2018. december 5., szerda

(39.rész) Én tényleg sajnálom

    Igyekeztem most nagyon hamar hozni ezt a részt. 😄
Írjátok meg hogy tetszett,kiváncsi vagyok rá.

Alexa szemszöge:

Miután hazaértem a lakásba nem volt semmi komolyabb teendőm ezért sorozatoztam egy-két óráig és mire azt is meguntam teljesen besötétedett kint addigra.Gondoltam mivel senki nincs itthon,csinálok magamnak habfürdőt lazításként. El akartam felejteni az smst,de nagyon nehezen ment. A víz már folyt a kádba mire ráeszméltem,hogy semmiféle pizsamát nem vittem be a fürdőszobába magammal. Ezért át kellett mennem a ház másik felében levő szobába,de arra nem számítottam hogy Kendallbe fogok ütközni."Jól tetted amiért hazajöttél,legalább te biztonságban vagy." Bökte ki sietve.

 Miért mondja ezt? Mit tud és mégis kitől? Felemeltem a fejemet hogy ránézhessek. "Miről beszélsz? Ti is biztonságban vagytok." Ráncoltam össze a homlokomat értetlenkedve. Az smsről egyedül csak én tudok."Én is azt hittem ma estig. Eli...viszont....nincs meg." A nyakamba borult,magához ölelve szorosan. Éreztem mennyire fáj ez neki. Eközben a lépcső felől hallottam Logant felszólni.

"Kendall fent vagy? Beszélnünk kéne."- Lassan felért az emeletre meglátva minket. Nagyon sóhajtott megkönnyebbülve."Haver gyere le,ott mindent átbeszélünk." - Logan karon fogta a belém csimpaszkodó barátját.Többszöri unszolásra se engedett el. "Logan nincs miről beszélni. Eli egyszerűen eltűnt. Kitudja merre lehet és mit művelnek vele..." - Hirtelen mintha elszakadt volna nála a cérna ellökött magától. Mire az ajtó félfának estem.

"Elmegyek fürdeni az kell most nekem."- Magához ragadta a pizsama felsőjét,nadrágját meg egy tiszta alsónadrágot és elviharzott mellettem a fürdőszobába. Mire szólhattam volna egy szót is,magára zárta az ajtót. Azt hiszem elcsúsztam az én akartam fürdeni mondattal. Logan egyszerűen csak megrázta a vállát. "Hagyd rá. Ha lenyugszik majd kijön. Addig van kedved filmez nézni? Tudom nem a legjobb opció,de kétlem hogy egyhamar kiméltóztatik onnan jönni." - Tette hozzá teljese komolysággal. Sajnos minden szavával egyet kellett hogy értsek. Belementem a filmezésbe. "Legyen,de ha bealudnék kelts azért fel,tudni akarom Kendall jól van-e mielőtt lefekszik aludni." -Természetesen aggódok érte, a szülei pedig a lelkünkre kötötték, hogy bármi is történik mindig legyünk mellette.

Igen hosszú filmet választottunk ki,mert mire vége lett,Kendall akkor csapta ki mérgesen a fenti fürdőszoba ajtót. Az emeletről is simán lehallatszott a fortyogása. 

"Kapcsold ki a tévét Logan,menjünk aludni. Én pedig megyek megnézem őt." - Annyira hiány érzetem volt,megszoktam hogy minden este rám marad az altatás,míg Kendall az etetést csinálja. Ez az egész ma este bizony elmaradt. Logan eközben elpakolt a nappaliban,helyre tette a takarókat,kivitte a koszos edényeinket a konyhába. Lassan fellépkedtem zokniban a falépcsőn. Egyre hangosabb lett a Kendall szobájából jövő zajongás. Óvatosan az ajtófélfához támaszkodva,hallgattam őt egy pár perc erejéig. Ahogy vettem a bátorságomat és beléptem a szobába,hozzám vágott egy párnát dühösen. 

"Menj ki! Nem kell nekem senki!! Elegem van az átlátszó dumákból és az értelmetlen magyarázatokból! " -Sose emelte még fel rám ennyire a hangját. Próbáltam állni a sarat és a haraggal teli sötét tekintetét. Nehezebb volt mint gondoltam. "Nem megyek el! Hadd segítsek!! Kérlek..." - Szóltam hozzá lágyabban. Mire megfogta a csuklómat,kinyitva az ajtót kitolt engem a szobából. 

"Maradj kint! Megoldom egyedül a problémát."-Ezzel az arcomba csapta az ajtót. Legvégső esélyként megpróbálkoztam elmondani Kendallnek mi történt Eli eltűnése előtt. Összeszorított szemmel bekopogtam a szoba ajtón. "Valamit tudnod kell...mielőtt Elinek nyoma veszett....kaptam egy smst és.-" Be se tudtam fejezni a mondatot mert szinte feltépte az ajtót,megfogott a vállamnál és leültetett az ágyra. Megállt előttem. Teljesen komolyan engem figyelt. Várta mit fogok mondani. De féltem belekezdeni,mert ki fog ennél is jobban borulni ha megtudja amit én tudok. Lehet miattam van ez az egész,sőt biztosan. Thomas engem fenyegetett meg. Rajtam akar bosszút állni,az meg más kérdés kit fog felhasználni ezért a tervében. Bárcsak nem ütöttem volna le Jasont abban a parkolóban. Most nem lenne semmi probléma. Egyáltalán nem érte meg. Viszont Kendallnek joga van hallani az előzményekről.

"Légyszíves bökd már ki mit szerettél volna annyira elmondani nekem. Csupa fül vagyok. Nos?"  -Beletúrt a hajába frusztráltan. Előttem ácsorgott egyik lábról a másikra állva. "Szerintem Thomastól kaptam azt az smst." A bizonyos név hallatán megdermedt a szoba középén állva. Itt volt az esélyem elmenni mielőtt bajom esne. Tudom,hogy nem lenne képes engem bántani,de Elit elrabolták. Nem tud róla semmit és hihetetlenül haragszik mindenkire. Jobb ha nem tesztelem le mennyire tudja kordában tartani az indulatait. Felkeltem az ágyról az ajtó felé lépve. Azonban valahogy mégis elkapott és a falnak tolt. A mellkasára téve a kezeimet próbáltam eltolni magamtól."Hadd menjek el....te lenyugszol és megbeszéljük ezt majd higgadtan." -Próbáltam beszélni vele,de ami az egyik fülén bement az a másikon ki is jött. Teljesen eltűnt belőle a kedvesség legkisebb szikrája is. Egyedül a düh irányította a mozdulatait. A bal kezemet a falnak szorította.Míg a szabad kezével megfogta az államat hogy rá nézzek,ne máshova."Nézz rám! Hallod?"- Ellenkeztem amennyire tudtam,de biztosan tartotta a kezével az államat."Mit akarsz csinálni velem!! Elárulod?" Kiabáltam most már én is.

Nyitotta a száját,mint aki mondani akar valamit.Ekkor esett ki a melegítő nadrágjának a zsebéből egy gyógyszeres dobozka. Mindketten végig néztük ahogy halk puffanással a földre esik. Abban a pillanatban tudtam megint olyan gyógyszert vett be amit nem kellett volna. Csodálkozom,hogy most nem Lizát látja bennem. Félre rúgta az ágy alá mintha semmi sem történt volna.

"Ha tudtad Eli veszélyben van,mégis miért nem árultad el nekem?? Vagy esetleg a te kezed is benne van? Huh? Halljam!!" Két centire volt az arcomtól az ő arca. Valahogy ki akartam magamat szabadítani de szinte esélytelenül. Mikor mondani akartam volna a választ arcon ütött. Vas tekintettel állta ahogy kiült a fájdalom az arcomra. "Mondd el mit tudsz. Meg kell találnom a lányomat!!" Rosszul tette hogy lépett egyet,mert megborult az egyensúlya én pedig kiszaladtam a karjaiból. De a következő pillanatban nagy puffanással a falnak nyomott újra. 

Nem akartam felemelni a fejemet,a hajam belelógott az arcomba. A szabad kezével elsöpörte a hajamat az arcomból,úgy ahogy volt, kócosan. "Ha elengedsz..."- Igyekeztem határozottan mondani,csakhogy az halk suttogásként jött ki a számból. Megrázta a fejét egy nagy sóhajjal."Jó,legyen." Felemelt kezekkel hátra lépett. "De mostmár mond el."- Kezdett elfogyni belőle a harag. Leültem ott ahol álltam,a falnak dőlve.

"Szólnom kellett volna,hogy Thomas figyel minket és Elit figyelni kéne.Az én hibám.Tudom."- Most se bírtam ránézni. Iszonyatosan mardosott belülről bűntudat.A válasza törte meg a csendet. "Ettől nekem nem lesz jobb. A pici lányom kitudja merre van és mit tesznek vele." - Mondta elkeseredve.

"Sajnálom." Tisztában voltam vele mekkora galibát okoztam. Visszafordítani viszont már képtelenség lenne. Lassan feltápászkodtam a földről és a takarómért nyúltam.Kendall kiment a mosdóba. Folyni kezdett a víz. Valamiért nyitva hagyta a fürdőszoba ajtót. A takarót magamhoz szorítva belestem mit csinál. Egyszerűen az arcát mosta,mintha fel akarna ébredni a víztől. Megtorpantam ahogy őt néztem."Tényleg iszonyatosan sajnálok mindent. Ó és nem akarlak zavarni este úgyhogy lent alszok. Jóéjt." Kimentem a hálószobából a folyosóra,megcélozva a lépcsőt. Egy pillanatra megálltam majd inkább lementem Loganhez. Addigra már James ült a kanapén aki tévét nézett. Gondolom Logan hazament. Csendesen bekuporodtam a kanapé jobb oldalára,betakarva magamat. 

James mielőtt kiment magának még innivalóért rám mosolygott. A tekintete azonban pillanatok alatt átváltozott aggódóvá.Az arcom felé nyúlt,elfordítva a fejemet úgy hogy ráessen a fény. "Igen piros,mi történt?" Félre tette a poharát,leülve mellém a kanapéra. Elkezdtem a kezeimmel babrálni. Elég bajt okoztam,ha kiderül Kendall képes volt megütni még ha csak kicsit is,James is kiborulna Kendallre. Ezért inkább azt hazudtam hogy elestem és bevertem az arcomat. Tanakodva ugyan,de James elégedett volt a válasszal. "Hát ez esetben hozok rá egy kis jeget." Aprót bólintottam a plafont bámulva. Hosszú esténk lesz. 

Thomas szemszöge: 

Most hogy velem van a kicsi lány,azt teszek és kérek amit akarok. A kloroformba beáztatátott kendő igen hatásos volt,a pici lány azon nyomban elkábult tőle. Így simán a karomba tudtam venni,majd elsétáltam vele a parkolóig. A kocsim ki volt nyitva,sietve beemeltem a hátsó ülésre.Miután bekötöttem a biztonsági övét,beszálltam én is a kocsiba és elhajtottam az éjszakában. Bő egy óra után leparkoltam egy kertes ház elé. Azonban kezdett ébredezni a kicsike. Óvatosan körbe tekintett majd kérdezni kezdett engem az apukájáról,hogy ő merre van. Még az elején el kell fojtanom a hiány érzetét."Kincsem apukádat már nem érdekled. Jobb lesz neked velem."- Próbáltam beadni neki apránként az információ foszlányokat. 

Hevesen megrázta a fejét nemlegesen."Apa szejet!" Halkan pityeregni kezdett mire hangosan felsóhajtottam."Hagyd abba a sírást vagy sose fogsz beszélni az apukáddal! Megértetted?" Lehet nehezebb lesz a dolgom mint gondoltam. Kiszállva a kocsiból hátra mentem hozzá. Sietve kicsatoltam az övét. Rendesen ficánkolt mire sikerült a hónom alá vennem és bemenntem vele a házba. Szó nélkül a fürdőszoba felé vettem az irányt. A szabad kezemmel felkapcsoltam a mindenhol a lámpát,hogy lássam mit teszek. Bal oldalt volt a wc,jobb oldalt pedig a kád és a mosdókagyló. Pasiból vagyok,a takarítás nem az erősségem. A kicsi lánynak bőven elég lesz ez a helyiség szerintem még akkor is ha tele van szennyes ruhával a mosógép környéke a wc mellett.

Előre bekészítettem pár gyerek ruhát amiben nem lesz feltűnő ha kimegyek a kicsi lánnyal az utcára vagy akár a boltba. Hiszen erre felé senki sem ismeri. "Tessék ezt vedd fel. Ma este itt alszol." - Miután kiszabadult a karjaimból,azonnal a sarokba kuporodott teljesen megrémülve. Pedig egyáltalán nem nézek ki olyan ijesztően. Néma csendben bámulta a szürke padló csempét. "Jólvan ez esetben majd én átöltöztetlek. Állj fel!" Remegő térddel ugyan,de szótfogadott nekem. Láttam mennyire nézi az ajtót. Figyelmeztettem nehogy megpróbáljon elfutni mert nagyobb bajban lesz mint amiben most van. Gyorsan levettem róla a kis pillangós felsőjét és ráadtadam az én általam vett fekete pólót ami kicsit nagy volt rá. A célnak azonban megfelelt.

"Rendben vagyunk. Szépen ülj le. Ha fázol ott a törölköző. De kinek is beszélek alig értesz meg belőle valamit. Jó éjszakazást neked egyedül." - Megráztam a fejemet nevetve. A kádhoz lépve megengedtem a csapot hadd folyjon. Ha éjjel sírna,legalább nem fogom annyira hallani. Nekem úgyis Alexa szenvedése a fontos,a kicsi lány nekem csak egy alany erre a célra. Reggel majd talán kap reggelit. Ott hagyva a fürdőszobában,kulcsra bezárva az ajtót vissza sétáltam a nappaliba és ledőltem a kanapéra egy üveg sörrel a kezemben. A tévét benyomva elvoltam jó pár óráig. Amióta az öcsém nincs velem iszonyatos űr tátong bennem. Alexa tehet az egészről,ha a bíróságon lett volna mersze bevallani,hogy direkt ütötte le Jasont,most velem lehetne a bátyám és minden szép lenne. Csakhogy ez a valóság és rendesen kiszúrt velem. Emiatt pedig megteszek mindent,hogy neki mindennél jobban fájjon szenvedni látni a drága szerelmének a kislányát. Rossz emberrel húztak újat. Az öcsémért igenis bármire képes vagyok. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése