2018. január 4., csütörtök

(24.rész) Minden rendben van?

Ez a rész megint éjszaka íródott.Sebaj hiszen új rész,hosszú és hamar készen lett.Jó olvasást! Ha tetszett írjatok kommentet :) 

James szemszöge:

A konyhában készülődünk a vacsorához,hiszen ma amerikai foci est van amit ki nem hagynánk.Alexa még délelőtt megcsinálta a salátákat,Logan a bevásárlást vállalta be,míg Kendallékre a terítés maradt.
Logannel borozgatunk,beszélgetünk a pultnak dőlve amíg a hús sül.Innen simán be lehet látni a nappaliba.Carlos szinte a tévéképernyőre ragasztotta  szemeit,viszont a mi drága Kendallünk folyamatosan az órát leste.Eddig ezt nem csinálta.Pedig ott feküdt Lexa a karjaiban.Ma pedig a kedvenc ételét se volt hajlandó megenni.Remélem nem fog kijönni rajta semmilyen betegség.Pár hete jöttünk haza Texasból,nem hiányzik egy rosszullétes vírus.

"Te is látod amit én látok? Vajon mi ütött belé?"-Tovább figyelve a barátunkat megráztam a fejemet tanácstalanul."Ha este a vacsoránál se eszik,tudod jól hogy ki kell kérdeznünk.K...Kendall szüleinek ez az egy feltétele volt ahhoz hogy nálam lakhassanak Eli babával."-Tovább tanácskoztunk kettesben.
Elfogyott közben a borom.De nem töltöttük újra,jobb lesz az később.Mintha hallotta volna,hogy róla beszélünk kijött a konyhába mire mi ketten meg se mukkantunk.Gratulálok magunknak,ennél feltűnőbben nem viselkedhettünk volna.Most már mindegy."Ti miért ácsorogtok kint?Most kezdődött a kedvenc csapatunk játéka.Így lemaradtok róla teljesen."-Elvett a pultról egy bagel szeletet ami a vacsihoz lett felvágva és beleharapott.

A gázra mutattam.Logan pedig felemelte a boros poharát."Lassan mi is csatlakozunk hozzátok.Menj vissza nyugodtan."-Válaszoltam pár kavargatás között."Ahogy gondoljátok.Ó...James?Megvannak még a vitaminok amiket régebben vettél?"-Mégis minek kell az neki?Makk egészséges és egyedül a finnyáságával kéne valamit kezdenünk."Aham,fent van a többi gyógyszer mellett.De maximum kettőt vehetsz most be!"-Mire utána kiabáltam,a felét meg se hallotta."Na tessék, meglehet hogy rosszul érzi magát,amiatt nem evett ma sokat."-Hangosan gondolkoztam.Logan azonban nem nyugodott ebbe bele.Szerinte más áll a dolog hátterében.Rábízom,nekem jobb dolgom is akad.Például ma este rám jutott Eli altatása,és a srácoknak fogalma sincs milyen nehezen alszik el nekem.Valamiért gügyög megállás nélkül.De alvásra képtelenség rávenni a kicsikét.

"Logan rád bízom az étel osztást,kezdjetek el enni.Úgyis negyedidő van.Mindjárt jövök ha Eli megkönyörül ma rajtam."-Nevetve felmentem a lépcsőn.Útközben bekukkantottam a fürdőszobába,
hogy lecsekkoljam Kendallt."Minden rendben van?"-Olyan hirtelen eldobta a gyógyszeres dobozt a kezéből,hogy még én is frászt kaptam tőle.Felvette a földről majd sietve begyömöszölte a gyógyszeres tartó kosárba a többi mellé.Felém fordult izzadó homlokkal."Teljesen jól vagyok.Csak megijesztettél.Megesik az ilyen.Nemde?"-Egyben elhadarta nekem a választ.Közelebb léptem hozzá.
Csupán az izzadó homloka volt furcsa,más nem tűnt fel.

