2017. április 2., vasárnap

(4.rész) Alexa

Előre szólok hogy komoly tartalom van benne innentől!!Mivel Kendall rossz fiút alakít majd,mindenféle gyógyszert bevesz enyhítve a fájdalmát mert nem bír megküzdeni a gyásszal.Szóval leszögezem,nem követendő példa!! :) 
Megpróbálok hosszabb részeket írni amint beindul a sztori,de most még nehéz rámenni milyen vonalon folytatódjon,pedig már voltak elképzeléseim.Bírjátok kivárni :) Jó olvasást viszont.

Kendall szemszöge: 

Elivel a karjaimban beviharzottam a lakásba.Becsapva magam után a bejárati ajtót.Még annak ellenére is hogy tisztában voltam azzal hogy anyum és Logan a nyomomban vannak.Ahogy gondoltam,nyílt az ajtó és Logan kiemelte Elit a karomból. Érte nyúltam volna de anyu lefogott hátulról.Feszengettem a karomat de erősen fogta a csuklómat.Fene gondolta hogy ilyen erős tud lenni! "Miért vetted el tőlem Elit!!Ő az enyém!"-Köptem oda Logannek.Aki csalódottan nézett rám,fejet rázva.Remek,még valaki tud csalódni bennem?Nem fogom így sokáig ép ésszel bírni.

"Ide hívtam délutánra és éjszakára a nővért a kórházból.Kiderült,hogy pszhiológiát is tanult az egyetemen. Segíteni fog majd neked a tovább lépésben és hogy új anyukát keress Elinek."-Gyűlöltem értem magamat,de sikerült feldühítenie ismét.Kiszakítottam a kezemet a fogásból és Logannek estem.Félre tettem a kanapéra Elit Logan karjai közül..Persze sírni kezdett mert megijedt.Nem érdekelt semmi.Vissza léptem Loganhez és letepertem a földre.Ütöttem ahol csak értem.

"Szálljatok le rólam végre!!NEM KELL SEGÍTSÉG SENKITŐL!! JÓL VAGYOK!!"- Üvöltöttem két centinyire az arcától.Megfogta a pólóm nyakát és magához húzott."ÁLLJ LE!! IGENIS IS SZARUL VAGY!!Alexa most!"- Félre gurult Logan rólam és hirtelen bénultságot éreztem az egész testemben.Össze estem a padlón egy hangos puffanással.Anyum ott állt felettem a könnyeivel küszködve,Loganbe kapaszkodva.A látásom csak picit volt homályos,de féltem mi történik ezek után.

Alexa leguggolt mellém."Rendben lesz.Csak kis adagot adtam neki kezdésként.Szia Alexa vagyok a nővér akinek elkérted a számát.Amit pedig kaptál az nyugtató volt.Sokaknak segít.Gyere felsegítelek."-Tartotta ki a kezét nekem.Fél percig vívódtam magamban,mire beadtam a derekamat és elfogadtam a kezét.Felhúzott a padlóról és felkísért a szobámba.Vagyis csak az ajtóig.Mert megtorpantam az ajtófélfánál.

"Nem aludtam még itt mióta...tudod."-Felkapcsolta a villanyt.Körbe nézett.Megláttam a tiszta ruháit az ágyunkon.Elfogott a sírás,de vissza tartottam."Eltudod azt a ruha kupacot tenni egy zacskóba kérlek?"-Megfogtam az orrnyergemet csukott szemmel.Mintha az semmissé tenné a történteket.El kell fogadnom hogy Lisa nincs többé. Csak magamra számíthatok. A gondolataim ezek után homályossá váltak.
Előre bukdácsoltam az ágyig.Hassal levágtam magamat az én felemre."Olyan álmos vagyok...ez normális?"-Miután Alexa elpakolta a ruhákat,felém nézett oldalra döntött fejjel."Ezért is adják. Segít aludni és kikapcsolja a gondolataidat amik megőrjitenek.Elire vigyázok,aludj nyugodtan. Lent leszek a nappaliban ha kellek....ha pedig rémálmod van,ne félj beszélni róla.Meghallgatlak."-Mondta kedvesen,én pedig arra koncentráltam hogy két másodperccel később nyomjam be a szunyát.

"Baby nem is megyek gyorsan.Látod az a lámpa zöld volt!"-Vágtam rá hanyagul."- Lisa megfogta a kezemet és megsimogatta a hüvelykujjával a kézfejemet.Szeretek hozzá tartozni,szeretek vele családként lenni.Ők ketten az én mindeneim.Nélkülük megszűnnék létezni.A különleges pillanatot egy hangos duda szó,vakító fény szakította félbe. Belénk szállt egy kamion.Mindenem fájni kezdett,jobbra fordulva Lisát láttam hozzám beszélni,mindene vérzett közben."Menni fog nagy fiú,légy erős."- Lisa arca hirtelen átváltott falfehérré és megráztam a fejemet.A valóságban nem is mondott semmit! Megráztam a fejemet sírva."Nem fog menni....nélküled nem!!"-Nem tudtam hogy ez most valóság vagy csupán álmodok. A következő pillanatban pedig egy hordágyon feküdtem és újra élesztettek....

Ekkor riadtam fel levegőért kapkodva.Belemarkoltam a lepedőbe ijedten.Majd lassan elengedtem.Teljesen levert a víz.Annyira gyorsan akartam kimenni a szobából hogy belerúgtam az éjjeli szekrénybe kifele menet.
"A fenébe hogy ez is itt van!"-mormogtam az orrom alatt.Felvettem a fogasról a pulcsimat és keresztbe font karral lementem a nappaliba.Égett a villany,gondoltam fent van még a nővér vagyis Alexa.Az órára pillantva láttam,hogy már elég késő van.Halkan lépkedtem a fapadlón mert hajlamos nyikorogni. Közelebb merészkedve megláttam a kanapén elaludva,Elit a karjaiban tartva.Eli pici szája tátva maradt annyira hamar elaludt.Mosolyt csalt a leharcolt,fáradt arcomra.A fotelról elvettem Lisa kedvenc plüss takaróját és betakartam őket hogy ne fázzanak éjszaka.Alexa jobb kezéből kivettem óvatosan a távirányítót és kinyomtam a tévét.Lehúztam a redőnyt is,majd leültem a konyhában.Folytogatóan nagy volt a csend. Ehhez még nem szoktam hozzá.

Fél órával később a fejemet fogtam idegességemben.Megőrjít ez az egész. Olyan mint egy rossz álom,egyetlen különbséggel. Ebből képtelenség felkelni,mert ez a színtiszta valóság.Elkezdtem fel alá járkálni,
de az se nyugtatta le az agyamat úgy igazán.Ekkor támadt egy vad ötletem. Kisurrantam az előszobába egy táskát keresve.Alexa biztos hozott magával gyógyszereket.Egy kis keresgélés után megtaláltam a cipős szekrény tetején az orvosi táskáját."Bingo!!'"-Kicipzároztam és kiöntöttem a tartalmát a földre.Leültem törökülésben a kupac elé.Mindkét kezemmel beletúrtam a halomnyi gyógyszerbe.Valami erőset kerestem. Megtaláltam a fájdalomcsillapítót azonnal,félre is dobtam.Semmit nem tompítana el.Tovább keresgéltem.A kék dobozosat kibontottam mert jól hangzott a neve.Kinyomtam kettőt a kezembe és lenyeltem víz nélkül.Az előszoba szekrénynek dőltem felhúzott lábakkal.Lehunyt szemekkel.Nagy levegőket véve igyekeztem elaludni,de sehogy sem sikerült.Frusztráltan dobogtam a lábammal a padlón.

"Baby tudom haragudnál most rám,de nem bírom már elviselni a hiányodat."- Csuklott meg a hangom.El sem hiszem hogy magammal beszélek.Mikor újra kinyitottam a szememet balra néztem lassan,mert láttam valakit a szemem sarkából..Lisa ült mellettem csendesen.A kezét figyelte.Ez biztos csak a gyógyszertől van. Gondoltam.

"Hogyan szeretnéd hogy emlékezzen rád Eli manó?Mert most nem festesz ki túl jól.Felkéne menned aludni.
Várni foglak az ágyban."-A combomra tette a puha kezét és megszorította lágyan. "Eli manó büszke lesz majd rám egy nap.De nem most..."- Lehajtottam a fejemet kimerülten.

Már magamhoz beszélek! Megráztam a fejemet hogy eltűnjön mellőlem Lisa és igazam lett.Eltűnt azonnal.Az egész csak a fejemben történt meg.Ha a fiúk ezt megtudják,dili házban fogok kikötni.Viszont ha a gyógyszer segít látnom Lisát,lehet hogy kigyógyít a hiányából. Amiről nem tudnak a többiek az nem fáj nekik. Sietve vissza dobáltam  a dobozkákat a táskjába.De zsebre tettem egy doboznyi abból amit most bevettem.Jó lesz még később.Igyekeztem centire pontosan visszahelyezni a táskáját hogy ne bukjak le. Felbattyogtam a szobába és bebújtam  a jó meleg takaró alá ahogy Lisa mondta az édes hangján.Újra és újra lejátszódott bennem az a mondtad hogy "minden rendben lesz nagy fiú". Ez volt az utolsó gondolatom mielőtt mély álomba merültem.
                                                                         ~~~~
Másnap iszonyatos fejfájással keltem. Fogtam a fejemet. Nem akartam kikelni az ágyból.Lehunyt szemekkel feküdtem amikor meghallottam egy női hangot. Alexa hangja töltötte be a lakást.A hasamra fordultam,
beledörgölve az arcomat a hatalmas párnába.Valószínűleg újra elaludhattam,mert Alexa keltegetett később.

"Jó reggelt álomszuszék.Ideje neki kezdeni a napnak.Enni,Elivel játszani,átöltözni stb."-Kinyitotta az ablakot hogy szellőzzön a szoba.Álmosan felültem törökülésben.A kezeim a combomon pihentek."Kimegy Lisa illata így."-Ráncoltam össze a homlokomat.Elmosolyodott és megnyugtatott,hogy befújhatjuk a parfümjét bármikor.Kikeltem az ágyból odamenve a szekrényemhez.Kivettem egy szürke pólót,farmert és eltűntem a fürdőszobában.Mikor becsuktam az ajtót,Alexa már nem volt sehol.Megvontam a vállam.Letettem a kezemben levő dolgokat a mosógépre.A fürdőszobai kis szekrényt átkutatva,befújtam Lisa parfümét.Elkezdtem levenni magamról az alvós pólómat és a boxerem is lekerült rólam. Lisa parfümét érezve,kinyitottam a zuhanyzó fülkében a vizet hogy bemelegedjen előre. Beléptem a jó meleg vízsugár alá becsukott szemmel.Sóhajtva neki dőltem a falnak ahogy a víz lefolyt a testemen."Legalább aludtam egy jót...."- Sokáig lehettem bent,mert Alexa kopogni kezdett hangosan az ajtón. Kizökkentve engem a relaxációmból.

"Jól vagy odabent?Több mint egy órája áztatod magadat. Kész a reggelid is,Eli is kapott már tápszert."-Mondta aggódva.Furcsa nekem ahogyan aggódik értem.Nem is ismer úgy igazán.Egyedül első benyomásból,de akkor még bírtam tartani magamat.Most viszont elfáradtam és fáj minden.Magamban gondolkoztam,választ azonban nem kapott.Nyílni kezdett az ajtó én pedig annyira se voltam képes,hogy legalább eltakarjam magamat.Egy töröközőért nyúlt és körém tekerte."Látom nem hagyhatlak egyedül.
Fürödtél egyáltalán?"-Mint egy elveszett kutya,megráztam nemlegesen a fejemet a vizes hajammal együtt és odabújtam hozzá.A derekát szorosan a törzsemhez húztam,a derekánál fogva.Az államat a vállára fektettem és azt akartam hogy örökre tartson ez a pillanat.Lehunytam a szememet.Az emlékeimben láttam ahogy Lisával állunk a szoba közepén ugyan így.

"Lisa szerette amikor így odabújtál hozzá,igazam van?"-Kérdezett rá nagyon óvatosan.Az én állapotomban egy apró,rosszul értett szó is a padlóra tud vinni.Tovább maradtunk így az ölelésben.Jobbra-balra lépegettem vele csukott szemmel.Elvileg az ölelést gyógyító hatású.Nekem akkor 10 órányi folyamatos ölelés kellene minimum. "Minden reggel együtt fürödtünk,készülődtünk el.Munkába menet előtt ez volt az utolsó pillanat amikor a karjaimban tarthattam.Este mindig fáradtan jött haza.Én addigra teljesen bele voltam temetkezve a dalírásokba,zenélgetésekbe a srácokkal."-Mielőtt észbe kaptam megnyíltam neki.Mégis tudja mit csinál.Most már hiszek Logannek.Sokkal jobb hogy van mellettem valaki.

