Kezdenek alakulni lassan a dolgok,kapcsolatok! Még így is aranyosak Kendallék. Szerintetek? Innentől kezdve lesz majd izgalmas. Ne hagyjátok abba az olvasást. ;) Jó olvasást. 2 komment után hozom csak a következő részt.
LINKCSERE : https://nlp-feljegyzesek.blogspot.com/ Bátran olvassátok Orsi blogját is! Neki kezdek én is.Ígéretesnek tűnik elsőre beleolvasva.
Alexa szemszöge:
LINKCSERE : https://nlp-feljegyzesek.blogspot.com/ Bátran olvassátok Orsi blogját is! Neki kezdek én is.Ígéretesnek tűnik elsőre beleolvasva.
Alexa szemszöge:
Mindent átcipeltünk Jamessel az ő szobájába. Egyenlőre a dolgaim a szoba sarkában egy kupacban vannak. Majd reggel elintézzük,most viszont mindjárt elalszok. James pedig elugrott fürdeni. Szépen nyugodtan megágyaztam magamnak az ágy bal oldalán,hiszen ezen az oldalon jobban birok aludni csak Kendall makacs volt és befoglalta a bal oldalt mikor még vele aludtam. Mihelyst betakaróztam elkezdtem a plafont bámulni. A meghitt csendbe James halk éneklése rondított bele. A fürdőszoba ajtó pont az ágy mellett van.Ezt nem hiszem el.Vettem a bátorságot és hangosan rászóltam."James halkabban! Valaki aludni próbálna. Kérlek."- Meglepődtem mikor elzárta vizet és pár perccel később egy laza szürke topban,nadrágban kisétált."Nyugi bogyó. Készen vagyok,alszunk vagy olvasnál inkább? Van néhány izgalmas könyvem ami lehet érdekelne."- Bemászott a saját térfelére az ágytámlának dőlve,hagyva a takarót az ágy végében. Felé fordultam,így a bal oldalamon feküdtem.
"Öm köszi kihagynám ezt a lehetőséget. Te mindig olvasol alvás előtt még ha hajnali fél egy is van?"- Nagyon kiváncsi voltam a válaszára. Lazán megvonta a vállát. "Nem nagy ügy,igen szoktam olvasni alvás előtt. Ma inkább kihagyom,aludnod kell. Jó éjszakát." - Én lepődtem meg a legjobban mikor homlok puszit adott mielőtt korom sötét lett. Hiszen lekapcsolta a kis lámpát a sarokban. Halkan mocorogni kezdtem az ágyban,sehogy se volt kényelmes."James? Te melyik oldalon szoktál feküdni? Ez a fél kényelmetlen...nagyon."-Nem volt merszem ezt elmondani viszont tényleg képtelenség lett volna így elaludni. Tudnia kellett.
"Ahol te,miért kérdezed? " - Felkapcsolta a lámpát. Hunyorogva néztem rá."Mert ez a hely be van süllyedve...nem is picit.Cserélünk helyet?"-Én lepődtem meg a legjobban,mikor röhögve felkelt az ágyból."Na nyomás a helyemről."- Mondta poénkodva,kacsintás kíséretében. Úgyhogy végül átcuccoltunk és nyugalom volt. Olyan pár órával később valaki kétségbeesetten kopogott az ajtón. James persze aludt mint a bunda. Egyedül én keltem fel a zajra. Lassan az ajtóhoz mentem. Kinyitva egy rémült,izzadt Kendall borult rám."N..nem megy....aludtam de visszajött a balesetes rémálom...a gyógyszertől pedig már nem látom Lisát...elhagyott örökre...." - Sírt a vállamon. Fogalmam se volt mit tegyek. Haragudnom kéne rá amiért szakítottunk. Azonban látszik rajta mennyire maga alatt van. Ilyenkor szüksége van valakire. Nagyot sóhajtva szóltam neki,hogy várjon egy percet leviszem a takarómat magammal.
"Megvagyok,mehetünk. Tudsz lépcsőzni?" - Kérdeztem halkan.Pici bólintást kaptam válaszul. Amint a nappaliban voltunk,ledőltünk a kanapéra. Betakartam Kendallt."Próbálj meg aludni,itt vagyok." Miért segítesz nekem? Meg sem érdemlem."- A válaszon egy jó ideig gondolkoztam mire tudtam valamit szólni." Figyelj,lehet hogy szakítottunk mérgünkben,de be kell hogy lásd Sofia egyszerűen nem tud törődni veled ha ezek a rohamok rádjönnek. Most is kihez jöttél segítséget kérni? Hozzám,pedig ő ott aludt melletted. Hagyom hadd jusson el az agyadig."- A kanapé belseje felé fordulva igyekeztem elaludni. Másodpercekkel később megölelt valaki."Köszönöm a segítséget.Aludj jól."- A szuszogásból tudtam hogy ő már alszik. Én is hamar elaludtam.
"Öm köszi kihagynám ezt a lehetőséget. Te mindig olvasol alvás előtt még ha hajnali fél egy is van?"- Nagyon kiváncsi voltam a válaszára. Lazán megvonta a vállát. "Nem nagy ügy,igen szoktam olvasni alvás előtt. Ma inkább kihagyom,aludnod kell. Jó éjszakát." - Én lepődtem meg a legjobban mikor homlok puszit adott mielőtt korom sötét lett. Hiszen lekapcsolta a kis lámpát a sarokban. Halkan mocorogni kezdtem az ágyban,sehogy se volt kényelmes."James? Te melyik oldalon szoktál feküdni? Ez a fél kényelmetlen...nagyon."-Nem volt merszem ezt elmondani viszont tényleg képtelenség lett volna így elaludni. Tudnia kellett.
"Ahol te,miért kérdezed? " - Felkapcsolta a lámpát. Hunyorogva néztem rá."Mert ez a hely be van süllyedve...nem is picit.Cserélünk helyet?"-Én lepődtem meg a legjobban,mikor röhögve felkelt az ágyból."Na nyomás a helyemről."- Mondta poénkodva,kacsintás kíséretében. Úgyhogy végül átcuccoltunk és nyugalom volt. Olyan pár órával később valaki kétségbeesetten kopogott az ajtón. James persze aludt mint a bunda. Egyedül én keltem fel a zajra. Lassan az ajtóhoz mentem. Kinyitva egy rémült,izzadt Kendall borult rám."N..nem megy....aludtam de visszajött a balesetes rémálom...a gyógyszertől pedig már nem látom Lisát...elhagyott örökre...." - Sírt a vállamon. Fogalmam se volt mit tegyek. Haragudnom kéne rá amiért szakítottunk. Azonban látszik rajta mennyire maga alatt van. Ilyenkor szüksége van valakire. Nagyot sóhajtva szóltam neki,hogy várjon egy percet leviszem a takarómat magammal.
"Megvagyok,mehetünk. Tudsz lépcsőzni?" - Kérdeztem halkan.Pici bólintást kaptam válaszul. Amint a nappaliban voltunk,ledőltünk a kanapéra. Betakartam Kendallt."Próbálj meg aludni,itt vagyok." Miért segítesz nekem? Meg sem érdemlem."- A válaszon egy jó ideig gondolkoztam mire tudtam valamit szólni." Figyelj,lehet hogy szakítottunk mérgünkben,de be kell hogy lásd Sofia egyszerűen nem tud törődni veled ha ezek a rohamok rádjönnek. Most is kihez jöttél segítséget kérni? Hozzám,pedig ő ott aludt melletted. Hagyom hadd jusson el az agyadig."- A kanapé belseje felé fordulva igyekeztem elaludni. Másodpercekkel később megölelt valaki."Köszönöm a segítséget.Aludj jól."- A szuszogásból tudtam hogy ő már alszik. Én is hamar elaludtam.
~~~~~~~~~
Másnap reggel káromkodásra keltem fel. Álmosan felültem a kanapén. A fiúk megint civakodtak valamin."Te vagy a hülye amiért a fülemnél fogva ébresztettél fel!! Nem normális..." - Így hát ez a reggel se volt zökkenő mentes. "Mert egyszerűen túl mélyen aludtál! Mennünk kell próbálni. A többiek már várnak minket." - Okoskodott tovább James. Kicsoszogtam a konyhába félig ébren. A konyha ajtónak dőltem. "Ajj minek csináljátok ezt folyamatosan? Aludtam volna..." - Ekkor pillantottam meg Sofiát a konyha asztalnál. Telefonozott miközben a müzlijét ette.
"És ő még mindig itt van? Kendall..." - Szigorúan néztem rá. "Inkább segíts Elinek megenni a joghurtot,itt a kiskanala meg az előkéje. Sok sikert."- Kezembe nyomta a két említett dolgot. Magamra néztem ahogy pizsamában álltam,mezítláb a konyhakövön majd vissza Kendallre. "Szerencséd,hogy szeretem Eli babát."- Felment az emeletre hogy átöltözzön,minket magunkra hagyva. Senki nem mondta nekem,hogy kedvesnek kell lennem Sofival.
Eli a nappaliban játszott a játszós szőnyegén. Érte mentem és visszamentünk kettesben a konyhába. Vadul integetni kezdett a kis kezeivel."Ham ham!"- Elmosolyodtam annyira zabálnivaló." Bizony eszünk."-Miután sikerült beemelnem az etetőszékébe,becsatoltam nehogy kiszökjön. A nyaka köré csatoltam az előkét. Eli kíváncsian figyelte minden mozdulatomat. Leültem Sofia mellé. Amikor a joghurt tetejét leszedtem előrenyúlt hirtelena kicsi kezeivel. Látszott mennyire éhes volt. Az egész rám fröccsent. Kendallék pont akkor sétáltak el az előszobában. "Ó-hó! Úgy látszik ezt jól megkaptad Elitől."-Majdnem elesett a röhögéstől,mert megbotlott az útban hagyott cipőmben."Kendall hagyd abba!"- Ledobtam a kanalat az asztalra,elviharozva mellette."A te kislányod,etesd meg te. Én ma elmegyek mozizni a barátnőmmel."- A csuklómnál fogva vissza húzott.
"Az éjjel miért voltál velem kedves ha most mindennél jobban utálsz és ezt ki is fejezed?"- Tudni akarta a választ." Szakítasz velem,ide hozod az exedet mégis mit vársz tőlem? Csókoljalak meg?"-Egy pillanatra mindketten elgondolkoztunk rajta. Ő lépett is,lágyan magához húzva meg akart csókolni de gyorsabb voltam nála. Elforditottam a fejemet,így puszit kaptam az arcomra."Najó ne bohóckodjatok. Haver nekünk indulnunk kell. Döntsd el rábízod-e a lányodat az exedre."-Kikerekedtek a szemeim. Ez még Kendalltől is igen merész húzás lenne!
De megkönnyebbülten hallottam Kendallt mondani. "Dehogy! Mármint Sofit bírom de nem nagyon tud bánni a picikkel. Alexa kérlek hívd át a barátnődet és mozizzatok itt. Okés?"-Boci szemmekkel nézett rám. Jamesre pillantva elröhögtem magamat,olyan unott képet vágott. Jelezve,hogy gyorsan beszéljük meg,mert kinyírja Kendallt.
"Rendben,egy feltétellel. Jössz nekem egy tál sütivel."- Toltam ki őket az ajtón. A kocsiból visszaszólt."Megbeszéltük!" -Becsuktam utánuk a bejárati ajtót.
Miután elmentek,felhívtam a barátnőmet hogy változtak a tervek és itthon mozizunk. Könnyen igent mondott aminek nagyon örültem. Kettő fele átjön,most fél 11 van. Sofia közben kijött a konyhából. "Mit szoktatok általában ilyenkor csinálni? Tévéztek?"- Gondolkodott hangosan. Megráztam a fejemet."Nem igazán,ha jó idő van medencézünk. Adok bikinit ha szeretnéd. Eli imád pancsolni." - Egy kicsit oda adtam neki hadd tartsa."Nyugi csak felugrok a fürdős cuccokért. Öleld magadhoz."- Javasoltam neki. Az emeletre felérve bementem Kendall szobájába Eli játékaiért. Sajnos a cumiját nem sikerült megtalálnom,úgyhogy nehéz délutánunk lesz. Átmentem ezek után James szobájába ahol átvettem a bikinimet majd lementem Sofihoz."Nézd csak itt van kettő fürdőruha. A lenti mosdó a folyosó végén balra van."- Össze szedtem a szőnyegről Eli könyveit amit szétszórt."Rendes tőled,hogy nem bunkóskodsz velem.Ezeket pedig felpróbálom."- Rám mosolygott és eltűnt a folyosón.
"Kettesben maradtunk manóka.Van kedved pancsolni velünk? Jó meleg van kint."- A lábaira állítva,levettem róla a rózsaszín pólóját és a pelusát is. Felhúztam a lábaira az úszós pelust."Készen is vagyunk. Hozunk ki gyümölcslevet neked,mert nagyon szereted. Igazam van?"- Tapsolni kezdett vidáman. Ezt igennek vettem. Pár perce muszáj volt letennem a földre hadd mászkáljon. A csőrös pohara ugyanis a szekrény tetején van amit csak székre állva érek el. A széket oda húzva sikerült levennem. Kendallnek szólni kell legközelebb hogy ne pakoljon mindent olyan magasra.Sofia közben készen lett. Bejött utánam a konyhába."Készen állok. Te viszont mit csinálsz?"- Kérdezte meglepődve. Igen furcsán festhettem így hátulról ahogy nyúlkálni próbálok minél magasabbra. A széken állva,fejemet hátra fordítva mondtam."Eli poharát kellett leszednem. Nem vészes."-Ahogy szorongattam a műanyag poharat,hirtelen megbillent az egyensúlyom és leestem a székről. Persze,hogy bevertem a tarkómat a konyhapultba. Hátra nyúlva a hajamhoz,véres lett a kezem."Szólsz a srácoknak hogy valaki jöjjön haza? Így nem tudok a manóra vigyázni. Te pedig nehézkesen bánsz a gyerkőcökkel mint hallottam."- Sofia segítségével feltápászkodtam a padlóról.Miért forog velem a világ? Belekapaszkodtam a karjába erősen mintha anélkül képtelen lennék megállni a lábamon.
"Nem tetszik ez nekem. Feküdj le az lenne a legjobb most. Utána felhívom a fiúkat.Rendben?"-Aprót bólintottam válaszul. Még szerencse hogy Eli nincs elemében ma. Aztán eszembe jutott,hogy szinte egy szál semmiben vagyok,átöltözni viszont nem fogok. Medencézni szeretnék bármi áron. Kis szédülés nem árthat." Menjünk medencézni előtte."- Makacsul ragaszkodtam hozzá. Sofia vállat vont."Ahogy szeretnéd de hívom Kendallt."-Tegye azt. Úgysem járunk,nincs megszabva semmi a számomra általa. Kimentem a teraszra.Lerúgtam a papucsomat és besétáltam a medence lépcsőn. Sokkal jobban esett így a víz.Sofia kidugta a fejét a tolós terasz ajtón."Kendall frászt kapott,mindjárt itt lesz. A többiek a próbán maradtak."-Mesélte el az információkat. Szóval Kendallt legalább még érdekli hogy vagyok. Ennek örülök. Fél órát ha úszhattam mikor kicsapódott a kinti kertkapu.
Kendall melegítőben futott felém."Hé,mond hogy jól vagy. Siettem ahogy tudtam."-Lihegett nehezen ahogy próbálta a tüdejét friss oxigénnel megtelíteni.A medence széléhez közel,leguggolt.
"M...mindketten megvagytok?"- Miért dadog? Azt hittem szeret kiabálni meg nyomni a beszédet non stop. Be kell valljam,elgondolkodtató kérdést tett fel. Igen nagyot estem.Mi van ha a baba megsérült.
Fel se fogtam még igazán. Félelem ült ki az arcomra.Hevesen ráztam a fejemet."Most nem fáj a hasam.A baba ezek szerint megvan.Ugye?"-Sikerült pár másodperc alatt elbizonytalanodnom. Szuper.
"Nézzük meg a Fogadom-ot."-Betakartam magamat a takaróval."Ú hoztál sütit is! Pont a kedvencem. Köszönöm."- Kendall hangosan röhögni kezdett."Hihetetlenül aranyos vagy. De a sütiből nekem is jár.Tudod osztozni jó dolog."- Kacsintott ahogy csak ő tud."Jólvan tessék,vehetsz belőle."- Elé tartottam a tálat. Sietve hármat kivett magának."Hé! Így már csak egyetlen egy maradt."- Félre tettem a sütis tányért a kávézó asztalra,hogy legyen két szabad kezem."Ha sikerül elvenned akkor mindkettő a tied."- Játszotta az agyát. Én pedig benne voltam a kihívásban."Oké."- Ahol értem elkezdtem csikizni. Hasra fordult, a sütiket a mellkasához szorítva.Így esélyem se volt elvenni őket tőle."Tudod ez nem fair. Csiki közben nem fordulhatsz hasra szabály ellenes."- Még én is elnevettem magam a saját kijelentésemen. Hogy mondhattam ilyet? Csendben kellett volna maradjak,mert a következő pillanatban felült és rám vetette magát én meg legurultam a kanapéről a szőnyegre.
A csikizése azonban folytatódott. Csikizett a nyakamnál,a hasamnál. Sírva röhögtünk a nevetéstől."Á-állj le. Elég. Nem kellenek a sütik!"- Letörölte az ujjával a könnycseppet az arcomról. Mi teljesen bolondok vagyunk."Én is így gondoltam.Megeszem az összeset. Nincs is jobb ennél."- Visszaült a helyére. A földön feküdve néztem őt és rájöttem,hogy egy kincset hagytam veszni.
"És ő még mindig itt van? Kendall..." - Szigorúan néztem rá. "Inkább segíts Elinek megenni a joghurtot,itt a kiskanala meg az előkéje. Sok sikert."- Kezembe nyomta a két említett dolgot. Magamra néztem ahogy pizsamában álltam,mezítláb a konyhakövön majd vissza Kendallre. "Szerencséd,hogy szeretem Eli babát."- Felment az emeletre hogy átöltözzön,minket magunkra hagyva. Senki nem mondta nekem,hogy kedvesnek kell lennem Sofival.
Eli a nappaliban játszott a játszós szőnyegén. Érte mentem és visszamentünk kettesben a konyhába. Vadul integetni kezdett a kis kezeivel."Ham ham!"- Elmosolyodtam annyira zabálnivaló." Bizony eszünk."-Miután sikerült beemelnem az etetőszékébe,becsatoltam nehogy kiszökjön. A nyaka köré csatoltam az előkét. Eli kíváncsian figyelte minden mozdulatomat. Leültem Sofia mellé. Amikor a joghurt tetejét leszedtem előrenyúlt hirtelena kicsi kezeivel. Látszott mennyire éhes volt. Az egész rám fröccsent. Kendallék pont akkor sétáltak el az előszobában. "Ó-hó! Úgy látszik ezt jól megkaptad Elitől."-Majdnem elesett a röhögéstől,mert megbotlott az útban hagyott cipőmben."Kendall hagyd abba!"- Ledobtam a kanalat az asztalra,elviharozva mellette."A te kislányod,etesd meg te. Én ma elmegyek mozizni a barátnőmmel."- A csuklómnál fogva vissza húzott.
"Az éjjel miért voltál velem kedves ha most mindennél jobban utálsz és ezt ki is fejezed?"- Tudni akarta a választ." Szakítasz velem,ide hozod az exedet mégis mit vársz tőlem? Csókoljalak meg?"-Egy pillanatra mindketten elgondolkoztunk rajta. Ő lépett is,lágyan magához húzva meg akart csókolni de gyorsabb voltam nála. Elforditottam a fejemet,így puszit kaptam az arcomra."Najó ne bohóckodjatok. Haver nekünk indulnunk kell. Döntsd el rábízod-e a lányodat az exedre."-Kikerekedtek a szemeim. Ez még Kendalltől is igen merész húzás lenne!De megkönnyebbülten hallottam Kendallt mondani. "Dehogy! Mármint Sofit bírom de nem nagyon tud bánni a picikkel. Alexa kérlek hívd át a barátnődet és mozizzatok itt. Okés?"-Boci szemmekkel nézett rám. Jamesre pillantva elröhögtem magamat,olyan unott képet vágott. Jelezve,hogy gyorsan beszéljük meg,mert kinyírja Kendallt.
"Rendben,egy feltétellel. Jössz nekem egy tál sütivel."- Toltam ki őket az ajtón. A kocsiból visszaszólt."Megbeszéltük!" -Becsuktam utánuk a bejárati ajtót.
Miután elmentek,felhívtam a barátnőmet hogy változtak a tervek és itthon mozizunk. Könnyen igent mondott aminek nagyon örültem. Kettő fele átjön,most fél 11 van. Sofia közben kijött a konyhából. "Mit szoktatok általában ilyenkor csinálni? Tévéztek?"- Gondolkodott hangosan. Megráztam a fejemet."Nem igazán,ha jó idő van medencézünk. Adok bikinit ha szeretnéd. Eli imád pancsolni." - Egy kicsit oda adtam neki hadd tartsa."Nyugi csak felugrok a fürdős cuccokért. Öleld magadhoz."- Javasoltam neki. Az emeletre felérve bementem Kendall szobájába Eli játékaiért. Sajnos a cumiját nem sikerült megtalálnom,úgyhogy nehéz délutánunk lesz. Átmentem ezek után James szobájába ahol átvettem a bikinimet majd lementem Sofihoz."Nézd csak itt van kettő fürdőruha. A lenti mosdó a folyosó végén balra van."- Össze szedtem a szőnyegről Eli könyveit amit szétszórt."Rendes tőled,hogy nem bunkóskodsz velem.Ezeket pedig felpróbálom."- Rám mosolygott és eltűnt a folyosón.
"Kettesben maradtunk manóka.Van kedved pancsolni velünk? Jó meleg van kint."- A lábaira állítva,levettem róla a rózsaszín pólóját és a pelusát is. Felhúztam a lábaira az úszós pelust."Készen is vagyunk. Hozunk ki gyümölcslevet neked,mert nagyon szereted. Igazam van?"- Tapsolni kezdett vidáman. Ezt igennek vettem. Pár perce muszáj volt letennem a földre hadd mászkáljon. A csőrös pohara ugyanis a szekrény tetején van amit csak székre állva érek el. A széket oda húzva sikerült levennem. Kendallnek szólni kell legközelebb hogy ne pakoljon mindent olyan magasra.Sofia közben készen lett. Bejött utánam a konyhába."Készen állok. Te viszont mit csinálsz?"- Kérdezte meglepődve. Igen furcsán festhettem így hátulról ahogy nyúlkálni próbálok minél magasabbra. A széken állva,fejemet hátra fordítva mondtam."Eli poharát kellett leszednem. Nem vészes."-Ahogy szorongattam a műanyag poharat,hirtelen megbillent az egyensúlyom és leestem a székről. Persze,hogy bevertem a tarkómat a konyhapultba. Hátra nyúlva a hajamhoz,véres lett a kezem."Szólsz a srácoknak hogy valaki jöjjön haza? Így nem tudok a manóra vigyázni. Te pedig nehézkesen bánsz a gyerkőcökkel mint hallottam."- Sofia segítségével feltápászkodtam a padlóról.Miért forog velem a világ? Belekapaszkodtam a karjába erősen mintha anélkül képtelen lennék megállni a lábamon.
"Nem tetszik ez nekem. Feküdj le az lenne a legjobb most. Utána felhívom a fiúkat.Rendben?"-Aprót bólintottam válaszul. Még szerencse hogy Eli nincs elemében ma. Aztán eszembe jutott,hogy szinte egy szál semmiben vagyok,átöltözni viszont nem fogok. Medencézni szeretnék bármi áron. Kis szédülés nem árthat." Menjünk medencézni előtte."- Makacsul ragaszkodtam hozzá. Sofia vállat vont."Ahogy szeretnéd de hívom Kendallt."-Tegye azt. Úgysem járunk,nincs megszabva semmi a számomra általa. Kimentem a teraszra.Lerúgtam a papucsomat és besétáltam a medence lépcsőn. Sokkal jobban esett így a víz.Sofia kidugta a fejét a tolós terasz ajtón."Kendall frászt kapott,mindjárt itt lesz. A többiek a próbán maradtak."-Mesélte el az információkat. Szóval Kendallt legalább még érdekli hogy vagyok. Ennek örülök. Fél órát ha úszhattam mikor kicsapódott a kinti kertkapu.
Kendall melegítőben futott felém."Hé,mond hogy jól vagy. Siettem ahogy tudtam."-Lihegett nehezen ahogy próbálta a tüdejét friss oxigénnel megtelíteni.A medence széléhez közel,leguggolt.
"M...mindketten megvagytok?"- Miért dadog? Azt hittem szeret kiabálni meg nyomni a beszédet non stop. Be kell valljam,elgondolkodtató kérdést tett fel. Igen nagyot estem.Mi van ha a baba megsérült.
Fel se fogtam még igazán. Félelem ült ki az arcomra.Hevesen ráztam a fejemet."Most nem fáj a hasam.A baba ezek szerint megvan.Ugye?"-Sikerült pár másodperc alatt elbizonytalanodnom. Szuper.
"Sofia szerint magasról estél le,az a babának egyáltalán nem tesz jót,sőt veszélyben lehet."- Mondta komolyan. Megráztam a fejemet."Biztos minden rendben van vele. Különben véreztem volna."-Sofia természetesen közbe kellett hogy szóljon."Véreztél de a te esetedben a fejeden."-Kendall szemei kikerekedtek. Sofia nem mesélt el mindent neki? Azt hittem pedig."Mutasd meg,hadd lássam."-Háttal fordultam neki,így rálátást nyert az alvadt véres hajamra ami összeragadt emiatt. A semmiből két erős kar átnyúlt a hónaljam alatt és kihúzott a medencéből egy mozdulattal. Hátra lépett egyet a törölközőmért majd könnyed mozdulattal betakart vele. Én a medence peremén maradtam ülve.
"Felviszlek és semmi de. Akkora seb van a tarkódon mint a tenyerem."- Zavaromban elnevettem magamat. Kendall furcsán tekintett rám.
"Oké fél tenyérnyi"-Néhány fokkal jobban hangzott ez a verzió."Mit csinálunk vele?"- Miután elgondolkodott a kérdésen,rájött mégsem visz fel. Megyünk inkább az ügyeletre. "Neem nem. Biztos nem megyek oda! Fájni fog ha össze kell varrni!!"- Teljesen megvoltam rémülve. Elég ha kialszom magamat,a seb meg magától beforr."Alexa nyugodj le! Elviszlek és rendbe hoznak. Sofia pedig marad Elivel itthon."- Alig bírtam elhinni amit hallottam. "Na az vicces lesz. Hajrá."- A falnak támaszkodtam."Pár óra alatt nem eshet baja."- A karjaiba emelt és kicipelt a kocsiig."Öveket becsatolni.Elég egy baleset a mai napra. Nincs szükségünk többre."-Ő maga is beszállt mellém.
A kórházban várakoztunk fél órával később."Kendall kérdezhetek valamit? Ha már este te is kérdeztél tőlem valamit."- Azon agyaltam,hogyan hozhatnám fel a baba témát.Belevágtam a közepébe."Itt vagy velem a kórház várótermében....miért nem akarsz apuka lenni újra?"- Annyira aranyosan figyel rám,mégsem akarja a picit. Fogalmam sincs miért. Inkább mondaná meg mi a helyzet. Előrehajolva, a térdén támaszkodva telefonozott. Felkapta a fejét."Figyelj,ez egyszerű. Az a baba nem a tiéd hanem azé a vadbaromé aki aznap éjjel elszórakozott veled. Sajnálom."-Tovább játszott a mobilján." Lehet igazad van,de ha elvetetem,nem leszek többé anyuka..." Hátra akartam dőlni a falnak,de Kendall a hátamra tette a bal kezét megakadályozva a mozdulatot.
"Ha megteszed,tiszta vér lesz a fal. Nem ajánlom."- Megszeppenve ücsörögtem mellette ettől kezdve. Attól még hogy az ügyeletre hozott be,bő egy órát kellett várnunk mire sorra kerültünk.Persze ő kint maradt mert fél a vértől. Emiatt egyedül mentem be a kezelőbe ahol az ágyra leülve ketten megtartottak,míg az orvos előkészült. Kis kábítás utan neki álltak a seb összevarrásának. A végére alig voltam magamnál.Kikisértek a folyosóra." Ki hozta el magát ide? Egyedül nem mehet haza."-A kék farmerkabátban levő melegítő gatyás szőke srácra mutattam."Talán vele?"-Odavittek hozzá.
"Jónapot,a hölgy állítása szerint maga hozta be. Így történt?"-Kendall rögtön eltette a mobilját a zsebébe és átvett engem a karjaiba."Igen,vigyázok rá. Köszönjük."- A kocsiban csendben ültünk. Egyikünk se szólalt meg úgy igazán. Engem nem is lehet okolni emiatt,hiszen a kábító gyógyszer hatása most is tart.
"Vigyázz az már ott lépcső!"- Figyelmeztetett mikor a kertkaputól a házig sétáltunk nagyon lassan. "Menni fog."-Szóltam vissza. Beérve a házba ledőltem a kanapéra."Mozizunk? Lemaradtam ma róla..."-Szomorú arcot vágtam."Hozok popcornt meg sütit. Addig gondold ki mit nézzünk."-El is tűnt
"Nézzük meg a Fogadom-ot."-Betakartam magamat a takaróval."Ú hoztál sütit is! Pont a kedvencem. Köszönöm."- Kendall hangosan röhögni kezdett."Hihetetlenül aranyos vagy. De a sütiből nekem is jár.Tudod osztozni jó dolog."- Kacsintott ahogy csak ő tud."Jólvan tessék,vehetsz belőle."- Elé tartottam a tálat. Sietve hármat kivett magának."Hé! Így már csak egyetlen egy maradt."- Félre tettem a sütis tányért a kávézó asztalra,hogy legyen két szabad kezem."Ha sikerül elvenned akkor mindkettő a tied."- Játszotta az agyát. Én pedig benne voltam a kihívásban."Oké."- Ahol értem elkezdtem csikizni. Hasra fordult, a sütiket a mellkasához szorítva.Így esélyem se volt elvenni őket tőle."Tudod ez nem fair. Csiki közben nem fordulhatsz hasra szabály ellenes."- Még én is elnevettem magam a saját kijelentésemen. Hogy mondhattam ilyet? Csendben kellett volna maradjak,mert a következő pillanatban felült és rám vetette magát én meg legurultam a kanapéről a szőnyegre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése