2018. szeptember 3., hétfő

(35.rész) Egy majdnem tökéletes nap

Köszönöm a türelmet,jó olvasást!! 😍 Kommentben tudtok lent irni.

Alexa szemszöge:

Hassal fekszek az ágyban csukott szemmel,Kendall mellkasán pihentetve a jobb kezemet. Egész reggel csend volt,egészen addig a pillanatig míg James be nem nyitott a szobába.

"Skacok,itt vannak a kamerások forgatni. Mit mondjak nekik,mikorra lesztek készen?" - Kérdezte halkan,még Eli is csendben szuszogott a kiságyában. Megráztam némán a fejemet csukott szemmel. Kendall mocorogni kezdett mellettem. Sajnos felült az ágyban a kezem pedig a lepedőre esett. Oda hajolt az arcomhoz egy reggeli puszi erejéig." Ideje felkelni babám. Aki éjjel képes velem fent maradni hajnalig filmet nézni,az most is fel tud kelni,naa." Mondta azzal a reggeli mély hangjával,félre söpörve a tincseket az arcomból.

Magamra húztam a takarót jelezve vele,hogy hagyjon még aludni inkább. Hirtelen nagy csend lett a szobában. Sejthettem volna,hogy  készülnek valamire. Egyikük lehúzta rólam a takarót majd Kendall megfogta a csuklóimat,James pedig a bokáimat és lecipeltek a lépcsőn. Mire rájöttem merre visznek, a medencében találtam magamat. Nagy levegőt véve,feljöttem a víz felszínére. Mérgesen próbáltam rájuk nézni,de furcsa fintorként rajzolódott ki az arcomon. "Gyertek be nyugodtan. Csak picit jeges a víz!" -Odaúsztam a medence széléhez. James hátrálni kezdett." Aha persze. Inkább mássz ki,nehogy megfázzál." - Ó értem,hirtelen törődnek az egészségemmel,gondoltak volna rá azelőtt,hogy bedobnak ébresztésként a medencébe. Viccet félre téve tényleg jobbnak láttam kimászni a vízből.

Kendall bement egy törölközőért a lenti fürdőszobába,majd oda sétált hozzám pizsamában,mezítláb.
"Bújj ide kis vacogóm." - Mondta viccelődve,miközben körém tekerte a frissen mosott,illatos törölközőt. Magához ölelve engem szorosan. Olyan jól esett a karjaiban lenni. "James legközelebb téged dobunk bele! Remélem nem fogod bánni." - Szólt utána,hiszen James bement már addigra a házba. Lehajtott fejjel rám nézett,igen egy fejjel kisebb vagyok nála,de ez nem probléma. "Kicsit felmelegedtél? Csinálhatok neked meleg reggelit akár. Csak mond mit szeretnél." - A derekamnál fogva betolt a nyitott terasz ajtón."Tudod mit,lepj meg." - Orron pusziltam,mire ismerős fényt láttam a szemem sarkából. A kamerák megint vették,követték minden mozdulatunkat. Abban a pillanatban tudatosult bennem a gondolat,hogy inkább utáljon a média mintsem figyeljék a napom minden percét. Igenis elegem lett. Félre léptem Kendalltől,kibújtattam a kezeimet a törölköző fogságából és megpróbáltam egy mozdulattal kitolni a kamerásokat a konyhából. Aligha sikerült. Hiszen ők továbbra is filmeztek,Kendall pedig teljesen meglepődve figyelt a pult sarkának neki dölve könyöklés közben.

Megráztam a vállam."Ne nézz így. Csupa víz vagyok,ezek pedig le se szállnak rólam! Mit tegyek?" - Kérdeztem frusztráltan leülve arra a konyha székre ami Kendallhez a legközelebb volt. Még csak negyed kilenc van,de már minden fel van bolygatva körülöttem. Nagyon zavart ez a tény. A jó oldalát nézve a dolgoknak,legalább kapok reggelit amit nem nekem kell megcsinálni.

Pici hang közeledtét hallottuk a folyosóról. Eli fel kelhetett ezek szerint. James viszont lehozta simán egy szál pizsamában. Mondtuk neki,hogy Elinek példát kell mutatni és meg kell szoknia a napi ruhában való reggelizést,ahhoz képest egy pillanatra se foglalkozik vele. "James,haver. Egyetlen egy dolgot kértünk tőled. Kérlek menjetek vissza az emeletre és öltöztesd át. Tudod jól a szabályt." - James sóhajtozva felment átöltöztetni a kicsi hercegnőt. Tíz perccel később Eli már kicsapongó erővel ugrabugrált Kendall lábának támaszkodva amíg ő az ígért reggelimet készítette.

Végig néztem az előttem kibontakozó aranyos jelenetet. Eli apró darabokat szeretett volna a baconből,de az apukája nem adott neki. Tudtam,hogy éhes de mindig egy valaki készít reggelit és azt eszi mindenki. Emiatt várnia kell,tudta jól. Csak a korgó pocakja nagyobb úr. Lebiggyesztette az ajkát megdörzsölve a szemeit. "Anu adott vojna..."- Ezzel lehuppant a földre szomorkodva. Azonnal rám jött az anyuka szerep,oda lépve hozzá magamhoz öleltem."Kincsem apu is adna,de várnod kell kicsit mert igen meleg még. Kérsz addig inni?" -Kérdeztem hirtelen,elterelve a figyelmét. A reggeli kócos frizuráját az arcomba dörgölte. Kendall azonnal közbe szólt.

"Hé,hercegnő. Fogd vissza magad. Nincs rosszalkodás semmilyen ételért. Két perc és ehetsz. Segíts Alexának megteríteni. Benne vagy?"- Kérdezte játékosan,amire Eli mindig örömmel válaszol. "Kaphatok kék kanajat?" -Nevetve összenéztünk az apukájával,mindketten tudtuk,hogy elég volt egyszer rózsaszín kanalat kitenni. Azóta csak kéket kér,biztos vagyok benne hogy utálja a rózsaszín színt. Végül megterítettünk majd mind a négyen megreggeliztünk. Eli valami oknál fogva az utolsó falatok között csak a homokozást ismételgette. Nagyon szeretem a kis csöppséget,kezd kifejlődni és megmutatkozni a személyisége. Bizonyos dolgokban tényleg Kendallre üt,de ez így van rendjén.Kendallel megvitattuk,hogy a kamerások engem filmezhetnek de Elit nem,mert nem akarja kitenni a saját lányát a médiának amit teljesen megértek. 

Minket,kettőnket is majdnem teljesen kikészítettek amikor elugrottunk reggelizni a városba. Eli hamarabb befalta az utolsó rántotta darabot mint én és mosolyogva felém tátotta a száját. Annyira aranyos tud lenni. "Jólvan ügyes vagy,most viszont szájat becsukni hercegnő."- Leemeltem a székről miután bekaptam az utolsó falatot én is,majd a tányérra dobtam a villámat. "Gyere máris mehetünk. Meleg van kint,simán zokni nélkül is lehetsz. Mit szólsz hozzá?"- Hangosan ujjongani kezdett. Kendall megrázta a fejét minket figyelve. Hé! Láttam az apró vigyort a szája sarkán. "Mehettek de vigyázzatok magatokra. Főleg te babám!"- Figyelmeztetett miközben Eli kistartolt a homokozó irányába a nyitott terasz ajtón. Jólvan,azt hittem ezt már elfelejthetjük. Viszont ő ezt, ezek szerint nem akarja. Arról a bizonyos éjszakai smsről beszélek amit kapott Floridában.

"Figyelj oda a csajodra különben baja fog esni." 

Mindketten tudjuk most már hogy kitől jött csakhogy azóta a bátyja Thomas van a nyomomban. De jó pár hete nem történt semmi,ezért is töltöttem a tegnap esténket azzal,hogy meggyőzzem Kendallt hogy minden rendben lesz. Úgyse merne bántani. Egyedül a szája nagy.

Teljes nyugodtsággal töltöttem a kertben az időt a Elivel. James is csatlakozott bő negyven perccel később mellénk. Kendallnek még sajnos be kell fejeznie az egyik dalukat. "Ugye tudod mennyire fontos vagy neki." Kezdett bele mielőtt előrukkolhattam volna bármilyen témával. Feltornyoztam Eli homok várára egy nagy lapátnyi homokot mire az összeomlott. Hirtelen meglökött szomorúan. Nem szólt semmit. Azt hittem túl teszi magát rajta. Teljesen véletlen csináltam az egészet.

"Hercegnő ne haragudj,nem volt szándékos."Feltolta magát állásba és úgy ahogy volt,homokkal teli talpakkal elfutott a kert végébe ahova már nem lehetett ellátni onnan ahol ültünk. Hirtelen gyerek sikoltás törte meg az apró csevegésünket. James hamarabb kapcsolt és futásnak eredt. Próbáltam utol érni,de mire oda értem Eli a nyakához bújva zokogott. "Sh,semmi baj nincs. Mitől ijedtél meg? Elmeséled nekünk?" - Kérdezte lágyan tőle James. Eli reszketve megrázta a fejét. "Jobb ha bemegyünk. Ki tudja mit látott." - Ők ketten bementek én pedig össze szedtem a homokozós játékokat gyorsan. Ledobtam mindent a garázsban,majd bezártam az ajtaját és a lenti terasz ajtót is. Hiszen a bejárati ajtót mindig zárva tartjuk. A nagy szoba ablakokat pedig nem nyitottuk még ki szerencsére. Senkit nem találtam addigra lent mire beléptem a házba ezért felmentem a lépcsőn. 

Az emeletre érve hang foszlányokat hallottam amik egyre hangosabbak lettek. Kendall az asztalánál szerkesztette a zenét,mikor Eli valahogy felmászott a forgós szék maradék kis szabad részére,
odabújva az apukájához."Játtam. Bácsi." Mondta ijedten. James leült az ágyunkra. Én megálltam az ajtóban. Nem akartam közbe avatkozni semmibe sem. Ezt most Kendallnek egyedül kell megoldania.

"Mond csak bogárkám,hogy nézett ki az a bácsi? Mert egyszer álmodban is láttál valakit aki nem is volt az ágy alatt miután átkutattunk mindent." Adott egy puszit a kis homlokára. Eli hevesen megrázta a fejét pityeregve. "Neem,apa." Játszott Kendall pólójának a szélével az apró ujjaival. Látszott rajta mennyire meg van ijedve,pedig általában mindig tele van energiával. "Ti mennyit láttatok ebből? Szeretnék hinni a kislányomnak de tudjátok mi volt múltkor is. A nagy semmi." Mondta nekünk őszintén. Ellöktem magamat az ajtófélfától és odaguggoltam hozzájuk. Kendallnek mégis csak el kél egy kis segítség. "Nézz rám hercegnő,biztos láttál kint valakit?" Ekkor kezdett el sírni úgy rendesen. Valami nagyon felzaklathatta. Lehet tényleg igaza van? De minden be volt zárva,kizárt hogy valaki bejutott volna a kertbe.

"Kezem,látod? Pijos." Mondta a kis hangján. Kendall megrázta a fejét mintha úgy nem kéne szembenéznie a makacs ténnyel,hogy igenis valaki betört hozzánk úgymond. "Igen hercegnőm látom,valaki megfogta nagyon erősen a kezecskédet. Sajnálom,hogy apu nem tudott megvédeni. Mostmár itt vagyok." Ölelgették egymást hosszú percekig. Igen megható pillanat volt. "Jó jó." Picit kezdett lenyugodni. Megkönnyebbültünk emiatt mindannyian. "Viszont Kendall? Nekünk este jelenésünk van. Itthon kell hagynunk őket kettesben.."  Pár napja Kendall tényleg említett valamilyen film premiert amire meghívást kaptak,de teljesen elfeledkeztem róla. "Ó basszus tényleg. Eli ezt a szót inkább felejtsd el. Itthon mersz maradni vele egyedül?" Kérdezte felém fordulva,teljes komolysággal. Megráztam a vállamat nemlegesen,igenis félek hogy történni fog valami de őket se akartam itthon tartani emiatt. Úgyhogy hazudtam egyet,remélve nem esik bajunk. "Menjetek el nyugodtan a film bemutatójára. Hamarabb lefekszünk majd és rendben leszünk." Kételkedve fogadták ezt a kijelentésemet viszont rendben voltak vele. A nap további részét Eli játszós sarkában töltöttem,Kendallék pedig befejezték a dalt. Egész kellemesen telt a napunk,így hogy egy szobában voltunk mind a négyen. Még zenénk is volt. 
                                                                           ~~~
A fürdőszobában öltöztettem fel Elit a kedvenc pizsamájába mikor James bekopogott az ajtón."Van egy apróbb balesetünk,tudsz varrni?" Kendall is megjelent eközben teljesen vörös arccal. Láthatóan zavarban volt és valamilyen oknál fogva a kezeit hátul tartotta. Tudnám mégis miért.

"James ki foglak nyírni esküszöm!! Baba tudsz segíteni? Te viszont menj ki." Tolta ki a haverját az ajtón,magunkra csukva azt. Mikor nem takarta el a kezével,megláttam a zavara okát. Szó szerint széthasadt a fenekénél a fekete farmerja. El kellett takarnom a számat nehogy túl hangosan röhögjek.
Felém fordult komoly arccal,rázva a fejét." Tőlem meg is örökítheted a telefonoddal,de tíz perc múlva indulnom kéne." Mondta sietve. A fürdős szekrényből kikerestem a pici varrós dobozt. Felpillantottam rá. "Nem veszed le? Vagy varrjam hozzá az alsódhoz esetleg?" Viccelődtem. Aprót bólintva kibújt a nadrágjából odanyújtva nekem.

Amíg várt leült a kád szélére. Úgy maximum öt percig bírtuk ki csendben mikor kérdezett valamit. "Mit fog tenni ha baj lesz ma este,viszont én nem leszek itthon? Aggódom értetek..." Teljesen megértem,hiszen Elit is lehet ma bántotta valaki. Őszintén szólva nem tudtam mit válaszoljak neki. Mi van ha betörnek vagy valami rosszabb történik. Bele se merek gondolni. Egy dolog azonban biztos,Elit védeném mindenek felett meg. Ha neki nem esik bántódása,minden rendben van. "A kislányodnak nem esne baja ezt megígérem bármikor." Láttam az arcán a megkönnyebbülést,a tükörben rá mosolyogtam fáradtan."Te vagy a legjobb pótanyuka a világon lemerem fogadni. Óránként majd hívlak,hogy tudjam miújság van veletek. Szeretnélek titeket biztonságban tudni. Ha pedig lefekszetek aludni,figyelj oda hogy minden be legyen zárva a biztonság kedvéért." Magyarázta el részletesen,ügyelve arra, hogy mindent elmondjon nekem.

Lassan sikerült össze varrni hordhatóra a nadrágját. "Ma estére megteszi,utána lehet búcsút kell mondanod neki." A kezébe adtam,majd elkezdtem fogat mosni. Sokkal fáradtabb voltam mint ahogy játszódott. Miután hallottam Kendall övének a csörgését tudtam hogy felvette a nadrágját és indul is. Egyes egyedül hagyva engem ebben az óriási lakásban. "Vigyázz magatokra tényleg. Bármi van hívj,nem némítom le a mobilom."Hirtelen két erős kar ölelt át hátulról,puszit nyomva a nyakamba.

Válaszként bólintottam. Minden plusz szó erőfeszítés lett volna. "Akkor mi megyünk is. Elitől már elköszöntem. Az alvás előtti kakaója pedig a konyha pulton van. Lassan oda adhatod neki. Most mesét néz lent,kész vagy?" Kérdezte lassan,figyelmesen. "Igen kész,lent leszünk egy picit amíg el nem alszik a mese filmre. Jó éjt puszi." Megfordulva majd lábujjhegyre állva megcsókoltam lágyan.

"Jó éjszakát babám. Aludjatok jól. Egy óra múlva hívlak." Ezzel lementünk mindketten az emeletről,lekapcsolva minden lámpát,hogy ne égjen feleslegesen. Jamesék pedig kocsiba ültek és kettesben maradtunk Elivel aki éppen a takaróba bugyolálva feküdt hanyatt a kanapén. Fel se kelt csak hátra hajtotta a fejét,így fejjel lefelé látott engem."Kaphatok innit?" Látszott a szemén az álmosság.Kíváncsi leszek ki alszik be hamarabb. A konyhából behoztam a ivós bögréjét amiből megitta a kakaóját. Szépen bebújtam mellé és végig néztük a filmet. Furcsa módon Kendall egyszer se keresett. Pedig annyira bizonygatta szegénykém,hogy fog. "Menjünk fel aludni hercegnő.Jólvan,fogom a takaródat is. Gyere." Kikapcsoltam a tévét,behúzva utána a redőnyöket. A folyosón levő fény segítségével kisétáltam a hallba. De földbe gyökerezett a lábam mikor megláttam a szemeimmel,hogy ég fent a lámpa...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése