2018. október 6., szombat

(36.rész) Nehézségek

Jó olvasást,remélem tetszeni fog nektek ez a rész :) 

Kendall szemszöge:

Pár interjú után beültünk a film vetítő termébe. Meg kell mondjam eléggé sokan voltak! Ezek szerint jó film lesz. Öt perccel később elkezdődött a film. Persze pont ekkor jutott eszembe,hogy Alexát elfelejtettem felhívni. Hiszen már bő egy és fél órája eljöttünk otthonról. Jamest,aki teljesen bele volt merülve a filmbe karon böktem óvatosan.

"Mi a bajod? Nézd inkább a filmet. Tökre izgalmas." - Fordult vissza a film vászon felé. Nagyot sóhajtva lejjebb csúsztam a kényelmes széken. A zsememből kivéve a mobilomat a kezemben forgattam. Kit érdekel,hogy egy film premier közepén vagyunk,Alexa és a lányom biztonsága ezerszer fontosabb. Ráadásul Lisát is én öltem meg a felelőtlenségemmel. Nem bírnék élni a bűntudattal,ha valami mégis történne velük.

Így hát felálltam mindenki örömére,odasúgva Jamesnek."Kimegyek telefonálni.Mindjárt jövök." Remélve,hogy Alexa felveszi és nem alszik még. Kiérve a büfés pultokhoz,megkerestem Alexa számát majd felhívtam. Sokadszorra is kicsöngött de nem vette fel. Minden eshetőség abban a pillanatban átvillant az agyamon. Lehet hogy aki délután betört hozzánk,az most a lakásban ólálkodik ők pedig alszanak. Ennek maga a gondolata is megrémisztett. Szerencsére én nálam volt a kocsi kulcs ezért kiszaladtam a parkolóba,beszálltam a kocsiba és minnél gyorsabban haza vezettem. Minde  perc számít ilyenkor. Körülbelül fél órával később idegesen parkoltam le a ház előtt. Kivéve a kocsikulcsot a gyújtásból besiettem a lakásba. Azonban félúton,a teraszon megláttam egy fekete alakot üldögélni a lépcsőn. Valakit pedig a karjaiban ringatott.

"Babám,te vagy az?" - Kérdeztem,de miután nem futott el az illető tudtam a választ azonnal. Leültem mellé,magamhoz ölelve őt.

"Várjunk,miért vagy itt kint az éjszaka közepén? Azt hittem rég alszotok és ezért nem válaszoltál a hívásomra." - Valami nem stimmelt. Pár percig csendben ültünk mire össze szedte a bátorságát és bele kezdett. "Lent voltunk a nappaliban,de mikor fel akartam vinni Elit az emeletre láttam,hogy fent ég a villany. Pedig te kapcsoltál le mindent mielőtt elmentetek. Valaki fent van vagy volt... A mobilom pedig a szobánkban van,hívni se tudtalak mert nem tudom a számodat fejből." Mesélte nekem fáradtan. Nyomtam egy puszit a hajára. "A lényeg,hogy itthon vagyok én is. Nem tud senki bántani titeket. Nyugodj meg." Válaszként aprót bólintott. Felálltam és arrébb sétálva kihívtam a rendőröket hogy kutassák át a házat. Addig kint várakoztunk az éjszakában. Közben Jamesnek is sikerült felhívnia mert nem talált a film után. Elmeséltem neki röviden a szituációt. Szerencsére volt nála elég pénz a taxira és ő is hazaért nemsokkal később. 

Miután a ház át lett kutatva a rendőrök által,felkisértem a két csajszit az emeletre. Teljesen ki voltak merülve. Látszott Alexán hogy bármelyik pillanatban ülve is el bírt volna aludni. A szobában égett a villany ezért lekapcsoltam és csak a kis éjjeli szekrényen levő maradt felkapcsolva. Alexa rögtön bedőlt az ágyba mert már pizsamában volt.

"Betakargatod Elit helyettem? Kérlek,mert én elalszok." Hasra fordulva magához húzta a puha szürke párnámat és mire válaszolni tudtam volna bármit is,bealudt a drágám. Óvatosan odahajoltam fölé egy arcra puszi erejéig. "Álmodj szépeket. Elire vigyázok affelől ne aggódj." Mondtam apró mosollyal a hangomban. A következő pillanatban két kicsi kéz karolta át a lábamat szorosan.

 "Apa, féjek." Le kellett guggoljak mert éreztem,hogy remeg a kis angyalkám. "Hercegnő,apu megvéd mindentől. Gyere ma este alhatsz mellettem a nagy ágyban. Jó lesz úgy?" Válaszként aprót bólintott,engem figyelve lassan. Felvettem a karomba és beemeltem az ágyunkba. Rögtön bekuporodott Alexa mellé. Ezen nevetnem kellett akaratlanul is. Kisbaba korában is bújos volt viszonylag,ezért is vesztünk néha napján össze Lizával hogy ki tarthassa Elit alkalmanként. Persze legtöbbször Lizát választotta. Amit én nem vettem magamra mert még kicsi volt. De azért vágytam rá,hogy egy nap hozzám is úgy odabujjon. "Cucu?" A hátára fordulva felém nyújtotta a jobb kezét. Abban a pillanatban jöttem rá,hogy fogalmam sincs Alexa hova tette le a bárányos cumiját. "Sajnálom de nem tudom merre van. Alexa pedig alszik már. Próbálj meg aludni nélküle rendben?" Tudtam jól ennek a válasznak nem fog örülni.  Ahogy sejtettem,az ajka legörbült és szomorú szemekkel rámnézett."Kéjem..." Mondta a gyerek hangján ahogy bírta. Minden akaratom ellenére muszáj volt felkeltenem Alexát,pedig olyan édesen aludt. Bemásztam az ágyra és óvatosan a hátára tettem a bal kezemet,hogy megrázzam picit. Lassan mocorogni kezdett. "Hmm...."

Eközben Eli engem figyelt."Apu kéjek cucut." Kezdett nyűgösködni a takarót magára húzva. Így csak a feje látszódott ki. Próbáltam kézben tartani a helyzetet de hirtelen a semmiből Eli gondolt egyet majd Alexa hátára felmászott."Kejj fel." Félre húzta a kicsi kezével az arcába lógó haját és odabújt az arcához. Kiváncsián figyeltem mi lesz ennek a vége. Hiszen Elinek rengeteg idő kellett mire megszokta Alexát,azaz a pót anyukáját. Alexához bújt szó nélkül én pedig hagytam őket tovább aludni. Csendben kimásztam az ágyból és becsuktam a szoba ajtót. Ők legalább fognak ma este pihenni valamennyit.

Lent a konyhában Jamessel leültünk beszélgetni. Nem akartam Alexát még több érzelemnek kitenni,pedig szerintem James is azt fontolgatja,hogy költöznünk kellene. Egy új helyre,ahol nyugtunk lesz és nem találnak ránk. Főleg Eli szempontjából nézve lenne erre szükség. Ameddig lehet szeretném megóvni a médiától meg minden mástól. James kivett a hűtőből nekünk vacsit amit Alexa csinált még tegnap. Megmelegitettük majd leültünk az asztalhoz enni. Én viszont magam elé bambulva piszkáltam a finom tésztát a villával. Ez Jamesnek is szemet szúrt,rögtön rá is kérdezett.

"Tesó,min agyalsz ennyire?" - Én azonban túlságosan is bele feledkeztem a gondolataimba. Oldalba kellett böknie,hogy egyáltalán vissza csöppenjek a jelenbe. Megráztam a fejemet kedvtelenül. "Miért van velünk valami probléma? Elinek rendes gyerekkort szeretnék,ehhez képest még a saját kertünkből is elrabolták majdnem. Ez kicsit se normális." James evett egy nagy falatot a tésztából mire rám nézett újra,együttérző arccal."Igen tisztában vagyok vele,de tudunk felszereltetni kamerákat,mindent be tudunk kamerázni. Biztonságban lesz innentől kezdve Eli. Emiatt ne gyötörd magad. Rendben?" - Fejezte be. Nagyot sóhajtva enni kezdtem. Annyira szeretem Alexa főztjeit,igazi kis házitündér. Hihetetlenül mázlista vagyok vele. De annál is jobban szeretem őt.

"Jólvan,holnap első dolgunk ez lesz. Elintézni a biztonsági rendszert az egész házban és udvarban. Elinek mit fogunk róla mondani? Neki fel fog tűnni a sok munkás ember ebben biztos vagyok. Tudod mennyire kiváncsi." - Folytattam a beszélgetést evés közben. James lenyelte a falatot gyorsan úgy válaszolt." Mi sem egyszerűbb,elmeséljük neki hogy azok a munkás bácsik segitenek megjavitani a házat." Jó ez nem is hangzana furcsán. Személy szerint én mégis csak elköltöznék,de fogalmam se volt hogy hozakodjak elő ezzel az ötlettel. James rengeteget dolgozott azért,hogy ezt a házat megvehessse másrészt pedig 2 éve költözött be,nem lenne szivem innen elrángatni őt. Biztos megint elbambultam mert James bekapcsolta a telefonján levő zene lejátszót. Az órára pillantottam James háta mögött a hűtő melett. Hajnal fél 1 körül járt az idő. Lassan aludnunk kéne nekünk is.

Alexa szemszöge: 

Az éjjel közepén arra keltem,hogy valaki csendesen sirdogál a karjaimban. Jobbban felébredve rájöttem teljesen sötét van a szobában,tehát Kendall már biztos alszik. A kis lámpa kapcsolojáért nyúltam a jobb kezemmel és óvatosan felültem. Eli teljesen belém volt csimpaszkodva. Csendesen motyogta hogy anya,anya. Megszakadt a szivem tőle. Kisöpörtem a kócos tincseit az arcából amik az arcára ragadtak a könnyeitől. "Kincsem nézz rám,anya nagyon szeret téged." Pusziltam meg a homlokát lágyan. "Te nem anya vagy." - Elhúzódott tőlem,lehajtott fejjel. Valaki lépteit hallottam a folyosóról. Nyílt az ajtó és Kendall volt az. Még utolsó szó erejéig valamin nagyon röhögtek Jamessel. "Apaa.." - Olyan ártatlanul mondta ki Eli. Magam köré húztam a takarót.

Kendall felénk fordult végre. Eli pedig azonnal hozzá futott amilyen gyorsan csak vitték a kicsi lábai a parkettán."Mi történt?" - A karjaiba vette a lányát felém pillantva,várva valamilyen választ. "Sírásra keltem és folyamatosan az anyukáját kérte. Én pedig azt mondtam neki,hogy ő szerette." - Lehet messzire mentem ezzel. Kendall az ágyhoz lépve Eli kezébe adott egy párnát,amig ő a takarót vette kézhez. "Lent alszok ma vele,hadd nyugodjon meg. Mindenesetre köszönöm hogy megpróbálkoztál a vigasztalásával. Jóéjt."- Küldött nekem egy mosolyt és becsukta az ajtót. Hanyatt dőltem az ágyban. Nehéz volt vissza aludnom ezek után,de sikerült. Reméltem egy nap Elit én is képes leszek megvigasztalni. Liza szerepét ugyan sose leszek képes átvenni,de ami tőlem telik azt megfogom tenni érte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése