2017. július 2., vasárnap

(9.rész) Mindenkinek vannak titkai

2 komment után jön a folytatás! 
Alexa szemszöge: 

Körülbelül egy hete hozták át Kendallt erre az osztályra de sokkal rosszabbul is néz ki.Teljesen nyomott a hangulata és ahhoz is külön engedélyt kell kérni,hogy kijöhessen a szobájából sétálni egyet velem.Nagyon nem tetszik ez nekem. Félek belegondolni  hogy tele nyomják gyógyszerekkel. Innen nem kerül ki akkor egyhamar.Ma Jamessel jöttem be látogatóba mert Carlos és Logan ragaszkodott a vidámparkos naphoz ahova Elit is elvitték magukkal.
Furcsálltam mit is tudnak kezdeni egy pár hónapos babával ott,de bizonygatták hogy megoldják.Bízzak meg bennük.Ezek után rájuk hagytam a dolgot.Kirázott a hideg mikor beléptünk az ajtón.Odasúgtam Jamesnek,"Ez még nekem is sok.Nagyon rideg ez a hely.Soha nem szeretnék ide kerülni az biztos..."-Helyeslően bólogatott."Reméltem,hogy te is így gondolod.Itt én is megőrülnék....nézd ott van a nővér pult.Bejentkezek hogy megjöttünk.Te menj csak nyugodtan előre.Örülni fog neked."-Tolt Kendall szobája felé.Tudta mennyire nehezemre esik így látnom őt.Mostanában kevesebbet eszek és aludnom is nehézkes.Furdall a lelkiismeretem,ha nem borulok ki aznap este akkor én vezethettem volna tovább Kendall kezelését és mindez nem történt volna meg.Elrontottam mindent.Mielőtt lenyomtam a szobája kilincsét,nagy levegőt vettem bátorságul.Lenyomtam és elém tárult a kicsi szoba.

 Egy széken üldögélt,felhúzott lábakkal. A bőre nagyon szépen gyógyul,ezért nem fáj neki annyira a mozgás. Legalább ez rendben van nála.Lepakoltam a két szatyrot amiben ruhát meg ételt hoztunk neki.Minden szépen kipakoltam a szekrényébe majd elrendeztem a már ott levő ruháit is. Kendall félénken odabújt hozzám hátulról."Örülök hogy itt vagy. N...nem is foglalkoznak velem a nővérek...Te ötször szuperebb v..vagy náluk."-Mondta halkan,bátortalanul.Hova tűnt el a sármos vagyok és tudok is róla Kendall akit mi behoztunk? Számomra rejtély.Helyben megfordultam megsimogatva a reggeli kócos haját."Nem vagyok én olyan szuper.Engednéd hogy vért vegyek tőled?"-Cukkoltam.Megvonta a vállát,"Lehetne róla szó."- Mosolygott rám végre először.Hogy tud ilyen ártatlanul nézni??Rendesen sajnálom.

Közben James is megérkezett tele erővel és boldogsággal.Becsukta maga mögött az ajtót.Így biztos nem fog minket senki megzavarni."Hali tesó.Hogy vagy?"-Leült kettőnk mellé a barna kanapéra.
Kendall összerezzent rögtön,ez teljesen meglepett.Vártunk a válaszára de nem kaptunk.Csendben maradt és bambult maga elé."Oké,gondoltam rád hagyom mi van veled de láthatóan valami nagy baj van."-Kendall egyszerűen elkezdett zokogni a vállamon.Jamesre néztem hogy mitévők legyünk."Na ezzel nem megyünk sokra. Mindjárt jövök. Beszélek a főorvossal.Maradjatok itt."- Kiszaladtam a nővér pulthoz és kinéztem a beosztásról melyik orvos van ma bent.Ez az előnye ha nővérként dolgozol,tudod a járást bármelyik osztályon is vagy. Az irodáját ismertem ezért hamar megtaláltam a megfelelő számú ajtót majd bekopogtam várakozás nélkül.

"Igen, tessék!"-Szóltak ki bentről.Megigazítottam a ruhámat mielőtt beljebb léptem. Hatásos belépőt akartam.Sokkal könnyebb dolgom van úgy. Leültem az asztala előtti kényelmes székbe. Pakolgatott éppen valamit úgy nézett fel,rám szentelve a figyelmét. "Gyorsan mond ha lehet. Ezt még el kell rendeznem."- Idegesen babráltam az ujjaimmal az asztal takarásában. "Kendall Schmidtről van szó.Tudod te is hogy nem kellett volna ide kerülnie a rendes osztályról. Nem volt olyan rossz állapotban,mostanra viszont előtört belőle a gyász időszak.Attól ilyen."-Letette a papírokat majd megköszörülte a torkát.Az asztalra támasztva a könyökét felém nézett."Nézd,ezért nem engedhettük elsősorban haza.Itt van feketén fehéren.Olyan gyógyszert találtunk a szervezetében amit elég nehéz beszerezni.Szinte csak a nővérek és orvosok juthatnak hozzá.Attól tartok te miattad kötött itt ki.Téged küldtünk ki hozzá de ezt gondolom tudod."-Menten elsüllyedtem volna a föld alá.Mostantól fogva tényleg mindenről én tehetek.A srácok ki fognak engem nyírni.Biztos voltam benne.Teljesen összeállt mostanra a kép.Amikor éjjel furcsán viselkedett akkor is beszedett valamit,a tűz estéjén is volt nála valami az öltözőben a koncert előtt.Az biztos nem étrendkiegészítő volt!Tátva maradt a szám a döbbenettől. Kendall hogy volt képes lopni a gyógyszerekből? Ráadásul emiatt égett le a családi házuk is.

"Iszonyatosan sajnálom az esetet.Véletlen volt az egész. Az előszobában hagytam egy jó ideig a gyógyszeres táskámat...éjjel elcsenhetett egy dobozt. Reggel bele se néztem a táskámba hogy hiányzik-e valami."- Nagyon kellemetlen volt a főorvosnak ecsetelni mennyire figyelmetlen és meggondolatlan voltam.Emiatt másokat rég kipenderítettek volna simán.

"Nézze nagyon jó munkaerő ezért is fáj ezt kimondanom...de kénytelen vagyok kirúgnom önt. Sajnálom.Kendall bele is hallhatott volna a gyógyszer túladagolásba vagy komoly maradandó károsodást szenvedhetett volna."-Felállt a székéből hogy kikísérjen az ajtóig pedig az csak 3 lépésnyire volt az asztalától.Kellett pár jó hosszú perc mire felfogtam mi is történik.Meg se tudtam védeni magamat.Egyszerűen kirúgtak.A főorvosnak mennie kellett, úgyhogy amíg ő jobbra ment a folyosón,én addig balra.Sietve becsuktam magam után az ajtót. Amire most készülök nem lesz szép. De szükséges.

"James hagyd kicsit Kendallt.Segíts ráadni a kapucnis pulcsiját a többit később mondom el."-A szekrényből kikaptam egy fekete színűt és a mellkasához dobtam.El is kapta elsőre, megrázva a fejét közben."Néha  nem értelek.De legyen."- Beadta a derekát én pedig örültem hogy képesek leszünk kiszöktetni innen Kendallt.Mikor már a kapucni is rajta volt, bepakoltunk mindent a táskájába amit James vállalt be hogy kicipel a kocsiig.Leguggoltam Kendallhez aki azóta is a kanapén üldögélt,tördelte a kezét és sírt.Nem volt most vigasztalásra időnk.Cseppet sem volt jó állapotban ezt mindketten tudtuk de sietnünk kellett.Sokat fog neki segíteni ha Elivel lehet majd megint.Ő a kis kincse."Megmondod miért kell rám ez a meleg pulcsi?"-Az ujjáért nyúlt.Le akarta húzni magáról.Elkaptam onnan a kezét."Ne! Kiviszünk innen.Így pedig nem tudnak felismerni téged sem a nővérek sem a kórházi kamerák."-Apró reménysugár csillant fel a szemében.Odahajolva hozzá adtam neki egy puszit.Túl aranyos volt.Eközben James kinézett a folyosóra.

"Tiszta a terep!Gyertek menjünk."-Tartotta nekünk James az ajtót.Ő nézett körbe mielőtt kimerészkedtünk volna.Kendall kezeit összekulcsoltam az enyémmel nehogy félúton elveszítsem a nagy rohanásbam.Egy pillanatra figyeltem csak a jobbomra,de Kendall esküszöm hogy elpirult.
Hívtuk a liftet és beszálltunk.A porta mellett kiosontunk sietve.Kendall még igen gyenge volt ezért félúton azt vettem észre hogy James a karjaiba vette annak ellenére hogy milyen nehéz táska volt a jobb vállán még pluszban.

"Ez meleg volt.Viszont kijutottunk.Kinyitottam a csomagtartót James. Pakolj inkább oda.Addig segítek neki beszállni az autóba."-"Megtudok egyedül is állni."-Jelentette ki kicsit megsértődve Kendall.James megvonta a vállát és elengedte."Jólvan tesó ennek örülök."Lélegzetvisszafojtva figyeltük mindketten.Tényleg sikerült neki egyedül is beszállni a kocsiba hátulra.Az lett volna a terv hogy előre ül,viszont én képtelen lettem volna a vezetésre és rá is figyelni egyszerre.Becsatoltam az övét,átmentem az autó előtt a másik oldalra beszállni. James is követte a példámat."Mehetünk. Minden hátul van."-Csapta be a kocsi ajtót maga után.Megvártam míg bekapcsolta a saját övét. Kendall az út felénél elszenderedett,így nem követelt sok figyelmet.

Mivel Kendallék háza teljesen leégett,megbeszéltük Jamessel hogy egy időre Kendallék nála fognak megszállni.Eleve az összes megmaradt holmijukat oda hordtuk át amíg ő a kórházban volt.Berendeztünk nekik egy szép kis szobát,babasarokkal együtt.És persze én is csatlakozom a kis bagázshoz hogy tudjam Kendallt ápolni.A kolléganőmtől pedig kapok majd gyógyszert ami tényleg szükséges lehet neki. Nem lesz telenyomva mindenfélével.Ez a tény teljesen megnyugtatott.Kibújtam a cipőmből rögtön a konyhát megcélozva. Mikor támadt egy pompás ötletem. Visszamentem a kis álomszuszékunkhoz hogy felkeltsem. Gondoltam összedobunk valami finomat amit szívesen meg is enne a pocsék kórházi kaja után. "Ne ölj meg amiért megzavarlak az alvásban.Éppen csinálnék valami ebédet a konyhában és te jutottál az eszembe."- Kinyújtózkodott a levegőben álmos szemekkel nézve engem hosszan.Attól tartok sok időbe telik mire a szervezetéből kiürül a rengeteg gyógyszer ami ennyire bénítja a gondolkodását.Pozitívan akartam hozzá állni úgyhogy rámosolyogtam.

"Most hogy mondod tényleg éhes vagyok."-Várakozva figyeltem mit fog tenni.Utánam jött a konyhába. Felült a konyhapultra onnan figyelt."Bármit csinálhatsz.Megeszem."-Ennyit mondott csak.Én pedig elővettem mindent amire szükségünk lesz.Mivel James rendszeresen sportol ezért ő valamilyen húsos ételt kért.A lasagna gondoltam megfelel mindenkinek és még én is szeretem.Összekevertem a szószt és elővettem a konyhapultra a tészta lapokat mikor Kendall megunta a csendben való figyelésemet és besegített."Lisa mindig salátát tett mellé a tányérra."-Mondta a hűtőben keresgélve."Na akkor tegyünk azt is hozzá.Ez lesz a te feladatod."-Kaptam hirtelen egy szájra puszit."Rendben."-Megfagytam a konyha közepén.Miért kaptam én tőle csókot??Mintha semmi nem történt volna az előbb,elkezdte a csapnál megmosni a saláta darabokat,azután pedig felvágta őket a tányérra halmozva szépen.Szótlanul figyeltem a szemem sarkából míg a lasagna rétegeket egymásra pakolgattam.

Egyikőnk se szólt egy szót sem ezek után.Betettem a sütőbe a vacsoránkat hogy megsüljön.Kendall elpakolta a maradékokat a hűtőbe és elővett két üveg sört.Szerencsémre James pont kijött a konyhába valamiért.Azonnal kivette a haverja kezéből az alkoholos italt."Most jöttél ki a kórházból,tele vagy gyógyszerrel.Ha ezt megiszod,újra bekerülsz.Gondolom azt nem igazán szeretnéd."-Nézett rá szigorúan.Kendall meghúzta magát.James kezébe nyomta mindkét teli üveget."Cs...csak gondoltam ihattunk volna egyet.Tudod mit?Feletsd el...."-Faképnél hagyott mindkettőnket olyan gyorsan viharzott ki a konyhából."Miütött belé?Nem értem."-Hangosan tanakodott James.Megöleltem magamat visszaemlékezve a szájra puszijára.Gondolkodás nélkül utána mentem.A nappaliban nem találtam,felmentem az emeletre a vendég szobába amit neki rendeztünk be.  

Gyerek gügyögést lehetett bentről hallani,a félig nyitott ajtón keresztül.Megálltam az ajtóban keresztbe font karral.Annyira aranyos jelenet játszódott le a szemem előtt. Kendall az ágyon feküdt Elivel.Ha jól láttam egy mesét néztek mikor Eli letüsszentette őt.Egy pillanatra nem tudott mit kezdeni vele majd mindketten nevetni kezdtek.Ki a maga módján.A takaróra fektette Elit és puszilgatni kezdte a pici arcát.Eliből ez hangos kuncogást váltott ki és megtöltötte a hangjuk az egész házat.Szivetmelengető pillanat volt. Még ha csak pár perc erejéig is,de sikerült Lisát kivernie a fejéből.Most erre van szüksége ezt mind tudjuk.Bekopogtam az ajtón mielőtt megzavartam volna a boldog pillanatukat.Kendall felkapta a fejét hirtelen.
"Mit keresel itt? Most Elivel vagyok.Menj el kérlek."-Valami átkapcsolódott megint az agyában és mérges lett rám."Szerinted mit keresek itt?Te adtál szájra puszit lent a konyhában egy órával ezelőtt.Gondoltam megbeszéljük mint két felnőtt."-Értetlenül álltam előtte.Otthagyta Elit az ágyon.Odajött hozzám hogy kitoljon a szobából."Mondtam hogy menjél ki nem?! Fogalmam sincs milyen csókról beszélsz,nem történt semmi."-Az arcomba mondta faképpel.Egyszerre tudtam volna megpofozni és sajnálni.Nagyon rossz vége lesz ennek...ha ezt tovább folytatjuk."Tudod most nagyon bunkón viselkedsz.A vacsi 10 perc múlva lesz kész.Ha éhes vagy gyere le."-Rá se néztem úgy mondtam.

Bementem a szobámba ami elég kicsi volt de a célnak megfelelt.Nyitva hagytam az ajtót. Örülök,hogy legalább kaptam egy saját szobát és nem kell Jamessel aludnom vagy a kemény kanapén.Egyik sem egy főnyeremény.Leguggoltam a bőröndömhöz és elővettem belőle a pipere táskámat,egy kényelmes pólót,nadrágot és fehérneműt.Sietni akartam a fürdőszobába mielőtt James befoglalná.Mindent a kezembe tartva felálltam elindulva az ajtó felé.Elsétált valaki a folyosón az ajtóm előtt.Kikukucskáltam ki az.Csak James volt.A kezére vándorolt a tekintetem.Ő nála is tiszta ruha volt.Egyszerre mondtuk."Én megyek elsőnek fürdeni!"- Jót nevettünk ezen."Menj csak.Megterítek inkább amíg megfürdesz hogy ehessünk mert kezdek éhes lenni."-Mutatott a hasára rám kacsintva."Ma mindketten furák vagytok."-Megráztam a fejemet.

Magamra zártam a fürdőszobát.Ledobtam mindent a mosógépre.Levettem magamról a ruháimat beállva a kádba vacogva kicsit.Éjjel sokkal hűvösebb van itt a hegy tetején mint ahol én lakom.Kicipzározva a pipere táskámat hogy elővegyem a tusfürdőmet és samponomat,megláttam egy fém tárgyat ami a mai napig kísért."Biztos nem fogom megtenni."-Motyogtam magamban sokadjára fürdés közben.A pici hang a fejemben nem engedte el a gondolatot.Végezve a fürdéssel megszárítkoztam és felöltöztem a pizsimbe.Ugrottam egyet ijedtemben mert kinyílt az ajtó."Bocsi nem bírom ki!James lent fürdik."-Eltakartam a szememet mert Kendall az én jelenlétemben végezte el a folyóügyeit."Mázlid van,hogy pont felöltöztem."-Löktem oldalba kézmosás közben."Figyelj amit az imént mondtam a szobában,felejtsd el.Lennél az alvótársam egy éjszakára?R...rémálmaim vannak a baleset óta..."-Mondta."Ha beveszed a gyógyszert amit muszáj akkor lehet róla szó.Gyere menjünk le enni."-Elit fent hagytuk mert elaludt időközben.Így hármasban vacsoráztunk.

Sok mindenről beszélgettünk,egy kérdés azonban váratlanul ért.James a kezemmel szemezett.Átnyúlt az asztalon és megfogta a jobb csuklómat."Kérlek mond,hogy ez nem az amire gondolok."-Visszahúztam a kezemet és otthagytam az asztalt.Kiültem a veranda lépcsőjére remegő testtel.Kicsapódott a bejárati ajtó és két személy ült le mellém egyszerre.Magamhoz húztam a lábaimat erősebben."Ne haragudj hogy felhoztam a dolgot."-Megráztam a fejemet.Még mindig a térdemen támasztva."Nem tehettek róla,régi sztori.Volt egy barátom akitől terhes lettem.A 2.hónapban jött rá hogy neki ez nem menő és dobott.Én pedig nem bírtam elviselni a gondolatát a szingli anyaságnak ezért elvetettem.Nehéz volt feldolgoznom,ekkor vállaltam be a nővérkedést viszont ma kirúgtak...."-Kiböktem nagy nehezen.Jobb ha tudják.Magukhoz húztak egy ölelés erejéig."Elinek nincsen anyukája,ha gondolod örömmel nevezlek ki téged pótanyukájának.Aranyos vagy nagyon és vele is jól bánsz."-Jött elő az érdekes ötlettel.Teljesen meglepett ez az ajánlat.James várakozva figyelt.Mintha Kendall teljesen mindennapi dolgot mondott volna."Mondj igent."-Súgta a fülembe."Én nem is tudom...."-Mégis mit kéne erre válaszolnom?Az ajkamba haraptam némán.

1 megjegyzés: