(27.rész) Utolsó esély

Sziasztok!! Meghoztam a következő részt,köszönöm a türelmeteket.Pár napon belülre igértem,de sok minden közbe jött és a pár hónapon belüli érettségi se könnyíti meg a dolgomat DE a blog folytatódik függetlenül ettől!! :) Kommentben irjátok meg ha tetszett a rész. Köszönöm előre is xx

Alexa szemszöge:

Másnap arra kellett kelnem,hogy valaki ütögeti az arcomat. Félálomban a hasamra fordultam,hiszen aludni akartam még egy kicsit. Nem sokra rá abba maradt az ütögetés és hallottam Kendall figyelmeztető hangját."Hercegnőm ugye megmondtam hogy hagyd aludni Alexát. Most pedig visszaegyünk a konyhába befejezni a reggelidet.Gyere szépen."- Tudtam,hogy magamra hagytak. Ekkor a semmiből beugrott a kórház! Kipattantam az ágyból,félre dobva a takarónkat a szőnyegre. Ijedten az órára pillantottam. Negyed kilencre járt az idő. Két órás késésben vagyok,ezt nem hiszem el. Itt ugrott az utolsó esélyem is.

Csalódottan lehuppantam a kanapéra. Odanyúltam a takaróért hogy felvegyem. Miután betakartam magamat,Kendall belesett a nappaliba vidáman. Mintha tegnap este semmi borzalmas nem történt volna velünk."Jó reggelt babám. Neked is csináltam reggelit,Eli igen gyorsan falja szóval biztos finom lett. Kijössz reggelizni velünk?"-Ugyanolyan szontyolodott fejet vágtam továbbra is.

Összeráncolta a homlokát és helyet foglalt mellettem."Nem kérek most reggelit. James már reggel elment edzeni?"-Kérdeztem,remélve hogy jó választ kapok. Elkezdte beágyazni a kanapét." Ha úgy maradsz,téged is beágyazlak. Egyébként itthon van mert fáj a torka. Kihagyta ma az edzést. Miért?"- Félbehajtotta a lepedőt amiről felkeltem időközben. Én addig tartottam a takarónkat." Emlékszel arra,hogy a begyógyszerezett-vázás incidens után a lifthez menve,félre hívott a főorvos?"- Aprót bólintott jelezve,hogy folytassam.

"Ma hétkor kellett volna megjelenjek...de lekéstem több mint két órával. Biztos elengedhetem az állásomat ezek után."-Teljesen elment a kedvem a naptól. "Kapj magadra valamit,hideg van kint. Kint várlak a kocsiban! Az önéletrajzodat Jamessel kinyomtattuk reggel. Azzal ne foglalkozz. Rendben?"- Kaptam egy szájra puszit."Persze hogy rendben. Szuperek vagytok!"- Felsiettem az emeltre összekészülni. Csakhogy nem találtam azt a szoknyámat amit még az este kikészítettem. Úgyhogy maradtam a fekete farmeromnál egy csinos fehér felső kíséretében.A hajammal most nem foglalkoztam. Becsuktam a fenti ablakot és lesiettem a kertbe ahol Kendall elő állt a kocsival.

Jobb oldalt beszálltam az anyós ülésre."Indulhatunk."- Elindultunk a kórházba azon nyomban. 10 perccel később már az aulában ácsorogtam egyedül. Hiszen ide hívta le a recepciós a főorvost. Minden perc elteltével egyre jobban görcsbe rándult a gyomrom. Ha nem kapom meg a munkát,

nekem végem van. Öt perc álldogálást követően,besétált az ajtón egy közép idős hölgy akinek nagyon csúnyán roncsolódott a kézfeje. Csupán egy kék törölközővel szorította el a vérzést. Ami ilyenkor nem tesz sokat. A recepció felé fordítottam a tekintetemet. Senki nem volt ott abban a percben. Ezt pedig sürgős sebészeti eset. Így hát hasznosítottam magamat,még azzal tisztában léve is hogy nekem ez tilos lenne,mivel nem dolgozok itt.