"Hát jó,az a lényeg.Megyek altatni.Csatlakozol?"-Kíváncsian vártam a válaszát.Alexával tényleg kellemes párost alkotnak,de Elit Liza halála óta meg se próbálta elaltatni."Inkább megyek enni.Bocsi."-Elindult a lépcső felé,elmenve mellettem.Nyilvánvalóan le akart rázni.Minnél hamarabb annál jobb.Csakhogy ezt nem hagytam annyiban.Sietve a csuklójáért nyúltam."Ma szinte alig ettél,másrészt a lányodnak szüksége van rád.Besegítesz nekem és nincs vita.Oké?"-Muszáj volt így viselkednem vele ha máshogy nem érti meg.Kendall mozgása,a mondataival együtt kezdtek furcsává válni.Akkor ijedtem meg igazán,mikor kimentem 1percre mosdó szünetre és mire vissza értem Kendall ugyan a karjaiban ringatta Elit,de szinte alig volt a tudatánál.Mindenfélét összehabogott.
Említette a balesetet,a tűzet meg a kórházat is.Elvettem tőle Eli babát és befektettem a rózsaszín ágyába,hogy legalább ő aludjon."Aludj kismanó.Anyuci..vagyis Lexa mindjárt feljön hozzád aludni."-Szépen betakartam a kis baglyos takarójával.Egy ideig csendben néztem ahogyan hanyatt fekve,a kis öklét össze szorítva kezdett elbóbiskolni.Olyan aranyos.

"Tudtad hogy Liza itt van velünk?Láttam mikor kimentél."-Az egyik kezével a fejét fogta mintha fájt volna a feje,a másikat arra használta hogy felkeljen az ágyról felém bukdácsolva."Miért tiltjátok meg hogy vele lehessek?!!"-Dühösen kiabálni kezdett velem.Hirtelen jött ez az egész.Azt se tudtam mit csináljak.Legszívesebben rázártam volna a szoba ajtót,de ráeszmélten hogy talán nem ez a legjobb megoldás erre.

"Kérlek nyugodj le.Láthatod őt oké?De....előtte mond el mit vettél be.Muszáj tudnom."-Bele kellett mennem az agya által kreált kis játékba.Reménykedve,hogy hamar elmúlik a gyógyszer hatása.

"MOST akarom látni.Ti tehettek az egészről!! Carlos miatt halt meg Liza.Ő vezetett aznap.Hogy lehetett ennyire buta??"- Belerúgott az ágy lábába.Mire hangosan felkiáltott káromkodva."Hidd el Carlos kimondhatatlanul sajnálja az egészet.Sokszor beszéltünk azóta róla!!"-Szálltam vitába a haverommal.A szócsata ellenére sikerült leültetnem az ágyra."Maradj itt.Elihez hozzá ne merj nyúlni.Végre elaludt.Rád bízhatok ennyit?"-Direkt lassan mondtam,hogy eljusson a tudatáig.Aprót bólintott.Mielőtt kimentem,a barátságunk legmeglepőbb jelenete zajlott le.Tárt karokkal ölelésre várt."Hiányzik nagyon....elfog ez az érzés múlni valaha is?"-Olyan ártatlanul hangzott tőle,hogy rendesen megsajnáltam."Na bújj ide.Látod megy ez neked.Rendben leszel."-Magamhoz húztam a fáradt testét.Éreztem a mellkasomon a néma bólintását.

"Mindjárt hozok neked valakit.Egy percet adj."-Lesiettem a lépcsőn,egyenesen a konyhába.Tudtam jól,hogy már esznek a többiek.Nagyban folyt a beszélgetés mire leértem.Megláttam egy teli poharat és leittam belőle majd vissza helyeztem oda ahonnan elvettem."Hé az éppenséggel az enyém volt!Önts magadnak!"-Carlos teljesen besértődött.

"Tessék Carlitos itt van frissen töltve.Nekem úgyis Lexára van szükségem fent az emeleten.Logan majdnem belefulladt a vacsorába.Szegényke nem tudta hova tenni a dolgot."Te bolond vagy.Nem úgy értettem.A lényeg hogy Kendall bevett valamit és azt mondogatja aznap te vezetted a kocsit Carlos ezért miattad halt meg Liza.Baromira kiborult.Erre fel mielőtt lejöttem megölelt."-Lexa ijedten tekintett rám.Megrázta hevesen a fejét.Sietve szedett az ételből magának,ezt követően felkelt tányérostul az asztaltól és kézen fogva feljött velem az emeletre orvosolni a helyzetet.

A szobába belépve Kendall nagyban horkolt az ágyon.Nagyon megkönnyebbültem."Úgy tűnik magától megoldódott a problémánk.Maradj fent vele.Jóéjt nektek."-Adtam Alexának egy jóéjt homlokpuszit.Félig megölelt.Elővette a szekrényből a pizsamáját amit az ágyra dobott."Ezt még megeszem aztán ledőlök én is aludni melléjük.Köszi hogy vigyáztál rá."-Mondta kicsit álmosan.
Hosszú napunk volt."Rendben,ahogy gondolod.Szólj ha bármi segítség kellene az éjjel."-Ezzel behajtottam az ajtót.

Lementem ismételten a srácokhoz.Végig izgultuk az összes meccset.De sajnos az ellenfél győzött kétszer is.Logan ásítva nyomta ki a tévét.Félhomályban kinyújtóztattuk az elgémberedett végtagjainkat.A fiúk lent alszanak ma a kanapén.Úgyhogy együtt megágyaztunk mert sokkal gyorsabb volt így az egész.Nemsokkal később mindannyian lefeküdtünk.Én fent voltam a szobámban.Igen sokáig gondolkodtam.Valamit muszáj kezdenünk Kendallel.Tönkre teszi magát ha így folytatja.Az éjszaka közepén hangos sikításra riadtam fel.Lerúgtam magamról a takarót.Simán mezítláb kimentem a folyosóra.Hirtelen a villanykapcsoló megtalálása is gondot okozott,de csak meglett.Carlos és Logan addigra már a vérzés csillapításnál tartott.

"Kellett neked leszedni a fürdőben azt a vázát a polcról.Most nézd mit csináltál vele..."-Alexa csendben megdorgálta a barátunkat."Magától esett le!!Azért nem vagyok örült oké?Eressz el te is."-Félre tolta az útból.Alexa kezdte elveszteni a türelmét."Mehetünk az ügyeletre.Szépen szétvágtad a kezedet a leeső vázával.Miért akartad te elkapni?"-Mindannyian egymásra néztünk.Mi hárman tudtuk.

"Liza mind a hármunknak hozott egy saját készítésű ajándék vázát,mikor Kendall elhozta őt bemutatni nekünk.Azért számított ez nagy becsnek.A gyógyszeres szekrényt pedig ha rosszul nyitja ki az ember,simán leverhető az onnan."-Meséltem el."Ó erről fogalmam sem volt.Viszont igen mélyek a sebeid.Össze kell varrni.Nyomás az ügyeletre szépfiú."-Fel akartam húzni a földről,de ülve maradt.

"Állj meg Alexa,mi van ha begyógyszerezve viszed oda?Szerinted nem fogják rögtön kihívni a zsarukat ha beviszed Kendallt a szökésünk után?"-Nem tartottam ezt olyan szuper ötletnek.Szerintem megint bevett valamit amit persze titokban tart.Ami minket keverne hatalmas bajba."Kendall eddig nyugodt bírtam  maradni,de kezdesz egy határt súrolni.Le kell írnod nekünk mit vettél be a gyógyszerekből!"-Megfogtam az arcát mindkét tenyeremmel.Megszeppent hirtelen.Alexa elkezdett öltözködni kinti ruhába.Semmit se szólt mit tervez.Csendben követtük a szemünkkel a mozdulatait.
"Szofi bent ügyel szerencsénkre.Beviszem hozzá.Ti maradjatok itthon a manókával."-Ez Carlosnak kicsit sem tetszett.

"Kizárt,mi van ha rájön a dühroham miközben te vezetsz? Legalább egyikünk hadd menjen.Kérlek."-Mind a hárman boci szemekkel néztünk rá.Kendall mindezek hallatán lekuporodott az ágyra."Csak menjünk....mert csípnek a vágások...n...nagyon."-Mintha az óvodában lettünk volna,úgy megfogta Alexa kezét.Lexa könnyedén válaszolt,simán ura volt a helyzetnek."Máris indulunk.Ülj be Logannel a kocsiba,jövök én is."-Elindította őket.Mikor tiszta lett a terep,felénk fordult."Szofi majd vérvétel után megtudja mondani mit vett be ma és mostanában.Ne aggódjatok,vigyázok rá."-Csoportos ölelés után engedtük csak el az útjára.

"Köszi,életmentő vagy."-Mondtam elismerő mosollyal.Így maradtunk 3-asban az éjszakára.Carlossal beköltöztünk a szobájukba a mai alvásra.

Alexa szemszöge:

Jamesnek óriásit füllentettem,igenis félek,hogy belefutunk valakibe aki Kendallt ápolta,de van egy cseppnyi remény mert Szofi előkészít nekünk egy üres szobát ahol senki nem tudja meglátni. Begurultunk a kórház előtti parkolóba.Logan meg se várta a fékezést,sietve kioldotta Kendall övét a sajátjával együtt."Rendben haver,megleszel most már.Lazulj el."-Kisegítette a kocsiból.Ezalatt én rám hárult az autó bezárása.A kórház kapuján belépve utánuk szaladtam.Igen gyorsak voltak! A hosszú folyosón beszálltunk a liftbe ami felvitt minket a legfelső emeletig.Ott óvatosan körbe lestem nehogy legyen valaki a folyosón.Tiszta volt mindenhol."Oké,most menjünk.Valahogy a 245-ös szobát kellene megtalálnunk.Szofi bent vár minket."-Áttettem Kendall másik karját a vállamon,immáron ketten cipeltük.Ő ezt egy percig se bánta szerintem.

Amíg Szofi előkészítette a vérvételt meg a sebkötözéshez szükséges eszközöket,Kendall kezdett egyre jobban félni.Ki-ki kukkantott Logan mögül aki az egész előkészületet takarta a testével.
"Haver kiskorom óta félek a tűktől,menjünk inkább haza.Jobban vagyok."-Leugrott a vizsgáló asztalról,de véletlen Szofi útját állta."Csak nem ijedsz meg pasi létedre egy kis szuritól?Ígérem észre se fogod venni.Profi vagyok.Alexa is simán megtudná csinálni."-Kezdett bele,vissza tolva Kendallt az eredeti ülő pozíciójába.

Felcsillantak a szemei,rám bökött,"Lexa csinálja!Mikor megszöktettek akkor megbeszéltük,hogy neki engedném."-Kezdett vörösödni mire végzett a mondandójával.Megráztam a fejemet nemlegesen.
"Nagyfiú ezért Szofit simán kirúghatják.Nem tehetem hiszen nem dolgozok."- Válaszoltam neki gyorsan. Mire teljesen elszomorodott és befeszült. "Akkor hazamegyek."-Fenyegetőzött,ami be is vált. Kiküldtük Logant örködni mialatt vért vettem tőle.Hamar készen is voltunk.Kendall vigyorgott mert szerinte ennyi volt a móka. Elfelejtette,hogy a sebeit ki kell mosnunk és az mindennél jobban fog fájni.

"Rendben,most feküdj hanyatt nekem."-Összenéztem a volt kolléganőmmel,barátnőmmel.
Tudtuk jól mi következik,ezért is hallgattunk.Kendall szót fogadott,hiszen rendesen szenvedett addigra.Fájt neki nagyon.Kinyújtotta a bal karját,mire Szofi elkezdte ráönteni a fertőtlenítő folyadékot ami szó szerint kimosta a sebeit.Reflexből ökölbe szorította a sérült kezét.A másikkal a szemét takargatta.Fogcsikorgatva kérdezte,"Kész vagytok?"-Erre aranyosan megráztuk a fejünket.Legalább 5percig bírnia kell még.

"Itt fogok kipurcanni azt hiszem.....Áú azt a.-"-Tudta hogy nem káromkodhat.Miután megvolt a tisztítás,jött a varrás.Amit furcsa mód végig pihent.Egy mukkanást sem hallottunk."Hahó,ébredj lassan.Készen vagyunk."-Tényleg fel kellett kelteni. Logannel ott röhögtünk csendesen.

"Ti rajtam nevettek?Simán cserélhetünk helyet."-Felajánlotta kegyesen.Megráztam vadul a fejemet."Kizárt,hogy kibírnám.Most viszont kelj fel hadd induljunk haza."-Odanyújtottam neki a kabátját,amit segítséggel a kezére húzott.Szofinak megköszöntem a segítséget és elindultunk a lift felé.Hirtelen görcsbe rándult a gyomrom mikor megláttam a volt főnökömet azaz a főorvost.Kendallre nézett majd rám.

"Jóestét.Maga mit keres itt?"-Félre húzódtunk.Nem akartam,hogy ők is hallják.....FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN!

1 megjegyzés: