egyikük nem tud részt venni vagy beteg akkor egységesen lemondják a koncertet. Nagyra becsülöm ezért őket. Mindig számíthatnak egymásra.Bárcsak nekem lehetnének ilyen barátaim.

"Itt az én állomásom.Legyetek jók és a holnapi napot szerintem hagyjuk. Kell neki egy kis idő amíg feldolgozza.Jó éjt skacok!!"-Szálltam ki ismét a kocsiból ez alkalommal utoljára.Becsaptam az ajtót. Végig néztem ahogy elhajt a kocsijuk a sötét úton.Bementem a kórházba,felvettem a műszakot ledőlve a saját székembe.Abban reménykedve,hogy laza éjszakánk lesz....túl elhamarkodott kijelentést tettem.
                                                                              ~~~

Kendall szemszöge:

A koncert helyszíne bő egy órányi sétára volt a házamtól ezért inkább taxit hívtam. Miután kitett a házunk előtt,kifizettem neki az utat és még borravalót is adtam neki.Szépen elkullogtam a bejárati ajtóig kinyitva az ajtót.Minden cuccomat ledobtam az ajtó melletti kis székre.Beljebb menve lerúgtam magamról a cipőt. Üresen kongott a lakás.Nem bírtam elviselni,ezért betettem a lejátszóba egy CD-t ami halk zenével töltötte be az esti teret.Korogni kezdett iszonyatosan a gyomrom .Nagyot sóhajtva elmentem a konyháig.Semmihez sem volt kedvem,legkevésbé a főzéshez.Mindig is Lisa csinálta a vacsit mire haza estünk a srácokkal.Szép emlékek ezek.

Felkapcsolva a villanyt,oda tettem a tésztának egy lábasnyi vizet és bele egy adagnyi tésztát. A tepsit tele pakoltam zöldséggel,hússal majd betettem a forró sütőbe sülni. Márcsak meg kell várni míg elkészül. A várakozási időt fürdéssel ütöttem el.Magamban dúdolgattam valamit amint kiléptem vizes testtel a kádból a fürdés végeztével.Sietve magamra kaptam a pizsamámat és megszárítottam a hajamat.Mindent a helyére pakoltam.Kinyitva a fürdőszoba ajtót füst csapta meg az orromat.Mire észbe kaptam túl késő volt. A lépcső tetejéről látni lehetett ahogy a nappaliban lángol minden,a konyhában pedig csipog a tűzjelző."Basszus basszus hogy lehettem ennyire buta!!"-Beletúrtam a hajamba a jobb kezemmel.Azonnal kihívtam a tűzoltókat de a város egyik legeldugottabb környékét választottuk Lisával nehogy a rajongók ránk találjanak vagy ránk támadjanak. Beletelik bő egy órába mire ide érnek a tűzoltók.

Menteni akartam a menthetőt. Összepakoltam Elinek mindent egy óriási bőröndbe,magamnak is pár holmit. A maradék helyet pedig a képkereteknek hagytam. Enélkül sehova se mennék!! Becipzároztam a bőröndöt.Ezután bevizeztem egy törölközőt amit az orromhoz tartottam. Így sikerült a bőrönddel együtt lejutnom az égető hőségben. Tudtam hogy égetni fog a tűz de nem akartam fent ragadni az emeleten ahonnan tényleg nem lenne kiút. Szerencsémre az előszobában még csak a plafon egy része égett,így megcéloztam az ajtót. A bőröndöt kicipeltem az udvarra jó messzire az égő háztól mikor beugrott hogy Lisa kiskori takarója bent van a nappaliban. Elinek lett tovább ajándékozva.Kizártnak tartottam hogy hagyom elégni csak úgy!! Nagy levegőt vettem és berohantam az égő házba.Rosszul tettem. Mert ahogy a kanapé széléről magamhoz vettem a takarót,a plafon egy része beomlott és maga alá temetett. Ott feküdtem a tűzben a fapillérek alatt ájultan.Az utolsó pillanatban mielőtt lehunytam a szememet,egy alakot láttam magam előtt...majd nagyokat köhögve elvesztettem az eszméletemet.