"Jó napot.Furcsa lesz amit mondok de kérem hallgasson meg. Felkísérem magát a sürgősségire. Onnan a kollégák átveszik önt. Régen itt dolgoztam,bízzon bennem."- Bizonytalan váll vonást követően a fájdalma győzött."Rendben menjünk. Nem bírom elviselni ezt tovább...."-Mondta szorított fogakkal. Szerencsére pont a földszinten volt a lift ezért rögtön felmentünk a második emeletre. Ott balra fordulva a nővér pulthoz sétáltunk csendben. Ekkora szerencsém sosem volt,pont Szofi ült a pult mögött. Tátva maradt a szája. " Te mit keresel itt? Később megbeszéljük,ön jöjjön velem a kezelőbe."- Apró bólintás után leültem a padra.Fél órával később Szofi fáradt tekintettel jött felém.
"Szerencséje volt hogy megtaláltad. Még 10 perc és elvesztette volna a jobb kezét.

"Igen,tisztában vagyok vele. A munkámat viszont így sose kapom vissza. Ma 7-kor kellett volna találkoznom a főorvos úrral,de elaludtam Kendall pedig nem ébresztett fel."-Meséltem frusztráltan, kiöntve neki a lelkemet. Egy ismerős hang szólalt meg."Abban ne legyen olyan biztos. Most értesültem mit művelt az imént. Be kell hogy lássam,szükségünk van magára a csapatban." - El se merem hinni,ez tényleg igaz? Lesz munkám! Lesz elég pénzem ahhoz,hogy kiköltözzek Jameséktől. Nagyon izgatott vagyok! Behívott az irodájába és átbeszéltük a részleteket. Nagy mosolyra fordult a szám mikor a fekete fotelben ülve oda nyújtotta nekem a szerződésemet ami a holnapi naptól érvényes.

"Remélem tud élni az utolsó esélyével. Holnap várjuk szeretettel. Sajnos most mennem kell. Viszlát!"-"Még egyeszer köszönöm. Nem fog bennem csalódni."- Kimentem az irodájából a lift felé.

Csendes öröm táncot jártam mivel üresek voltak a folyosók velem pedig madarat lehetett volna fogatni. Mire kiértem az épületből,a szememmel vadul keresni kezdtem James kocsiját,de sehol se láttam. Rögtön felhívtam Kendallt.Pár kicsöngés után felvette."Szia babym! El kellett jönnöm,Eli rosszul lett a reggelije után.Hazasétálsz vagy hívjak neked taxit? "- Csend lett. Körülbelül 10 percre van tőlünk a kórház,gyalog ez lenne fél óra is. Most pedig haza akarok jutni minél hamarabb,hogy elmesélhessem a jó hírt a többieknek.A taxi mellett döntöttem. Így hamar haza jutottam a srácokhoz. 

Lerúgva a lábamról a cipőt,beljebb mentem a papírt fogva boldogan. A nyugodt légkör helyett hangos gyerek sírás meg kiabálás fogadott. Úgy tűnt mind a ketten az emeleten vannak. Benézve a hálószobába,kaotikus helyzettel lettem üdvözölve. Az ágy tele volt hányva,a takaróink a földön hevertek,míg a fürdőszobából mérges hangokat hallottam kiszűrődni."Még egyszer mondom hogy ne ficánkolj! Soha nem foglak tudni így felöltöztetni."- James csak álldogált ott."Srácok mi folyik itt? És ha lázas szegényke,minek ordítasz vele?!"-Átvettem Kendalltől Eli hercegnőt. Tiszta piros volt addigra a feje."Innyi?"-Kérdezte tőlem.Rájöttem,hogy szomjas. Amióta elmentem nem igen ihatott.

Magamhoz vettem a pici lányt."Kapsz inni,James légy férfi és vidd ki a mosógépbe a koszos ágyneműket. Kendall vegyél két percet hogy lenyugodj,egyedül te maradtál szegénykének de így viselkedsz vele. Megéri?"-Nyitotta a száját hogy mondjon valamit de elindultam lefele a lépcsőn."Direkt nem kapott...innit."- Sajnos a végét ami igen fontos információ volt,nem hallottam meg. Lementem a konyhába Elivel. 

Ahogy megbeszéltük kapott egy kis vizet a kedvenc poharából. Lehajoltam hozzá mert leejtette a csőrös poharának a tetejét."Ajajj."- Szólt halkan.Megráztam aranyosan a fejemet.Nem tehet róla,hogy lázasan nem tud finoman mozogni."Semmi baj tündérkém.Megesik az ilyen."-Válaszoltan lágyan. Hirtelen mocorogni kezdett nagyon. Majd a semmiből mellkason hányt. Kendall pont leért a lépcsőn,"Szivem ne haragudj amiért idiótán viselkedtém én csak.-Ó istenem! Ne mozduljatok. JAMES!! Sos kell a segítséged itt lent!"-Buta kérés volt,hiszen telibe hányás után meg se mertem volna mozdulni eleve.Eli ajkai lekonyultak és vadul sírni kezdett."Ezt el akartam kerülni,én szóltam előre hogy miért nem kapott innivalót.Hallgattál rám? Nem. "- Kivette Eli kezéből a pohárkát majd félre dobta a mosogatóba. Leguggolt a lánya mellé és óvatosan lefejtette a testéről a pólót."Kevésbé fogsz fázni így. Újabb pancsi a láthatáron. Menjünk."- Aranyosan magához ölelte,felsétálva vele az emeletre. Én pedig mozdulatlanul álltam a hányás tócsában. Remek pillanatok egyike.

"Itt is vagyok! WOAH!! Ez mind a pici lányból jött ki? Hogy van ekkora gyomra mégis?"- Csodálkozott James,aki a segítségemre sietett a felmosó ronggyal aminek alma illata volt.Behunytam a szememet,mert a szag kezdte átvenni az irányitást az agyam felett."James nem érdekel csak töröld fel,hadd menjek fel lemosakodni."-Mondtam a fogam alatt.Hallottam ahogy felmos körülöttem hiszen sikerült bele vernie a felmosót a konyhapult széleibe.Mit ne mondjak vicces volt.

"Huh..köszönöm!"- Gyorsan felfutottam a lépcsőfokokon,egyenesen James fürdőszobájába. Magamra zártam az ajtót a biztonság kedvéért. Mégis mióta használ 4 fajta tusfürdőt? Számomra rejtély,de nem foglalkoztatott annyira. Kiválasztottam egyet és megfürödtem. Mihelyst készen lettem,leakasztottam a barna törölközőt a mosdókagyló mellől,magam köré tekerve. Mint aki jól végezte dolgát,

kinyitottam a zárat,kilépve a szobájából. Gondolhattam volna hogy James várni fog rám keresztbe font karokkal. Így is lett."Te mégis mi a fenét.-" -Ekkor esett le neki az egész. Kendall szobája felé tolt." Nem nézhetlek, menj öltözz fel inkább."-Poénkodott. Megráztam a vállam."Hát jó. Na hogy van a kis betegem?"-Beléptem mezítláb a szobába. Eli a törölközőjén feküdt hanyatt,míg Kendall próbált neki megfelelő méretű ruhát találni a gyerek ruhás szekrényben. "Egész jól. Kezd vissza jönni a színe.Ami nagyszerű hír. Jó lesz rá a trikó is?"- Gondolkozva felém fordult."Persze,úgyis melege van a láztól. Kapcsolok be  neki valamilyen mesét addig."-A hármas csatornára kapcsoltam majd felhangosítottam a tévét.Ezután kimentem a fürdőbe átöltözni egy laza melegítő nadrágba,és egy hozzáillő pólót vettem fel. 

Mire magamra kaptam a ruhadarabokat,Kendall édesen pihent az ágyon,míg Elit lepasszolta a kiságyába."Ne legyél ennyire gonoszka,ilyenkor az apjára van szüksége. Kivegyem helyetted én?"- Kérdeztem kíváncsian.Hevesen rázni kezdte a fejét." Tudod sose gondoltam volna hogy valaha is ilyet fogok mondani,de ez a pici lány totálisan kifárasztott ameddig távol voltál. Ti nektek hogy van ennyire erőtök hozzá?"- Próbált rájönni a titokra,ami nem is létezik. Ez egyszerűen belénk van kódolva. "Lemegyek Jamesnek segíteni a garázs rámolásban,te vigyázz a hercegnőre. Okés?"- Adtam neki egy köszönet puszit majd lebattyogtam a földszintre.Az előszobában halomban álltak a dobozok. Vigyáznom kellett nehogy leverjek egyet útközben amit felpúpozott egymásra . Kijutottam sikeresen a rumlis helyiségbe. Tele volt edzős cuccokkal,hangszerekkel amik használaton kívül voltak.James behozta a kocsijából a nagy tároló dobozokat amiket egyesével felcímkéztünk alkoholos filccel.Hátra maradt a pakolás. Én örömmel jelentkeztem a hangszerek elrámolására de félúton megszédültem. Ezt ő is észre vette."Hé Alexa! Minden rendben van? Olyan sápadtnak tűnsz."- Mellém állt ha esetleg el akarnék ájulni,elkaphasson.

 Hevesen megráztam a fejemet."Teljesen jól vagyok,fejezzük ezt be és együnk valamit. Farkas éhes vagyok."- Mondtam nevetve. Megrázta a vállát válaszként."Te tudod."-Úgy fél órán keresztül pakolhattunk mikor kiszaladtam a kertbe,a nyitott garázs ajtónál. A ház falának dőltem. Mire kiért hozzám James,rosszul lettem."Óó ne már!! Te is? Fúúj.Itt egy zsepi töröld meg a szádat.Felmegyünk az emeletre."Megpróbálok felmenni."- Gyenge lett a hangom,a hasam pedig rettenetesen fájt. Fél úton járhattunk. Rámjött ismét a hányinger.A wc-hez rohantam,becsapva magam mögött az ajtót. Természetesen erre Kendall is felriadt."Mit műveltek ti ketten? James elárulod?"-Szerintem ekkor hallhatta meg a hányásomat mert bejött utánam. Pici köröket rajzolt a hátamra."Sokat voltál Elikével,látod jogosan passzoltam le a kicsi lányt. Most én is itt hánynék veled együtt.A maradék erőmmel,megrúgtam a bokáját."Áú! Ezt most miért kaptam?"-Viccelődött még ezek után is.

"Hoznál nekem egy párnát? Itt fogok aludni."-Én halálosan komolyan gondoltam.Mire ő felnevetett,"Hagyjuk már. Itt képtelenség aludni. Bejössz az ágyba és kapsz egy lavórt. Probléma megoldva."-Óvatosan felhúzott a földről a hónaljamnál fogva.Rögtön odabújtam hozzá. Lassan odalépkedtünk az ágy széléhez. Nem kellett kétszer mondani,bedőltem azon nyomban az ágyra. Szerintem el is aludhattam,mert legközelebb hajnali három környékén keltem fel rosszullét miatt. Bökdösni kezdtem Kendall hátát amíg én hason feküdtem."Hmm. Na. Mi baj van?"- Félálomban motyogta,meg se moccant. "Szerintem megint jön,de a lavór tele van. A wc-ig meg összeesnék."- Bevallottam,hogy mennyire nincs erőm. Ezt hallva,kitakarózott és kikelt az ágyból. Odajött hozzám hogy a karjaiba vegyen."Kapaszkodj a nyakamba rendben?"- Óvatosan kivitt a mosdóig ahol letett. Én belőlem pedig kijött minden ami a gyomromban volt."Annyira de annyira utálom ezt a betegséget."-Valamiért megpróbáltam egyedül felállni a kéz mosáshoz de hátra estem. Szerencse hogy Kendall megtartott. "Jólvan most megtudod mosni a kezedet."-Tartott közben, mögöttem állva."Te égsz! A homlokod pedig még rosszabb. Felszökhetett alvás közben a lázad. Szólok Jamesnek,addig maradj itt!"-Megint letagadtam mindent.Kiszaladt a folyosóra,bekopogva a szoba ajtaján."Nincs nagy bajom. Csak álmos vagyok."-Kiabáltam utána,mindhiába.Elkezdtem vacogni. Innen tudtam,hogy sajnos igaza volt. Felment a lázam. Így telt el az hajnalunk,míg Eli jobban lett és átaludta a reggeli órákat,én addig halkan szenvedtem az ágyban.Jamessel a másik oldalamon. Kendall jobbnak látta,ha ketten tudnak segiteni ha esetleg gond van. Remélve,hogy hamarosan elmúlik ez az egész,elaludtam.