Reggeli közben ahogy a konyha pultnál ettem,láttam Alexát becsoszogni egy üres szennyes kosárral a hónalja alatt a nappaliba.A haja egy kócos copfba volt fogva,a kicsúszott tincsei lágyan estek az arca oldalára.Egy egyszerű fehér póló volt rajta,és egy benti rövid nadrág,kényelmes zoknival.Ahogyan hajolgatott és tett vett,akaratlanul is elámultam.Most veszem észre milyen szép is Alexa a maga természetességével.Mire végzett a szennyeseim össze szedegetésével,leült mellém a konyha pultra téve a teli kosarat hogy szusszanjon egyet.Leugrottam a bárszékről engedve neki egy pohár hideg vizet.Oda nyújtottam neki.Megköszönve elvette és rögtön megitta az egészet.A kosárért nyúlt és maga előtt tartotta amíg velem beszélt"Hosszú távon ezt nem fogom bírni.Muszáj lesz magad után elpakolnod.Persze Eli ruháit elteszem,azzal nincsen gond.Akkor én most megyek is mosni.Fent leszek"-Ettem tovább a rántottát amit ő csinált nekem.Kicsúszott a nevetés belőlem ahogy sorra lehullottak a ruhák a szennyes kupac tetejéről amikor elindult kifele a konyhából.

Küldött nekem egy veszélyes pillantást.Azonnal cselekedtem,felvettem a leesett ruhákat és vissza halmoztam a kosárba."Tessék.Lesz még valami?"-Kérdeztem egy hatalmas vigyorral.Odahajolt a fülemhez egy ravasz mosollyal."Eli sír.Szerintem kakis pelus lesz.Sok sikert."- Tátott szájjal néztem utána.Tudja hogyan kell elrontani az ember kedvét.Megettem egy utolsó falatot a reggeliből és felkészülve a legrosszabbra felmentem az emeletre.Eli sírása egyre hangosabb lett.A kiságyához lépve kivettem az ágyából.Abban a pillanatban leszídtam magamat amiért nem adtam át Alexának a pelus cserét.A pelusa tényleg szagos volt. Lefektettem  óvatosan a pelenkázóra.Elővettem a kenőcsét és kicsomagoltam a pelusából.Gyorsan letöröltem a törlőkendővel a csöppnyi popsiját majd bekenőcsöztem ahogy Lisa tanította nekem még az első napon a kórházban. Boldogan fejeztem be a pelus cserélést. Leragasztva mindkét oldalát,becsatoltam a ruháját alul.

"Készen is vagyunk angyalkám."-Szinte megállt a pillanat,hosszan nézett a szemembe.Valamit keresve.Lehapcizott."Oh,hamarabb is szólhattál volna."-Az egyik kezemmel a mellkasomnál tartottam amíg letöröltem zsepivel az arcomat.Halk röhögést hallottam a folyosóról."Ügyes vagy Eli!Kendall megérdemelted."

"Hé!Kicseréltem a pelusát!"-Szaladtam ki hozzá,Elivel a karomban.Csípőre tett kézzel állt meg előttem."Tudod aranyos vagy.DE pocsékul tudsz érvelni.Kicsit gyakorold még"-Vonta fel a szemöldökét.
Vissza ment a fürdőszobába kiszedni a ruhákat a mosógépből.Gondoltam egyet,befektettem Elit az ágyba majd kimentem Alexához.Éppen lehajolt az utolsó adag ruháért mikor megálltam mögötte.Kivettem a kezéből mindent és beledobtam a kosárba."Ezt miért csináltad?"-Mielőtt válaszoltam volna neki bármit is,felkaptam a karjaimba lefutva vele a lépcsőn.Csakhogy megbotlottam és a padlón landoltunk a hallban.A háta mögé tettem a kezemet hogy felfogjam az esést."Látod ezért nem kell eszeveszettül futkorászni a lakásban mint egy kisgyerek."- Ütötte meg a vállamat játékosan.Elvarázsolt a mosolya.Az arcunkat pár centi választotta el egymástól. Elveszve a pillanatban,hajolni kezdtem.A tökéletes pillanatot az ajtó csengő zavarta meg.Felkeltem megköszörülve a torkomat.Alexának nyújtottam a kezemet hogy felhúzzam a földről.Megrázta a fejét és felkelt magától.Zavarban volt. Meg sem várta hogy ki jött.Inkább kiment a konyhába szorgoskodni.

"Hali Logan.A többiek merre vannak?"- Engedtem beljebb a lakásban becsukva utána a bejárati ajtót.
Levette a cipőjét és leültünk a kanapéra.Szembe helyezkedett velem.Komoly tekintettel bele kezdett,"Holnap fellépésünk lesz.Te is jössz.Nincs mese.Óh szia Alexa!"- Nézett a hátam mögé.Persze,hogy mögöttem volt Alexa.Érdekes,az előbb a közelembe se mert maradni.

"Biztosak vagytok benne hogy ez jó ötlet?Most volt az első napja amikor nem sírt egész végig a szobájában."-Alexára néztem egy olyan, muszáj volt ezt elmondanod nézéssel.Megvonta a vállát.Értem,hát így állunk.Logan a vállamra tette a kezét biztatóan."Megtudja csinálni,és nem állt meg az élet Lisa halálával.Folytatni kell mindent."-Én ebben nem lennék olyan biztos.Számomra igen is minden véget ért.Azt se tudom mi van velem,annyira elveszett vagyok!Okés,itt van Alexa de ő mégsem Lisa.Soha senki nem lesz képes az ő helyét átvenni.

"Ez esetben adok neki nyugtatót.Ugyanúgy színpadra tud majd állni csak nyugodtabb lesz tőle."-Megint ezt a szót hallom.Nem vagyok beteg,csak gyászolok.Oly nehéz ezt megérteniük?Hátra dőltem a kanapén.Alexa kiment a cipős szekrényhez a gyógyszeres táskájáért.Kivett belőle egy dobozt abból pedig egy pirulát.A kezembe nyomta."Vedd be,egy nap kell ahhoz hogy hasson."-Otthagyott engem Logannel."Nem veszem be.Felesleges ez nekem.Feldolgozom én magam ezt az egészet.Nélkületek!"-Kiviharzottam a házból.

Logan utánam futott."Haver lassíts!Nem tudlak így utolérni!!"-Utánam futva belekapaszkodott a vállamba hogy megállítson az utca közepén."Miért pont Lisa halt meg?Miért nem ő maradt életben helyettem?Engem kellett volna megölnie a kamionnak!!"-Kiabáltam szegénynek teli torokból.Egy szó nélkül tűrte,végig hallgatott amíg be nem fejeztem.Pár autó dudálni kezdett,de nagyobb gondom is volt ennél.Hiányzik Lisa mindennél jobban. Logan karjaiba borulva zokogtam ki magamat.

A vállamat paskolgatta,jelezve hogy minden okés,nyugodtam sírjak.Nem hagy magamra."Valamiért így kellett lennie.Nézd a jó oldalát,Elinek semmi baja nem esett és neked sem.Egy idővel elmúlik majd a fájdalom amit érzel.Csak ne add fel."-Bárcsak így lenne.Gondoltam magamban.Visszamentünk a házba.Meglepetésemre Alexával találtam szembe magamat.A cipőjét kötötte be pont."Te hova készülsz?"-Kérdeztem tőle picit félve,mégis kíváncsian.

"Veled sétálni.Úgy festesz mint akinek elkélne egy kis támogatás."-Válaszolta egyszerűen,felvéve a kabátját.Logan lerúgta a lábáról a cipőt és átvette Elit."Menjetek,nézek vele egy kis mesét."-Elit ringatva a karjaiban,bement a nappaliba."Felőlem mehetünk."-Rugdostam a feljárón a kavicsot zsebre tett kézzel a amíg bezárta az ajtót.

"Mehetünk.Tudsz mutatni egy közeli kávézót?Beülhetnénk esetleg."- Kezdtünk el sétálni az utcán....

1 megjegyzés: