(32.rész) Egy furcsa szülinap

Megcsináltam az érettségit és a nyelvvizsga is meglett. Annyira megkönnyebbültem. Nektek pedig egy extra hosszú részt hoztam amit lehet két részként kellett volna feltennem,de annyira vártátok már hogy nem is húzom tovább az időt,olvassátok nyugodtan,ha tetszett hagyjatok kommentet a bejegyzés alatt. :)

Alexa szemszöge: 

Arra keltem másnap,hogy valakik pakolásznak a szobában.Hasra fordultam,magamra húzva a takarót hátha kitudom zárni a zajokat.Pár percig bírtam türelemmel. Bosszankodva felültem kócos hajjal az ágyban. Időbe telt mire felfogtam mi történik. Kendall le volt hajolva a ruhás kupacom fölé míg James a laptopomat és a könyveimet pakolta fel a polcra."Ti mit műveltek? Olyan korán van még."- Szólaltam meg rekedten.Kendall rám nézett vigyorogva,"Nincs olyan korán,sőt Eli alkotott úgyhogy már át is húztuk az ágyát Jamessel. Lemaradtál róla."- Kezd felelős apukaként viselkedni ami tetszik nekem.Végre nem kell nekem kiosztogatni a feladatokat neki.

"Hát jó. Ez esetben lemegyek reggelizni csendben,egyedül."- Direkt kihangsúlyoztam az utolsó szavakat. Egy fekete rövidnadrágban és topban lementem a lépcsőn. Furcsa látvány fogadott. Az arcomba nyomtak két kamerát azon nyomban. Félre toltam őket a kezeimmel."Ömm maguk mit keresnek itt? Ki engedte be a kamerás fickókat? KENDALL,JAMES!!'- Kiabáltam fel az emeltre. James kijött a folyosóra."A mi ötletünk volt,reality sorozatot forgatnak rólunk. Így meglátják milyen kedves is vagy valójában. Tudjuk mennyire utálod a médiát a rossz hírneved miatt...itt az esély hogy bebizonyítsd milyen cuki vagy valójában." - Adott egy biztató mosolyt.Megráztam a fejemet."Ezt elbuktuk,most kiabáltam az imént a kamerába.Köszi James! "- Felviharzottam a  szobájába ahol még mindig pakolásztak szorgosan. Mi ütött beléjük?

"Menjetek ki kérlek,át kell öltöznöm."- Egyedül Kendall maradt bent és felvett a ruha kupacból egy felsőt,maga elé tartva."Csini darab,ezt veszed ma fel?"- Utálom a bohóckodásaikat néha. Mára annyi mindent terveztem,félek semmire se jutok vele ha így haladunk.

"Nem,ezt pedig kérem szépen. Én sem turkálok a te ruháid között."- Simán félre dobta a felsőt és magához húzva megölelt szorosan." Meg kell nyugodnod. A sebedet pedig ki kell tisztítani utána néztem a interneten míg Eli reggelizett."-Csendben hallgattam amint hozzám beszél.Azt hittem folytatja,de megfogta a kezemet és kimentünk a közös fürdőszobába."Csücsülj le a kád szélére,nyitom a kötszeres dobozt.De szólok előre,hogy csípni fog."- Nem tehettem mást,szót fogadtam neki. Egy ideig a hátát néztem ahogy keresi a gézt.Muszáj volt beleokoskodnom,hiszen a kis kék tasakot sose vette volna észre nélkülem."Kendall,a doboz jobb sarkában van.Ott keresd."-Diadalittasan felemelte a magasba mihelyst megtalálta."Okés,kezdjük. Döntsd előre a fejed én pedig bekenem fertőtlenítővel."- Leguggolt mellém,így teljes rálátást kapott a tarkómra.Összeszorítottam a szemeimet mikor éreztem a csípő fájdalmat.Felszisszentem."Áú..."- El akartam tolni Kendall kezeit,de mintha előre gondolkozott volna,helyet cserélt velem és az ölébe húzott.Lefogva a kezeimet a bal kezével."Shh mindjárt készen vagyunk. Jól bírod."-A semmiből megszólalt egy mély férfi hang."Szép kis anyagok lesznek ezek.Öröm veletek dolgozni. Szerintem egyszerre kaptuk fel a fejünket Kendallel.Egy másik srác kamerázott minket. Az hagyján,de én még felkelés óta nem fésülködtem,másrészt pedig ez a kis jelenet hamis reményekkel kecsegteti majd a rajongókat. Mi már szakítottunk,kár lenne a boldog szerelmes párt eljátszani mindenki miatt.

Szerencsére ez Kendallnek is azonnal leesett és vitatkozni kezdett a kamerás emberrel."Uram ezt nem veheti fel. Mi már tényleg nem járunk Alexával. Nem akarunk hazudni a tévében.Rossz ötlet volt az egész.Menjenek most ki."-Kitolt az öléből.Lábra álltam."Pedig ez vinné az egész showt. Románc nélkül nincs reality show.Játsszátok el a szerelmes párt. Így Alexát is megkedveli mindenki. Csak nyerni tudtok vele."-Ajánlkozott elő az ötletével. A fránya pillangók megjelentek a gyomromban. Úgy tűnik sikerült meggyőzniük őt. Az egészhez mit szóltam én? Csak reméltem,hogy nem lesz ennek rossz vége." És....forog a kamera!! Tegyetek úgy mintha itt se lennénk. Hajrá."- Féltem megjátszani az érzéseimet,nekem ez nem megy. "Gyere vissza babám. Utolsó kenés és készen vagyunk."- Olyan lágyan szólt hozzám,teljesen meglepődtem. Na jó mégsem lesz ez zavaró. Sikerült öt perccel később végeznünk. A kamerát kikapcsolták. Megkönnyebbülve a fésűmért nyúltam.Muszáj volt rendbe hoznom magamat.

A nyugalmat James zavarta meg,"Srácok kész a reggeli! Gyertek le enni."-Döbbenten néztem az ál pasimra aki egyszerűen megrázta a vállát. A vállamra tette a kezét mielőtt kiment a fürdőből,"Nézd a jó oldalát,isteni reggeliket fogunk innentől kezdve enni."- Tette hozzá nevetve és lement a konyhába. Viszont James tényleg pocsék szakács. Nemhiába készítek nekik ennivalót minden napszakban. 

"Remélem ezt estére nem fogom megbánni."- A reggeli furcsa módon egész finomra sikeredett,de persze ezt is filmezték. Kezdett idegesíteni,hogy egy perc nyugtom se volt. Felálltam az asztaltól,"Ez röhejes,hagyjanak békén. Fent leszek a szobában."- Eleget kaptam belőlük. Inkább töltöm Elivel az időt. A reggelimet is hajlandó voltam feláldozni,egy kis nyugalomért.Vele nem kell megjátszani semmit,mindenkit szeret feltétel nélkül.Már fent a lépcsőn tetején járhattam mikor Eli odaszaladt hozzám. Egy szál bugyiban.Igen már tud járni,de néha még elesik. Érdekes mód a haja szépen két copfba  volt fogva.

Lekiabáltam az emeletről,ezt nem hagyhattam ki.Ezt bezzeg nem veszik fel. Elég bénák."Fiúk?? Mennyire volt reggel mikor Eli manó alkotott? Mert egy szál bugyiban hagytátok szegényt!! Bezzeg a haja szépen meglett csinálva."- Valaki gyors lépteit hallottam közeledni. Kendall megállt a szoba ajtajában,kipirosodott fejjel."Sötét volt,most mi van."- A barna fiókos szekrényhez lépve ruhát keresett.Hangosan nevetni kezdtem,"Ugye tudod hogy az a saját alsógatyás fiókod...ott aligha találsz gyerek pólót a kicsi lányodnak."-Tájékoztattam,mire zavarba jött. "Ez nagyon ciki,igaz?"- A nyakát vakarta."Az cikibb hogy elfelejtettétek Eli szülinapját ami mellesleg ma van. Ezek a kamerások viszont le se szállnak rólunk.Hogy menjek el így vásárolni a srácokkal a szülinapi zsúrra?"-Gondolkodtam hangosan,témát váltva. Eközben Kendall végre meglelte Eli kedvenc pólóját meg a kis rózsaszín nadrágját amit ráadott könnyedén."Gyönyörű vagy hercegnőm. "- Egy nagy puszi után a derekára vette a lányát."Figyelj James elviszi Elit a partra és viszi a kamerás embereket is. Úgyhogy lesz pár óránk mindent elintézni.Felhívom a többieket."- Kaptam az arcomra egy puszit. Buta szerep játszás! Legszívesebben megcsókoltam volna. Utálom a tényt,hogy mérgünkben szakítottunk. Nagy hiba volt. Remélem ezt ő is belátja nemsokára.

"Benne vagyok.Máris összekészülök. Ó és mielőtt kimenne a fejemből,ne felejtsd el meghívni a szüleidet!"- Rég a lépcső felénél járhatott mire befejeztem a mondatot. Úgy tűnik a kiabálás a szokásunkká vált.Sajnos nem tudok ellene mit tenni. 

Kendall szemszöge: 

Fél órája döntöttünk úgy,hogy James elugrik Elivel a partra amíg mi elugrunk pár díszítésért meg egyéb kellékekért a közeli plázába. Útközben vesszük fel Carlost és Logant. Most meg Alexára várok aki megígérte sietni fog. Mégis eltelt újabb öt perc mégsem jött ki a házból. Halkra bekapcsoltam a rádiót,legyen mivel elütnöm az időt. Mert szép napos időnk van ma,de utálok várakozni.Nem sokkal később nyílt a jobb oldali kocsi ajtó."Itt is vagyok,ne haragudj de Elinek oda adtam a narancs levét és rám borította az egészet. Mehettem vissza átöltözni."-Lihegett nagyon. Látszott rajta mennyire igyekezett. Nincs szívem haragudni rá. Simán megvontam aranyosan a vállamat.

"Semmi gond. A lényeg hogy most már indulhatunk. Annyi mindent kell vennünk. Kis lufikat,gyertyát meg tortát is! El se hiszem,hogy a pici manónk egy éves lett."- Mondtam boldogan,teljesen elfeledkezve Alexáról. Ugyanis annyira beleéltem magam a pillanatba,hogy azt hittem Lisának mesélek el mindent. "Ó és arra is emlékszem macis tortát szerettél volna az első babánknak a nemétől függetlenül."- A jobbomra pillantva,piros lámpánál várakozva megláttam Alexa arcát. Teljesen le volt sokkolva."Kendall,én Alexa vagyok. Látod? "- Megcsípte a jobb alkaromat.Vissza csöppentem a valós életbe. "Áú! Bocsi,nagyon elragadtattam magamat. Lisa mindig is anyuka szeretett volna lenni,ezért is volt számára fontos a leendő gyerekünk szülinapja. De csak,a tortát beszéltük át. Többre nem jutott időnk soha."-Vallottam be,amit Alexa csendben tűrt.Vajon miért nem szól semmit? Közben zöld lett a lámpa,balra kanyarodva elértünk Loganékhez. Leparkoltam,majd dudáltam egyet."Mindjárt indulunk tovább.Hé...nagyon sajnálom.Jó?"-A combjára tettem a kezemet. Nem éppen baráti gesztus,viszont muszáj volt nyomatékosítani amit mondtam."Hagyj kérlek. Te sosem fogod elfelejteni Lisát igaz? Akkor minek kerestél barátnőt magadnak? És ne kezd kérlek....úgyse járunk már."- Ki akart volna szállni,nyúlt is a kocsi ajtó nyitó fogantyúért csak hogy gyorsabb voltam nála. Beelőztem a gyerek zár lenyomásával.

"Igen lehet nem megy egyik hétről a másikra elfelejteni az életem szerelmét. Egy dolgot viszont annál is jobban tudok,fontos vagy nekem. Kérlek maradj. Ó itt jön Logan,mosolyogj mielőtt kiszedi belőled mi nyomja a lelkedet." - Hatott a módszerem,keresztbe font karral hátra dőlt az anyós ülésen."Jólvan. De ezt még este folytatjuk. "- Duzzogott tovább. "Sziasztok! Kendall tényleg azt hittem elfelejtetted a lányod szülinapját. Örülök,hogy mégsem."- Tette hozzá Logan. Kendall tovább vezetett és Carlost is felvettük útközben. A vásárlás könnyebben ment mint gondoltam. Alexára bíztuk a lányos díszítést,míg mi elmentünk venni tortát,üdítőt meg valamilyen rágcsát is. Két órával később,lassan bepakoltunk mindent a csomagtartóba. Alexa rengeteg mindent vásárolt,azonban éppen tettem volna be az utolsó fehér zacskót a kocsiba,mikor elvette tőlem hirtelen."Ne! Nem láthatod mi van benneg.Titok."- Felvont szemöldökkel néztem rá miután felegyenesedtem. Lecsuktam a kocsi csomagtartóját."Ha ezt akarod,nincs vele bajom. Ülj be és induljunk inkább. Van egy óránk feldíszíteni mindent."- Félek,hogy kikésünk az időből fél ötre készem kell lennünk. Anyumék is átjönnek. Be akarom ma mindenkinek bizonyítani milyen jó apuka vagyok. 

James szemszöge: 

A szülinapi zsúrra mindent elkészítettünk. A kerttől kezdve,a nappalin át a konyháig mindent feldíszítettünk rózsaszín és világoskék lufikkal,girlandokkal,boldog szülinapot felirattal. A fő meglepetést ma este mégis Kendall fogja kapni. Alexa előrukkolt egy fantasztikus ötlettel,aminek a legjobb barátunk biztosan örülni fog. Egy madzagot kifeszítettünk a nappaliban. Alexa a kinyomtatott képeket éppen felcsipeszeli a madzagra amiket mi szedtünk össze neki a telefonjainkról és Kendall laptopjáról. Kis emlék sorozatot gyártva ezzel Kendallnek. Reméljük elérjük vele a célunkat. Mert lehet sikerült Lisa halálát átvészelnie,de Alexa szerint csak mélyen elnyomja magában ami kicsit sem egészséges.

"Készen vagyunk. Mehet az ünneplés. A szülei hamarosan ide érnek,addig felmegyek szólni Kendallnek."- Az egész délutánt nyomon követték a kamerások.Most sincs másképp,egy követ engem is azóta. Az emeletre felmászva,bekopogtattam a hálószobájába."Készen álltok Elivel? Jöhettek."-Mikor kinyitottam az ajtót, Kendall boldogabb volt mindennél. Túl furcsa volt ez nekem. Mit művelt magával megint?

"James! Alig várom Eli szülinapját. Olyan gyorsan felnő. El se hiszem."- Csillogott a szeme az örömtől. Megfogtam a karját. "Lent vár mindenki titeket. Légyszives ne szúrd el az estét." - Mire megrázta a fejét nemlegesen." Ez lesz a kislányom egyik legjobb szülinapja."- Mind a hárman lementünk a többiekhez

Kendall szemszöge: 

Elit letettem a lábára,hadd totyogjon oda a szüleimhez. Alexát kerestem a tömegben,ahogy James kihúzott a kertbe. Tátva maradt a szám,képesek voltak Elinek egy óriási csúszdás ugráló várat rendelni meg kicsi pónit! Nagyon szeretni fogja."James! Ezt megcsináltátok!"- Próbáltam túlordítani a hangulat zenét,Elike még kicsi ezért olyan zenéket válogattunk össze ami neki való."Carlos ötlete volt,mi csak kiviteleztük. De örülök ha tetszik,menjünk oda a szüleidhez."-Átvergődtünk ismét a tömegen,kíváncsi lennék ki hívott meg ennyi embert. Még a kamerás embereket se tudtam felismerni,így azt vesznek fel amit akarnak. Amitől kicsit félek.

"Anyu,apu! Látom a kisasszony megtalált titeket máris. Olyan jó hogy el tudtatok jönni."- Mind a ketten kaptak egy hatalmas ölelést. Anyum teljesen el volt varázsolva Elitől." Figyeljetek én kimegyek vele az ugráló várhoz.Ti beszélgessetek nyugodtan. Hosszú még az este."- Bólintottam,hogy menjen csak mi megleszünk a konyhában. Fél füllel hallgattam apumat,viszont eközben igyekeztem Alexát megtalálni. Hirtelen valaki eltakarta a szemeimet és sötétbe borult a világ."Találd ki kivagyok!"- Gondoltam vesznek a kamerások,így hát ravaszul egy szó nélkül megpördültem megcsókolva Alexát. Igen, éreztem azt a bizonyos mindent felülmúló szikrát. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni hogyan csinálja ezt velem." Héé,ezt nevezed válasznak?" - Kedvesen megölelt,szorosan. Alexa egy fejjel alacsonyabb nálam ezért le kellett rá tekintenem." Vehetjük annak is,amúgy merre hagytad a kamerás embereket? Azt hittem meg kell játszanunk magunkat ismét."- Annyira fájt kimondanom ezt. Rögtön elengedte a kezeit a derekamról,eltolva engem magától. Vett egy pohár gyümölcslevet. Kiviharzott a szép fekete ruhájában. Akkora bolond vagyok!

"Kisfiam ezt rendesen elszúrtad. Pont ma akartam megkérdezni nem-e terveztek esküvőt Alexával,illik hozzád a lány és szeret. Ilyet ritkán talál az ember,ha pedig megtalálja nem szabad elengedni."- Teljesen igaza volt ebben. Hagytam elmenni."Inkább igyunk picit. Ránk fér."- Megtaláltam hamar a felnőtt asztalnál a sörös poharakat. Oda nyújtottam egyet apumnak,meg egyet Logannek aki időközben előkerült. Folyt róla a víz. Lehet ő volt a soros az ugrálóvár felvigyázásban.

"Kérek én is! Bárki is hívta meg az egész szomszédságot az gondolhatott volna arra,hogy béreljünk valakit aki felügyeli őket az ugrálgatások közepette. Tudjátok milyen fárasztó? Fúú."- Fenékkel neki dőlt a konyha pultnak,miközben beleivott a sörébe."Gondolom én is sorra kerülök,köszi hogy előre lelőtted a poént. Így annyira fogom várni."- Böktem oldalba nevetve.Egyszerűen röhögő görcsöt kaptunk.Telt az idő,Logannel elbeszélgettünk az innivaló pedig magát itatta. Kezdtem szédülni. Sajnos gyógyszerre alkoholt inni,igen nagy baklövés volt. Ki tudja mennyi idő telt el,mikor Alexa csendet kért és behozták a kicsi lányomat aki ma lett egy éves. Énekeltünk neki,majd Alexa segítségével elfújták a gyertyát. Őszintén szólva,elérzékenyültem. Lisával kellene ezt átélnem,nem vele....A móka ennyivel nem ért véget. Alexa megfogta a csuklómat gyengéden.

Behúzott a nappaliba,a tömeg félre állt én pedig szinte összeomlottam lelkileg. Rájöttem Lisa emléke igen mély nyomott hagyott bennem. Bármennyire is tettettem,hogy rendben vagyok, meg nem gondolok rá,mégis elég végignéznem a közös életünket képekben és darabokra törik a szívem.Megráztam sírva a fejemet. Félre toltam Jamest az útból,felsietve az emeletre. Kellett egy kis nyugalom a lelkemnek.Szinte feltéptem a szobám ajtaját,úgy siettem ki az erkélyre miután kinyitottam a fenti terasz ajtót. Nagy levegőt véve a korlátnak dőltem."Lisa kérlek gyere vissza. Egyedül nem tudom ezt a kis manót felnevelni. Hiányzol!!"- Lecsúsztam a korlátnak dőlve.Elegem volt mert lent kéne ünnepelnem,erre itt siratom a halott barátnőmet aki már fél éve meghalt. Lehet igaza van Alexának,mi lesz ha sosem fogom tudni elfelejteni őt?

(31.rész) Csiki támadás

Kezdenek alakulni lassan a dolgok,kapcsolatok! Még így is aranyosak Kendallék. Szerintetek? Innentől kezdve lesz majd izgalmas. Ne hagyjátok abba az olvasást. ;) Jó olvasást. 2 komment után hozom csak a következő részt. 

LINKCSERE : https://nlp-feljegyzesek.blogspot.com/ Bátran olvassátok Orsi blogját is! Neki kezdek én is.Ígéretesnek tűnik elsőre beleolvasva. 

Alexa szemszöge:

Mindent átcipeltünk Jamessel az ő szobájába. Egyenlőre a dolgaim a szoba sarkában egy kupacban vannak. Majd reggel elintézzük,most viszont mindjárt elalszok. James pedig elugrott fürdeni. Szépen nyugodtan megágyaztam magamnak az ágy bal oldalán,hiszen ezen az oldalon jobban birok aludni csak Kendall makacs volt és befoglalta a bal oldalt mikor még vele aludtam. Mihelyst betakaróztam elkezdtem a plafont bámulni. A meghitt csendbe James halk éneklése rondított bele. A fürdőszoba ajtó pont az ágy mellett van.Ezt nem hiszem el.Vettem a bátorságot és hangosan rászóltam."James halkabban! Valaki aludni próbálna. Kérlek."- Meglepődtem mikor elzárta vizet és pár perccel később egy laza szürke topban,nadrágban kisétált."Nyugi bogyó. Készen vagyok,alszunk vagy olvasnál inkább? Van néhány izgalmas könyvem ami lehet érdekelne."- Bemászott a saját térfelére az ágytámlának dőlve,hagyva a takarót az ágy végében. Felé fordultam,így a bal oldalamon feküdtem.

"Öm köszi kihagynám ezt a lehetőséget. Te mindig olvasol alvás előtt még ha hajnali fél egy is van?"- Nagyon kiváncsi voltam a válaszára. Lazán megvonta a vállát. "Nem nagy ügy,igen szoktam olvasni alvás előtt. Ma inkább kihagyom,aludnod kell. Jó éjszakát." - Én lepődtem meg a legjobban mikor homlok puszit adott mielőtt korom sötét lett. Hiszen lekapcsolta a kis lámpát a sarokban. Halkan mocorogni kezdtem az ágyban,sehogy se volt kényelmes."James? Te melyik oldalon szoktál feküdni? Ez a fél kényelmetlen...nagyon."-Nem volt merszem ezt elmondani viszont tényleg képtelenség lett volna így elaludni. Tudnia kellett.

 "Ahol te,miért kérdezed? " - Felkapcsolta a lámpát. Hunyorogva néztem rá."Mert ez a hely be van süllyedve...nem is picit.Cserélünk helyet?"-Én lepődtem meg a legjobban,mikor röhögve felkelt az ágyból."Na nyomás a helyemről."- Mondta poénkodva,kacsintás kíséretében. Úgyhogy végül átcuccoltunk és nyugalom volt. Olyan pár órával később valaki kétségbeesetten kopogott az ajtón. James persze aludt mint a bunda. Egyedül én keltem fel a zajra. Lassan az ajtóhoz mentem. Kinyitva egy rémült,izzadt Kendall borult rám."N..nem megy....aludtam de visszajött a balesetes rémálom...a gyógyszertől pedig már nem látom Lisát...elhagyott örökre...." - Sírt a vállamon. Fogalmam se volt mit tegyek. Haragudnom kéne rá amiért szakítottunk. Azonban látszik rajta mennyire maga alatt van. Ilyenkor szüksége van valakire. Nagyot sóhajtva szóltam neki,hogy várjon egy percet leviszem a takarómat magammal.

 "Megvagyok,mehetünk. Tudsz lépcsőzni?" - Kérdeztem halkan.Pici bólintást kaptam válaszul. Amint a nappaliban voltunk,ledőltünk a kanapéra. Betakartam Kendallt."Próbálj meg aludni,itt vagyok." Miért segítesz nekem? Meg sem érdemlem."- A válaszon egy jó ideig gondolkoztam mire tudtam valamit szólni." Figyelj,lehet hogy szakítottunk mérgünkben,de be kell hogy lásd Sofia egyszerűen nem tud törődni veled ha ezek a rohamok rádjönnek. Most is kihez jöttél segítséget kérni? Hozzám,pedig ő ott aludt melletted. Hagyom hadd jusson el az agyadig."- A kanapé belseje felé fordulva igyekeztem elaludni. Másodpercekkel később megölelt valaki."Köszönöm a segítséget.Aludj jól."- A szuszogásból tudtam hogy ő már alszik. Én is hamar elaludtam. 

                                                                        ~~~~~~~~~

Másnap reggel káromkodásra keltem fel. Álmosan felültem a kanapén. A fiúk megint civakodtak valamin."Te vagy a hülye amiért a fülemnél fogva ébresztettél fel!! Nem normális..." - Így hát ez a reggel se volt zökkenő mentes. "Mert egyszerűen túl mélyen aludtál! Mennünk kell próbálni. A többiek már várnak minket." - Okoskodott tovább James. Kicsoszogtam a konyhába félig ébren. A konyha ajtónak dőltem. "Ajj minek csináljátok ezt folyamatosan? Aludtam volna..." - Ekkor pillantottam meg Sofiát a konyha asztalnál. Telefonozott miközben a müzlijét ette.

"És ő még mindig itt van? Kendall..." - Szigorúan néztem rá. "Inkább segíts Elinek megenni a joghurtot,itt a kiskanala meg az előkéje. Sok sikert."- Kezembe nyomta a két említett dolgot. Magamra néztem ahogy pizsamában álltam,mezítláb a konyhakövön majd vissza Kendallre. "Szerencséd,hogy szeretem Eli babát."- Felment az emeletre hogy átöltözzön,minket magunkra hagyva. Senki nem mondta nekem,hogy kedvesnek kell lennem Sofival.

 Eli a nappaliban játszott a játszós szőnyegén. Érte mentem és visszamentünk kettesben a konyhába. Vadul integetni kezdett a kis kezeivel."Ham ham!"- Elmosolyodtam annyira zabálnivaló." Bizony eszünk."-Miután sikerült beemelnem az etetőszékébe,becsatoltam nehogy kiszökjön. A nyaka köré csatoltam az előkét. Eli kíváncsian figyelte minden mozdulatomat. Leültem Sofia mellé. Amikor a joghurt tetejét leszedtem előrenyúlt hirtelena kicsi kezeivel. Látszott mennyire éhes volt. Az egész rám fröccsent. Kendallék pont akkor sétáltak el az előszobában. "Ó-hó! Úgy látszik ezt jól megkaptad Elitől."-Majdnem elesett a röhögéstől,mert megbotlott az útban hagyott cipőmben."Kendall hagyd abba!"- Ledobtam a kanalat az asztalra,elviharozva mellette."A te kislányod,etesd meg te. Én ma elmegyek mozizni a barátnőmmel."- A csuklómnál fogva vissza húzott.

"Az éjjel miért voltál velem kedves ha most mindennél jobban utálsz és ezt ki is fejezed?"- Tudni akarta a választ." Szakítasz velem,ide hozod az exedet mégis mit vársz tőlem? Csókoljalak meg?"-Egy pillanatra mindketten elgondolkoztunk rajta. Ő lépett is,lágyan magához húzva meg akart csókolni de gyorsabb voltam nála. Elforditottam a fejemet,így puszit kaptam az arcomra."Najó ne bohóckodjatok. Haver nekünk indulnunk kell. Döntsd el rábízod-e a lányodat az exedre."-Kikerekedtek a szemeim. Ez még Kendalltől is igen merész húzás lenne!

De megkönnyebbülten hallottam Kendallt mondani. "Dehogy! Mármint Sofit bírom de nem nagyon tud bánni a picikkel. Alexa kérlek hívd át a barátnődet és mozizzatok itt. Okés?"-Boci szemmekkel nézett rám. Jamesre pillantva elröhögtem magamat,olyan unott képet vágott. Jelezve,hogy gyorsan beszéljük meg,mert kinyírja Kendallt.
"Rendben,egy feltétellel. Jössz nekem egy tál sütivel."- Toltam ki őket az ajtón. A kocsiból visszaszólt."Megbeszéltük!" -Becsuktam utánuk a bejárati ajtót.

Miután elmentek,felhívtam a barátnőmet hogy változtak a tervek és itthon mozizunk. Könnyen igent mondott aminek nagyon örültem. Kettő fele átjön,most fél 11 van. Sofia közben kijött a konyhából. "Mit szoktatok általában ilyenkor csinálni? Tévéztek?"- Gondolkodott hangosan. Megráztam a fejemet."Nem igazán,ha jó idő van medencézünk. Adok bikinit ha szeretnéd. Eli imád pancsolni." - Egy kicsit oda adtam neki hadd tartsa."Nyugi csak felugrok a fürdős cuccokért. Öleld magadhoz."- Javasoltam neki. Az emeletre felérve bementem Kendall szobájába Eli játékaiért. Sajnos a cumiját nem sikerült megtalálnom,úgyhogy nehéz délutánunk lesz. Átmentem ezek után James szobájába ahol átvettem a bikinimet majd lementem Sofihoz."Nézd csak itt van kettő fürdőruha. A lenti mosdó a folyosó végén balra van."- Össze szedtem a szőnyegről Eli könyveit amit szétszórt."Rendes tőled,hogy nem bunkóskodsz velem.Ezeket pedig felpróbálom."- Rám mosolygott és eltűnt a folyosón.

"Kettesben maradtunk manóka.Van kedved pancsolni velünk? Jó meleg van kint."- A lábaira állítva,levettem róla a rózsaszín pólóját és a pelusát is. Felhúztam a lábaira az úszós pelust."Készen is vagyunk. Hozunk ki gyümölcslevet neked,mert nagyon szereted. Igazam van?"- Tapsolni kezdett vidáman. Ezt igennek vettem. Pár perce muszáj volt letennem a földre hadd mászkáljon. A csőrös pohara ugyanis a szekrény tetején van amit csak székre állva érek el. A széket oda húzva sikerült levennem. Kendallnek szólni kell legközelebb hogy ne pakoljon mindent olyan magasra.Sofia közben készen lett. Bejött utánam a konyhába."Készen állok. Te viszont mit csinálsz?"- Kérdezte meglepődve. Igen furcsán festhettem így hátulról ahogy nyúlkálni próbálok minél magasabbra. A széken állva,fejemet hátra fordítva mondtam."Eli poharát kellett leszednem. Nem vészes."-Ahogy szorongattam a műanyag poharat,hirtelen megbillent az egyensúlyom és leestem a székről. Persze,hogy bevertem a tarkómat a konyhapultba. Hátra nyúlva a hajamhoz,véres lett a kezem."Szólsz a srácoknak hogy valaki jöjjön haza? Így nem tudok a manóra vigyázni. Te pedig nehézkesen bánsz a gyerkőcökkel mint hallottam."- Sofia segítségével feltápászkodtam a padlóról.Miért forog velem a világ? Belekapaszkodtam a karjába erősen mintha anélkül képtelen lennék megállni a lábamon.

"Nem tetszik ez nekem. Feküdj le az lenne a legjobb most. Utána felhívom a fiúkat.Rendben?"-Aprót bólintottam válaszul. Még szerencse hogy Eli nincs elemében ma. Aztán eszembe jutott,hogy szinte egy szál semmiben vagyok,átöltözni viszont nem fogok. Medencézni szeretnék bármi áron. Kis szédülés nem árthat." Menjünk medencézni előtte."- Makacsul ragaszkodtam hozzá. Sofia vállat vont."Ahogy szeretnéd de hívom Kendallt."-Tegye azt. Úgysem járunk,nincs megszabva semmi a számomra általa. Kimentem a teraszra.Lerúgtam a papucsomat és besétáltam a medence lépcsőn. Sokkal jobban esett így a víz.Sofia kidugta a fejét a tolós terasz ajtón."Kendall frászt kapott,mindjárt itt lesz. A többiek a próbán maradtak."-Mesélte el az információkat. Szóval Kendallt legalább még érdekli hogy vagyok. Ennek örülök. Fél órát ha úszhattam mikor kicsapódott a kinti kertkapu.

 Kendall melegítőben futott felém."Hé,mond hogy jól vagy. Siettem ahogy tudtam."-Lihegett nehezen ahogy próbálta a tüdejét friss oxigénnel megtelíteni.A medence széléhez közel,leguggolt.
"M...mindketten megvagytok?"- Miért dadog? Azt hittem szeret kiabálni meg nyomni a beszédet non stop. Be kell valljam,elgondolkodtató kérdést tett fel. Igen nagyot estem.Mi van ha a baba megsérült.
Fel se fogtam még igazán. Félelem ült ki az arcomra.Hevesen ráztam a fejemet."Most nem fáj a hasam.A baba ezek szerint megvan.Ugye?"-Sikerült pár másodperc alatt elbizonytalanodnom. Szuper.

"Sofia szerint magasról estél le,az a babának egyáltalán nem tesz jót,sőt veszélyben lehet."- Mondta komolyan. Megráztam a fejemet."Biztos minden rendben van vele. Különben véreztem volna."-Sofia természetesen közbe kellett hogy szóljon."Véreztél de a te esetedben a fejeden."-Kendall szemei kikerekedtek. Sofia nem mesélt el mindent neki? Azt hittem pedig."Mutasd meg,hadd lássam."-Háttal fordultam neki,így rálátást nyert az alvadt véres hajamra ami összeragadt emiatt. A semmiből két erős kar átnyúlt a hónaljam alatt és kihúzott a medencéből egy mozdulattal. Hátra lépett egyet a törölközőmért majd könnyed mozdulattal betakart vele. Én a medence peremén maradtam ülve.

"Felviszlek és semmi de. Akkora seb van a tarkódon mint a  tenyerem."- Zavaromban elnevettem magamat. Kendall furcsán tekintett rám.

 "Oké fél tenyérnyi"-Néhány fokkal jobban hangzott ez a verzió."Mit csinálunk vele?"- Miután elgondolkodott a kérdésen,rájött mégsem visz fel. Megyünk inkább az ügyeletre. "Neem nem. Biztos nem megyek oda! Fájni fog ha össze kell varrni!!"- Teljesen megvoltam rémülve. Elég ha kialszom magamat,a seb meg magától beforr."Alexa nyugodj le! Elviszlek és rendbe hoznak. Sofia pedig marad Elivel itthon."- Alig bírtam elhinni amit hallottam. "Na az vicces lesz. Hajrá."- A falnak támaszkodtam."Pár óra alatt nem eshet baja."- A karjaiba emelt és kicipelt a kocsiig."Öveket becsatolni.Elég egy baleset a mai napra. Nincs szükségünk többre."-Ő maga is beszállt mellém. 

A kórházban várakoztunk fél órával később."Kendall kérdezhetek valamit? Ha már este te is kérdeztél tőlem valamit."- Azon agyaltam,hogyan hozhatnám fel a baba témát.Belevágtam a közepébe."Itt vagy velem a kórház várótermében....miért nem akarsz apuka lenni újra?"- Annyira aranyosan figyel rám,mégsem akarja a picit. Fogalmam sincs miért. Inkább mondaná meg mi a helyzet. Előrehajolva, a térdén támaszkodva telefonozott. Felkapta a fejét."Figyelj,ez egyszerű. Az a baba nem a tiéd hanem azé a vadbaromé aki aznap éjjel elszórakozott veled. Sajnálom."-Tovább játszott a mobilján." Lehet igazad van,de ha elvetetem,nem leszek többé anyuka..." Hátra akartam dőlni a falnak,de Kendall a hátamra tette a bal kezét megakadályozva a mozdulatot.

"Ha megteszed,tiszta vér lesz a fal. Nem ajánlom."- Megszeppenve ücsörögtem mellette ettől kezdve. Attól még hogy az ügyeletre hozott be,bő egy órát kellett várnunk mire sorra kerültünk.Persze ő kint maradt mert fél a vértől. Emiatt egyedül mentem be a kezelőbe ahol az ágyra leülve ketten megtartottak,míg az orvos előkészült. Kis kábítás utan neki álltak a seb összevarrásának. A végére alig voltam magamnál.Kikisértek a folyosóra." Ki hozta el magát ide? Egyedül nem mehet haza."-A kék farmerkabátban levő melegítő gatyás szőke srácra mutattam."Talán vele?"-Odavittek hozzá.

"Jónapot,a hölgy állítása szerint maga hozta be. Így történt?"-Kendall rögtön eltette a mobilját a zsebébe és átvett engem a karjaiba."Igen,vigyázok rá. Köszönjük."- A kocsiban csendben ültünk. Egyikünk se szólalt meg úgy igazán. Engem nem is lehet okolni emiatt,hiszen a kábító gyógyszer hatása most is tart.

"Vigyázz az már ott lépcső!"- Figyelmeztetett mikor a kertkaputól a házig sétáltunk nagyon lassan. "Menni fog."-Szóltam vissza. Beérve a házba ledőltem a kanapéra."Mozizunk? Lemaradtam ma róla..."-Szomorú arcot vágtam."Hozok popcornt meg sütit. Addig gondold ki mit nézzünk."-El is tűnt

"Nézzük meg a Fogadom-ot."-Betakartam magamat a takaróval."Ú hoztál sütit is! Pont a kedvencem. Köszönöm."- Kendall hangosan röhögni kezdett."Hihetetlenül aranyos vagy. De a sütiből nekem is jár.Tudod osztozni jó dolog."- Kacsintott ahogy csak ő tud."Jólvan tessék,vehetsz belőle."- Elé tartottam a tálat. Sietve hármat kivett magának."Hé! Így már csak egyetlen egy maradt."- Félre tettem a sütis tányért a kávézó asztalra,hogy legyen két szabad kezem."Ha sikerül elvenned akkor mindkettő a tied."- Játszotta az agyát. Én pedig benne voltam a kihívásban."Oké."- Ahol értem elkezdtem csikizni. Hasra fordult, a sütiket a mellkasához szorítva.Így esélyem se volt elvenni őket tőle."Tudod ez nem fair. Csiki közben nem fordulhatsz hasra szabály ellenes."- Még én is elnevettem magam a saját kijelentésemen. Hogy mondhattam ilyet? Csendben kellett volna maradjak,mert a következő pillanatban felült és rám vetette magát én meg legurultam a kanapéről a szőnyegre.

A csikizése azonban folytatódott. Csikizett a nyakamnál,a hasamnál. Sírva röhögtünk a nevetéstől."Á-állj le. Elég. Nem kellenek a sütik!"- Letörölte az ujjával a könnycseppet az arcomról. Mi teljesen bolondok vagyunk."Én is így gondoltam.Megeszem az összeset. Nincs is jobb ennél."- Visszaült a helyére. A földön feküdve néztem őt és rájöttem,hogy egy kincset hagytam veszni.

(30.rész) Tengerpart és az utolsó pillanatok

Meghoztam a hosszú várakozás után mindenki örömére a következő részt! Minimum egy komment után irom a kövezkezőt. :) 

Kendall szemszöge:

Négy nap telt el a boltos incidens óta. Sok dolog megváltozott attól a naptól kezdve. Például Alexa összepakolt és elköltözött az új házába aminek a tetejét másnap megjavítottuk. Nagyon hálás volt érte. Egy picit lelkiismeret furdalásom van amiért nem lehetek mellette. Minden reggel ír nekünk,hogy miujság van vele. A mai reggele is borzalmas volt a rosszullétek miatt. Félek,hogy már lekéstünk az abortuszról. Viszont mára van időpontunk és beszerveztem egy tengerparti kirándulást Alexának. Hátha kiveri a fejéből a baba elvesztését. Délután 5-re van időpontunk,most negyed egy
van.

Jamessel megreggeliztünk majd segített összepakolni a piknik kosárba. Én begyömöszöltem a két szörfdeszkát a csomagtartóba ezután. Lassan minden készen volt.Elköszöntem Jamestől és elindultam a kocsival a megbeszélt találka helyre. A homokos part előtti parkoló szinte üres volt még. Alexának pedig nyomát se láttam. Kicsatoltam az övemet,lejjebb csúszva az ülésben. Bekapcsoltam a rádiót hogy elüssem a maradék időt. A telefonomon játszottam mikor valaki vállon bökött. " Bocsi a zavarásért. De most tudtam csak elszabadulni a mosdótól." - Adott egy gyenge mosolyt. Lezártam gyorsan a kocsit és zsebre tettem a mobilomat. A csomagtartó felé vettem az irányt,Alexa pedig követett."Még egyszer köszönöm a tető javítást."-Próbálkozott beszélgetést kezdeményezni,ismét. Ekkor esett le nekem,hozzá se szóltam mostanáig. Megráztam a fejemet,hogy magamhoz térjek."Ja igazán nincs mit. Van kedved szörfözni? Úgysem kell figyelni a babára már. Na?"- Kérdezte rá,de nem kellett volna. Magához ölelte a kezében tartott törölközőt.

"Azt hittem inkább beszélgetünk mielőtt elmegyünk a dokihoz. Te viszont tengerparti napra csomagoltál be. Mégis miért?"- Kicsit el volt veszve."Az ember úgy tud igazán felejteni ha mást tesz helyette. El akartam terelni a figyelmedet. Ilyen egyszerű. Ha nem akarod itt hagyunk mindent és leülünk a homokba beszélgetni. Gyere." A törölközőinket ledobva a homokra, helyet foglaltunk rajtuk. Hátradőltem a jobb kezemmel,megtámasztva magamat."Készen állsz az abortuszra?"- Biztos voltam benne,hogy nem ezzel kéne kezdenünk,viszont tudni akartam hogyan éli ezt meg. Elvégre elveszik a babát tőle ami most benne növekszik. Alexa felkelt rögtön és elindult a kocsim felé. Mindent otthagyva utána szaladtam."Kérlek állj meg! Csak segíteni akarok neked."- Megálltam tíz lépés után. Alexa megfordult. Apró lépésekkel közeledett felém. Ezek után a karjaimba borult. Olyan szorosan ölelt,majdnem összeroppantam."Hé,ne haragudj rám.Kezdjük újra.És ígérem te kezdhetsz bele ami nyomja a lelkedet."- Ezúttal lágyabban beszéltem hozzá.

Végül több órán át beszélgettünk a félelmeiről,arról hogy mi tartja benne a lelket és arról is szó esett,
mennyire szüksége van rám. Ennek kifejezetten örültem. Hiszen számomra is fontos lett az elmúlt időszakban amit volt alkalmunk eltölteni akár kettesben vagy a többiekkel együtt. Picit napoztunk még mikor kaptam egy telefon hívást. Hanyatt feküdve Alexával a mellkasomon óvatosan érte nyúltam. Csukott szemmel hallgattam azt aki beszélt hozzám. Hirtelen kikerekedtek a szemeim,az nem lehet!! Ez Sofia, ráadásul nagy bajban van. A szakításunk nem ment zökkenő mentesen,de sikerült jó barátokként elválnunk egymástól. Megígértettem vele ha bármi segítség kellene,hívjon fel.
Most esett rá az alkalom úgy tűnik. Felültem és elkezdtem belebújni a strand papucsomba,hogy vezetni tudjak. Alexa nagyokat pislogva figyelt engem."Mit csinálsz? Még van...."-Megnézte az időt a saját mobilján összeráncolt homlokkal."Bő egy óránk. Kizárt,hogy hamarabb odaviszel engem.Elég lesz ott ücsörögnöm 5 percig is...."- Bökte ki hadarva. Megráztam a fejemet,a szemébe nézve feleltem,"Iszonyatosan sajnálom viszont nekem ki kell segítenem egy régi barátomat. Óriási bajba keveredett. Szüksége van rám."- Még hogy barát,miért nem bírtam bevallani,hogy az exemhez megyek? Én tiszta hülye vagyok. De most komolyan.

"Aha értem,itt akarsz hagyni egy másik jó barát miatt. Hadd tippeljek neki is abortusza lesz?"- Nem szánta viccnek,a sírás kerülgette ahogy összetekerte a törölközőjét és elindult a parkoló irányába. Hihetetlenül érzékenyen érinti ez a téma,csak tudnám miért. Elvégre az első hónapban biztos nem lehet érezni a babát még."NEM! Az exe megjelent a házánál és vissza akarja könyörögni magát...fél hogy fegyvere van...."- Összeszorítottam a szemeimet,ez lesz talán életem legrosszabb kifogása.

"Értem,menj csak. Elbuszozok a klinikára egyedül. Köszönöm a semmit."- Ezzel ott hagyott egyedül. Szinte megszakadt a szívem amiért két helyen kéne lennem egyszerre,és a múltamat választottam Alexa helyett. Sóhajtozva beszálltam a kocsimba. GPS-en megkerestem a helyet ahol Sofia lakik jelenleg. Elküldte smsben percekkel ezelőtt. Így oda tudok menni minnél hamarabb,remélem még időben. Fél óra múlva elértem a GPS-en kijelölt utcába. Lassan vezettem,nézegetve a házszámokat. Lefékeztem a 28-as háznál. Messziről láttam két embert dulakodni a feljárón álló kocsinál.

A kulcsot a gyújtásban hagyva kinyitottam a kocsi ajtót,odarohanva hozzájuk. Ekkor szembesültem az előttem lejátszódó jelenettel. Sofiát szorongatta az a pasas. Könnyed mozdulattal a földre toltam a nagy darab fickót." Hagyd békén a lányt!! Megértetted? Sofia ülj a kocsimba! Eljössz hozzám."- Sofia lefagyott pár percre."Utánam fog jönni bárhova is megyek! Kendall ezt te nem értheted!"- A srác derekán ültem,lefogva a kezeit. Nagyon erőlködött hátha ki tudja szabadítani magát,esélytelen volt a próbálkozása. Erősebb voltam nála.Sokkal. Megkönnyebbülve hallottam a kocsi ajtó nyitódását illetve becsapódását. Biztonságban van innentől kezdve. A fickónak behúztam egyet mielőtt a kocsihoz rohantam és hamar elszáguldottunk az utca végéig ott pedig balra fordultam." Jól vagy? Mióta zaklatott téged?"- Tisztában voltam,hogy egy percnyi időt se kéne az exemre fordítani mégis segítségre szorult.

Rajtam kívül maximum a szüleire számíthat,ők azonban két állammal arrébb laknak. Sofia kisöpörte a haját az arcából,ekkor láttam meg az arcán levő vágást. Ösztönből odanyúltam a kezemmel,végig simítva azt." Ezek szerint kést fogott rád az a szemétláda."- Ideges lettem,senkinek nincs joga bántani a nőket."Az fáj a legkevésbé. Jó ideje harcoltunk mire ide értél. Elfáradtam rendesen."- Az ablaknak dőlt lecsukódó szemekkel. Megsimogattam a vállát gyengéden. Tudja,rám számíthat." Mától a közeledbe se jöhet,nyugodj meg. Felkeltelek amint hazaértünk."- Kikapcsoltam a rádiót,nehogy zavarja a hangos zene az elalvásban. Abban a pillanatban jöttem rá,mennyire fontos nekem a mai napig Sofia. A hazafelé vezető út bő két órára sikeredett. Több piros lámpánál is a reklám táblákon az abortusz ellen álltak ki. Görcsbe szorult a gyomrom. Ezekben a percekben végzik el Alexán a beavatkozást és én tudok mellette lenni. Ez teljesen kikészít. Jameshez hazaérve besétáltunk Sofival a lakásba. James valószinűleg elment futni,ezért feltudtam vinni őt az emeletre hadd pihenje ki a nap fáradalmait." Abban a kupacban találsz kényelmes felsőt és nadrágot ami a barátnőmé.Aztán aludj egyet. Lent leszek megtalálsz."- Lekapcsoltam a lámpát a szobában mihelyst átöltözött és bedőlt az ágyba. Én pedig lesétáltam a nappaliba tévézni.

Alexa szemszöge: 

Egészen lassan sétáltam be a kórház bejáratán miután kiszálltam a taxiból. A partról hazafelé tartva felhívtam Jamest. Azt mondta írassam az ő kártyájára az út költségét és kifizeti az este. Mivel megkért,hogy ma aludjak mindenképp nálunk ha megcsinálják az abortuszt. Szükségem lesz a támogatásukra abban biztos voltam. Leültem a csúnya zöld váróteremben.

Sose szerettem a kórházakban elidőzni,most pedig várhattam fél órát a soromra. Fél óra leteltével egy középidős hölgy bekisért a vizsgálóba. Leültem az asztalra. A pillangók a gyomromban elviselhetetlenné váltak,ráadásul Kendall sincs itt,hogy szorongathassam a kezét. Egyedül kell végig csinálnom az egészet. Kaptam egy köpenyt amit átvettem pár perc alatt. Mire visszajött a doki az egyik nővér beadott nekem valamit. Ösztönösen ellenálltam,mert elvileg ez árt a babának és elősegíti a procedúrát. Abban a pillanatban bizonyosult bennem mennyire nem akarom én ezt."Álljanak le! Kérem!"- A doki pont akkor kapcsolta be a gépet,de leállította a kérésemre."Meggondolta magát?"- Furcsa mód kedvesen beszélt hozzám. Aprót bólintottam."Szeretném megtartani a picit ha lehet."-Könnyek csordultak le az arcomon."Örömmel hallom. Tudja sokan mégis az abortusz mellett döntenek.Maga pedig jó döntést hozott,még ha nehéz is volt. Büszke lehet magára."- Ezek után felvették az adataimat és megvizsgáltak,a végén pedig ultrahangot csináltak.

A képeket megtarthattam. Azokat szorongattam kilépve a vizsgáló szobából. Le kellett ülnöm a váróban pár percre hogy magamhoz térjek. Jamesnek rögtön küldtem egy smst,"A baba velünk marad.Indulok hozzátok." Ismételten taxit hívtam,ezúttal James címét mondtam be. Egész végig azon gondolkoztam hogyan mondom ezt el Kendallnek. Tisztában vagyok vele milyen árat fizettem ezért a babáért,mégsincs szívem elvetetni. Még akkor se ha Kendall szakít velem emiatt. Ezt a döntést én hoztam meg egyedül.Főleg,hogy melettem sem volt. A taxit kifizettem,mert James vissza írt,hogy elment futni és később ér haza. Úgyhogy fogtam magam és bementem a házba. Halkan a konyhában lepakoltam a táskámat meg az ultrahangos képeket. Mosdóba kellett mennem,méghozzá sürgősen. Dolgom végeztével kezet mostam,megtöröltem a kezeimet. Lekapcsoltam a villanyt.

Kilépve a mosdóból Kendall állt előttem totálisan lesokkolódva. Megláttam a kezeiben a képeket."Ezek mégis mik?? Azt beszéltük meg hogy elveteted a babát!"- Kiabált velem. Érthetően dühös volt rám. Mégis ugyan azt csinálja mint Jason. Parancsolgat nekem. Köszönöm szépen nem kérek ebből."Jason kettő vagy!! Felfogod te ez mit jelent? Ügyes vagy."-Puffogtam ahogy elkezdtem vacsit késziteni magamnak.

"Najó ez aljas rágalmazás. Te mondtad ki először az egészet,én csak támogattalak."-Védte be magát.Persze,mi mást tehetett volna."Támogattál? Remek,ebben is tudsz majd. Ha az egészet hanyagolni akarod,szakitsunk. A döntés a tied. Nekem minden jó."- Vörös lett szinte a feje a kijelentésem hallatán."Tökéletes! Szakitottunk. Ebben a pillanatban. Kellemes babázást nélkülem!! Apropó aludj Jamessel ha lehet,az exem Sofia a helyeden bealudt.Így viszont bocsánatot se kell kérnem emiatt. Nagyszerű."- Feltrappolt a lépcsőn szándékosan.

A mosogatóba dobtam az előbb levett tiszta tányéromat mérgemben. A bejárati ajtó kinyílt majd valaki becsukta."Halihó itthon vagyok. Ki mit főz vacsorára?"- Kérdezte mosolyogva,a vidámság azonnal lefagyott az arcáról."Mit műveltetek?"-Tudni akarta. Simán megvontam a vállamat."Valamit összeütök,kaphatsz belőle nyugodtan. Ja és Kendallel szakitottunk. Totálisan kiakadt. Az exével alszik ma. Beköltözhetnék hozzád?"- Kikerekedtek a szemei."Te most ugye viccelsz? Mégis mi a fenét gondolt? Annak a babának apuka kell bármi áron."-A tényekkel tisztában vagyok én is.Megvalósitani már nehezebb dolog lesz....

(29.rész) Balhé és rendőrség

Próbaérettségik folytak és tanulás,meg jegyszerzés emiatt nem tudtam irni ,se új részt hozni nektek. Igyekszem azért visszatérni hozzátok :) Hagyjatok nyomot magatok után ha még olvassátok a blogot és érdekel a történet kimenetele.Szerint ez irtó izgalmas rész lett.^^

Kendall szemszöge:

Már vagy bő fél órája fel alá járkálok az utca másik oldalán,mert a rendőröknek muszáj jegyzőkönyvet készíteniük az esetről még annak ellenére is,hogy megtaláltuk a lányt. Azóta is azon rágódok amit Alexa mondott nekem.Terhes, egyszerűen hihetetlen. Lisa halála után tényleg nem hiányzik más. Remélem tisztában van vele,hogy el kell vetetnie. Kizárt,hogy felnevelem más kölykét. Nincs az a pénz a világon. Nekem ott van az egyetlen hercegnőm,megvagyunk kettecskén. Felkaptam a fejemet mikor szólt az egyik rendőr hogy menjek oda hozzájuk. Azonnal elkezdtem levenni a pulcsimat Alexáról."Erre már nem lesz szükséged. Ó remek nálad volt a bankkártyám is..."- Nem érdekelt,hogy hideg van. Megérdemli. Minek szaladt el,ott kezdődik az egész.Rögtön bocsánatot kért. "Kendall iszonyatosan sajnálom a dolgot. A kártyádhoz hozzá se értem....csak a papírpénzből vettem el egy kicsit...ne haragudj rám."-Maga köré fonta a karjait." Carlosék hazavisznek. Én egyedül megyek. Szia."- Ezzel ott hagytam a srácokkal. Kell egy kis idő nekem egy magamban,úgy át tudom gondolni a dolgokat.

Mire hazaértem újra rámtört Lisa hiánya. Szerencsére Elit átvittük még a keresés előtt a szomszéd lányhoz. Ledobtam a farmerkabátomat a kanapéra miközben besétáltam a konyhába. Alexának kiment a fejéből hogy lehet kulcsot másoltatni. Én pedig igenis kihasználtam az alkalmat mikor felügyelet nélkül hagyták a kis fém tárgyat. Így ki tudom nyitni a szekrény részt ahova elzárták a gyógyszereket. Mostanra kitapasztaltam melyik színű mennyire kábít el,a sárga mellett döntöttem. Olyat tettem amit ezidáig sosem.A hűtőből elővettem két üveg sört és ráittam a pirulákra. Nagyokat pislogtam miután sikerült mind a négy darabot lenyelnem."Ó te jó ég..."-Kibattyogtam a nappaliba tévét nézni. A sorozat vége felé csörgött a telefonom. Megszokásból azonnal érte nyúltam,felvettem.
"Haló tessék?"- Ez az alapszintű kommunikáció még ment,ami ezt követte arra nem vagyok büszke.Valamilyen pasas akart velem interjút készíteni.Begyógyszerezve pedig azt se tudom mit beszélek.Mégis megörültem neki,végre kibeszélhettem valakinek a bajaimat. Álmosan elköszöntem az interjú után és magamra húztam a plüss takarót ami a kanapén volt összehajtva. 

Arra keltem,hogy James nagy zajjal kinyitja a bejárati ajtót.Mérgesen felém pillantott,"Jól megcsináltad,Alexát ott kellett hagynunk. Nem volt hajlandó hazajönni. Ez tudod mit jelent? Egyedül tölti az éjszakát egy tök idegen város részen pár bútorral teli házban.Kellett ez neked?"-Ezzel ott hagyott az imént hallott információ morzsákkal. Ahelyett,hogy felhívtam volna Alexát, vissza dőltem aludni. Addig se kell a babámra gondolni aki már jobb helyen van fent az égben.

Alexa szemszöge:

Nem sokkal azután, hogy Kendall elviharzott,Carlosék mellém ültek a mentőben.Hiszen orvosilag is megvizsgáltak nincs-e komoly bajom. Az egyetlen dolog amit felfedeztek az egy kis tüske volt ami a talpamba fúródott,de nem is éreztem szinte. "Na most elindulhatunk végre haza.Gyere.Ülök melléd."- Logan megfogta a kezemet,leugrottunk az aszfaltra a mentőből."Mit kérsz vacsorára? Biztos éhes vagy mostanra."- Kezdett bele édesen. Lehet soha nem fogom megszokni a törődésüket. Túlságosan is mesebelinek tűnik. Megráztam válaszul a fejemet,"Ettem az előbb,azért köszönöm."-"Rendben ahogy gondolod. Csücsülj be,mi előre ülünk Jamessel mert ő akar vezetni."- Vágta rá mosolyogva. Eltudom képzelni hogy mennyit vitatkoztak azon hogy ki vezessen. Kis dilisek. Én viszont nem szálltam be."Srácok menjetek haza nyugodtan. Én maradok,Kendall úgyse akar látni egy darabig..."-

Összeszorult a szívem mikor ki kellett ezt mondanom. Láttam az arcukat mennyire csalódottak lettek. Carlos letekerte az ablakát,"Csak ígérd meg hogy vigyázol magadra,ez pedig egy kis pénz hogy tudj valamit venni. Reggel hívj fel minket. Rendben?"- Kis hezitálással ugyan,de elvettem tőle a pénz köteget,megköszönve azt. James is bekötötte a biztonsági övét majd felém fordult,"Igaza van Carlosnak vigyázz magadra és szólj ha kell segítség."-Aprót bólintottam,jelezve hogy megértettem. Hátra léptem párat. A kocsi motorja beindult,engem pedig ott hagytak a sötét éjszakában az úton ácsorogva. Ezt akartam végül is,nem? Nem szólhatok egy szót se. Beljebb mentem az új házamban. A nappali szépen ki lett festve,jó munkát végeztek a fiúk. Egy apró problémám volt,a kanapét ugyan becipelték a helyére,de semmi párnám,takaróm nem volt. Át kellett mennem a szomszédba. 

Azt hiszem illetlenség bámulni,mégis megtettem. Hiszen ki gondolta volna,hogy a szomszédnak van egy igen helyes fia. Magas volt és izmos. Nem a halálra gyúrt fajtából. "Jó estét,ne haragudj. Most költöztem a szomszédba,de semmi ágyneműm nincsen. Gondoltam rákérdezek,ha ma már jártam fürdeni nálatok."-Megvakartam zavaromban a nyakamat. Mire fel ő lazán megvonta a vállát és arrébb lépett az útból,"Kérdezd meg ez esetben anyumat. Biztos tud adni." Becsukta magunk mögött az ajtót. Felment az emeltre én pedig be a konyhába. Hamar megkaptam az ágyneműt,vissza is siettem a házamba. Éjjel arra keltem a kanapén feküdve,hogy kint szakad az eső. Semmi baj nem lett volna,ha a plafon száraz marad. 

Éppen ellenkezőleg,folyamatosan csöpögött onnan a víz. Megnéztem az időt a mobilomon,hajnali negyed négyet mutatott. Vizesen kisétáltam a konyhába a kocsi kulcsomért. Kénytelen vagyok vissza menni mégis csak. Ki gondolta,hogy kora reggel ekkora a forgalom,majdnem két órámba telt mire elértem Jamesék házához. Lezártam az autót. Tudom jól mennyire komoly biztonsági rendszer lett felállítva a betörők,rajongók ellen. Úgyhogy kintről becsöngettem. Vártam egy kis időt,mire James megjelent az ajtóban,egy szál fekete pólóban,rövid nadrágban kócos hajjal." Alexa?? Te vagy az? Mit keresel itt?"-Kicsit sok kérdést tett fel egyszerre. "Engedj be és mindent elmesélek,nagyon hideg van!"- Kiabáltam át a kerítésen. Lassan kinyílt előttem a kert kapu. Vacogva odasiettem Jameshez és megöleltem."Beázott a tetőn keresztül a ház....haza kellett jönnöm."- Azáltal hogy megöleltem ő is vizes lett. Megköszörülte a torkát. Viccesen rámnézett."Most én is átöltözhetek igaz?"-Rábólintottam.

"Aludnék még úgyhogy nyomás felfele az emeletre. Megsúgom,Kendallt felcipeltem a kanapéról. Remek állapotban van...."- Nem sokat sejtetően rámnézett. Előre tudtam milyen nehéz dolgom lesz vele. Ilyenkor azt sem érzékeli hogy hol van. Engem pedig simán Lizának lát. Figyelnem kell nehogy valami rosszat mondjak."Megnézem mit tehetek. Nem ígérek sokat."-Felérve az emeletre mindenki ment a saját szobájába. Mikor beléptem a szobába, Kendall hason fekve sírt az ágyon. Felém fordította a fejét."Tűnj ki a szobámból!"- Felkelt az ágyból és kitolt a hálószobájából az arcomba csapva az ajtót. Dörömbölni kezdtem rajta. "ENGEDJ BE HALLOD?! Mire jó ez?"- Próbáltam rá hatni valamelyest,sikertelenül. Még James is kijött a folyosóra,félálomban."Ti mégis mi a fenét műveltek? Kell segítség Alexa?"-Hevesen bólogatni kezdtem.Kendall közbe szólt,"Megmondtam hogy hagyjatok békén!"-Kiabálta nekünk válaszul,az ajtón keresztül.James merész ötlettel rukkolt elő."Ha most nem nyugszol le azonnal,vissza viszünk téged a dili intézetbe. Szeretnéd? Halljam."-Hirtelen csend lett,majd kinyílt az ajtó.

"Bocs. Tőled is Alexa."- Odabújt hozzám egy ölelésért."Egy valamit azonban nem értek teljesen. Miért futottál el? Már tudjuk,hogy terhes vagy.A tényen már nem tudsz változtatni."-Kezdett bele. Kibújtam az öleléséből hogy leüljek az ágyra,majd hanyatt dőltem lelógatva a lábamat a matrac végéről. Kinyújtottam a kezemet Kendall irányába.Odajött hozzám megfogva a kezemet."Coltontól vagyok terhes....aznap történt mikor elmentem abba a buliba.Úgy tűnik leitatott állapotban együtt voltunk...."-Eltakartam az arcomat szégyenemben. Olyan rossz volt ezt elmagyarázni Kendalnek aki a pasim.James fogta magát és kiment szó nélkül,kettőnket magunkra hagyva. Leült mellém,könnyed mozdulattal az ölébe húzott."Minden rendben lesz. A babát viszont nem akarom hogy megtartsd. Egész életedben arra az éjszakára emlékeztetne."-Ezzel sajnos én is tisztában voltam. Vár rám egy igen kellemetlen látogatás a dokimnál,viszont az is megfordult a fejemben hogy mi van ha soha többé nem lehet gyerekem emiatt? Két abortusz után kétlem a sikert.A gondolkozásomat Kendall törte meg."Min töröd a fejed? Tudni szeretném."-A mellkasára döntöttem a fejemet,megrázva azt."Lehet ez az utolsó esélyem a babázáshoz.Kendall 2 beavatkozás után igen csekély az esély a teherbe esésre.Mi van ha...?"- Szinte eltűnt a hangom olyan halkra sikeredett a vége.Éreztem ahogy a jobb kezével nyugtatóan a hajamat simogatja." Meglátjuk,de mindenképp elkísérlek nem kell egyedül végig csinálnod.Most viszont alvás legyen. Sokat vezettél."-Képes lett volna magunkra húzni a takarót,csakhogy megállítottam a mozdulat előtt.

"Várj vizes a ruhám. Át kell cserélnem valami szárazra ha nem akarok megfázni. Addig próbálj meg egyedül elaludni."- Igyekeztem parancsolva mondani,muszáj volt aludnia. Míg én kivettem a szekrényből egy pizsi gatyát a kék pólómmal együtt. A hajamat is kénytelen voltam megszárítani,ami beletelt vagy 10percbe. Mikor száraz volt a hajam, kikapcsoltam a haj szárítót,kifésültem a hajamat és elpakoltam magam után.Kilépve a fürdőszobából,lekapcsoltam a villanyt. A szobát a tv fénye világította be egyedül. Halk horkolás törte meg a csendet. Nem bírtam ki nevetés nélkül. Kendall pedig olyan mélyen aludt,hogy fel se fogott belőle semmit. Bebújtam mellé az ágyba. Rögtön álom jött a szememre. 

Másnap olyan tíz óra környékén keltem fel.A sötétítő függönyt már valaki elhúzta,így a szemembe sütött a nap.Simán pizsamában lesétáltam a konyhába,mert mostanra igen éhes lettem. Azonban meg kellett állnom az ajtóban,mert a fiúk igen hevesen vitatkoztak egymással.

 "Csak azt mondom,hogy érdemesebb lenne megjavítani Alexa házának a tetejét mintsem itt tartani örökre miattad. Ápolni jött ide téged nem azért hogy összegyertek."-Kendallnek kikerekedtek a szemei és vörösödni kezdett az arca."Najó ezt most felejtsd el! Itt marad velünk. Megígérte nekem!! "- Makacsul kiállt a saját érve mellett. James se hagyta magát viszont,"Ez az egész nem lenne,ha te nem ittál volna aznap éjjel!! Lisa miattad halt meg!!"- Kitolta maga alól a széket és belém ütközött véletlen miközben kiviharzott a konyhából. Kendall tekintette rám esett."Hallottad jól,mindenről én tehetek."- Félbe hagyta a reggelijét és azonnal a cipős szekrényhez ment. James ezek után csendben folytatta az evést.Hátra fordultam Kendallhez aki a cipőjét kötötte be.

"Hova mész? Még mindig van benned a tegnapi gyógyszerből. Bajba fogod keverni magadat!!"-Megfogtam a karját erősen tartva." Nézz rám!Veled megyek,de át kell öltöznöm előtte. Várj meg.Sietek."- Sikerült kizökkentenem a düh rohamából.Egy apró bólintással a falnak dőlt. Jelezve nekem,hogy siessek. Felszaladtam a lépcsőn, magamra kaptam a farmeromat és a fehér pólómat. Lent belebújtam a cipőmbe fél perc alatt."Mehetünk.Merre szeretnél menni?"-Rögtön rávágta a választ."A boltba. Van nálam bankkártya."-Ezzel legalább tisztában volt,nem reménytelen a helyzet. Kicsit megnyugodtam.

15 perccel később a boltban sétálgattam a kekszes polcoknál mikor valaki kiabálni kezdett nagyon hangosan. Kendallt magára hagytam hadd vásároljon amit szeretne. Nem kellett volna. Mentem a hang után,Kendall két sörrel a kezében üvöltözött a bolti eladóval."Nem állíthat meg ha ki akarok sétálni fizetés nélkül!"-Félre lökte a jobb kezével az egy fejjel alacsonyabb fickót.

Az volt a baj hogy Kendall nálam is sokkal magasabb ezért aligha tudtam félre húzni őt."Kendall elég lesz mostmár!! Kifizetem neked én azt a két üveget rendben? Hagyd a balhét. Jobb vagy ennél."- Mindent bevetettem de nem tett sokat. Kendall kiejtette az egyik üveg sört a kezéből ami a bolt padlóján apró darabokra tört.Az alkoholos ital pedig szanaszét folyt. A nadrágom is olyan lett.

A következő pillanatban pedig meglendítette a kezét és egy mozdulattal behúzott neki. A szám elé kaptam a kezemet. Fogalmam sem volt hogyan jutunk ki ebből a szituációból a rendőrség bevonása nélkül. "EZ A PASAS AZT AKARJA HOGY FIZESSEK! NEM FOGOK!!"- Teljesen ki volt kelve magából. Ennyire erős dührohama nem volt még soha. Kezdek aggódni érte mert lassan elveszti a kontrollt az érzései felett ami miat azokat a buta gyógyszereket beszedi és Lisát látja tőle."FIGYELJ RÁM. A KISLÁNYOD OTTHON VÁR RÁD! HA MOST TOVÁBB DÜHÖNGSZ LECSUKNAK! NAGYON SZERETNÉD?"- Nekem is fel kellett emelnem a hangomat,hogy meghallgasson. Az üdítős hűtöszekrénynek vágta a másik üveget."TESSÉK ENNYIT ÉRTEK!"-Természetesen megjelent a balhé végére a bolt vezetője is aki ránk hívta a zsarukat. Nincs is ennél jobb. Fél órával később mind a ketten a bolt előtti lépcsőn ültünk bűnösként.Mivel jelen voltam,engem is ki akarnak hallgatni. Az pedig csak hab a tortán,hogy Kendalltől vérvizsgálatot akarnak kérni. James pedig úgy tudja,pár percre ugrottunk el vásárolni. Hosszú napunk lesz.

(28.rész) Éjjel a parton

Köszönet annak aki olvassa a blogot,Két komment után hozom a következő részt :) 

Alexa szemszöge:

Míg Kendall a konyhában sütit evett,elkértem Jamestől a kocsi kulcsát. Szerencsémre nem kérdezősködött afelől hogy mire kell.Tegnap este amíg a fiúk a nappaliban meccset néztek,én el voltam a lakás hirdetések nézegetésével.Sok jót találtam,viszont csak egyetlen egy nyerte el a tetszésemet. Az a ház pedig Floridában van és két napja meg is vettem. Kicsit fel kell újítani de nagyon aranyos kis ház. Először ki akarok festeni meg elrendezni a kertet. Ott viszont semmi szerszám vagy szemetes zsák nincs ezért vinnem kell mindent.

 Most pakoltam be az utolsó darabot a csomagtartóba. Persze,hogy Kendallnek ki kellett jönnie a az emeleti erkélyre. Neki dőlt a fekete kerítésnek.Ahogy a tájat nézte,rögtön észrevett." Te mi jót csinálsz az én kocsimmal?"- Kérdezte felvont szemöldökkel egy apró vigyor kíséretében. Felé fordultam enyhén piros fejjel. Szép napunk van,ezért a napsütésben láthatta az arcom színének változását." É..én? Semmit. James oda adta a kulcsokat."- Hátra nyúlva lecsuktam a csomagtartót.

"Segítsek a semmit tevésben?"- Mire válaszolni tudtam volna,bement a házba. Megráztam a vállamat,elengedve a dolgot. Nyugodtan beültem a vezető ülésbe becsapva a kocsi ajtót. Letekertem az ablakot majd jobbra nyúlva bekapcsoltam a rádiót. Zene nélkül nem tudok vezetni. Szinte elindultam volna mikor valaki beszállt mellém. Rendesen frászt kaptam." KENDALL!! Ezt muszáj volt? Megijedtem..."-Vallottam be megszeppenve.Mire egyszerűen feltekerte a hangerőt.Bekapcsolta az övét és engem figyelt. "Nem hagyhattam ki a semmit tevést. Kíváncsi vagyok hova mész. Indulhatsz."- Magabiztosan hátra dőlt. Elindultam az utcánkban. Szép napos időnk van. Kevesen vannak az utakon.Végig gurultunk a kereszteződésig.Egyikőnk se szólt egy szót se. 

Zavart,hogy nem tudtam min agyal csendben. Most vajon lebuktam vagy nem is érdekli hova megyünk.A kocsi út bő 40 percre sikeredett. Legközelebb korábban kell elindulnom. Egy pálmafával végig ültetett utcába bekanyarodva,megálltam a 4.háznál. Leállítva a kocsit. Felkapta a telefonjából a fejét. " Ki lakik itt?"- Kinézett az ablakon. Csodálkozva vissza nézett rám." Csak nem a szüleid laknak itt?"- Teljesen csillogott a szeme. Szó nélkül kiszálltam a kocsiból,zsebre téve a kocsi kulcsot."Nem éppen. Én lakok itt. Mától." - Nem pont ilyen reakcióra számítottam. Sietve kiszállt ő is.

"Te komolyan képes voltál a tudtunk nélkül megvenni ezt a házat? Az ég szerelmére még csak nem is a környékünkön van!!"- Mérgesen állt előttem. Hatalmas vita lett belőle." Igen képzeld megvettem!! Szeretnék önálló lenni és nem rajtatok élősködni."- Szóltam vissza felemelt hanggal. Megragadott a karomnál fogva mindkét kezével. "Azért vagy nálunk mert segítesz nekem megküzdeni Lisa hiányával. Mit fogok csinálni nélküled? Vagy szerinted Eli baba nem fog hiányolni téged?"-Elengedett hirtelen,hátra lépve egyet."Ugyanúgy járni fogok hozzátok,nem maradtok egyedül!"- Kinyitottam a csomagtartót,hogy becipeljek mindent. De Kendall jött utánam,neki ennyi nem volt elég."Hallasz engem? 40 perc kocsiút az igenis sok. Ha mondjuk rosszul leszek,hogy leszel rögtön mellettem? Ebbe ugye nem gondoltál bele,igazam van?"- Ez sajnos tényleg nem jutott az eszembe. Egyedül azon járt az agyam,hogy saját lábra állhassak és ne a srácok fizessék helyettem az ételt meg a lakást.

 Beljebb mentünk a házban. Körbe nézett,furcsa mód tetszett neki." Okés egész otthonos. Kis festés meg takarítás ráfér de megoldható."- Átölelt hátulról a derekamnál." Hé,ne haragudj.Segítek neked,

csak hirtelen jött a hír. Mit terveztél mára? Festünk?"- Elengedett a karjaiból. A levett pulcsiját a konyha pultra dobta le." Festünk és utána takarítunk az emeleten. A fűnyírást meg elintéztettem a szomszéddal." - Mondtam neki. Neki is álltunk a munkának. Pár órával később két festékes bödön díszelgett a nappali közepén. Ki akartam menni kettőnknek a konyhába innivalóért,de sikerült átesnem az egyik bödönön. Arccal a földre zuhantam. A hajam fele tiszta festék lett. Kendall aggódva hátra pillantott.Kiejtette az ecsetet a kezéből,felém rohanva."Ajj babám.Miért nem figyeltél hova lépsz? Gyere lefürdünk."- Felsegített a fóliával betakart padlóról. Megállítottam a mellkasára téve a kezemet."Nincs még víz a házban....Haza kell mennünk. Hozd a pulcsidat."- Összefogtam szomorúan a hajamat remélve,hogy ki fog belőle jönni a bézs színű fal festék. Kifele menet felvettem a cipőmet és Kendallre vártam. Aki időközben eltűnt.  Bementem a nappaliba át a konyhán keresztül de sehol nem találtam. Egyszer csak nyílt a terasz ajtó.

"Igen megvettük,az nagyszerű lenne. Látja idáig jutottunk. Csakhogy történt egy kisebb baleset."-Mindketten felém néztek. Picit megkönnyebbültem a szomszédomat látván. Legalább nem egy idegennek meséli el mekkora hülyeséget csináltam.Az is valami. Körbe nézték a falakat amik készen lettek."Egész jó munkát végeztetek.Ja és Alexa,nyugodtan fürödj le nálunk. A feleségem Susan vár rád,addig mi ketten befejezzük a munkát. Rendben?"- Elgondolkoztam az ajánlatán rendesen. Kendallre néztem kérdő tekintettel. Mire apró bólintást kaptam. "Hát azt hiszem köszönöm szépen. Elfogadom. Különben új színű hajam lesz."- Gondolkozás nélkül magamra vettem Kendall pulcsiját,

szólni akart valamit de megráztam a fejemet."Kizárt,hogy kimegyek enélkül az utcára. Ne is kérdezd."- Szóltam halkan elindulva a kert felé.

 Egy alapos fürdés és hajmosás után amit sütizéssel zártunk le,nyugodtan sétáltam vissza az újonnan vásárolt házamba. Kendallék kint ültek a terasz lépcsőjén. Komoly témát választhattak,mert nagyon belemerültek. Észre se vették,hogy leülök melléjük. Odabújtam Kendall vállához."Sikerült befejezni a festést?"- Teljesen kizökkentek a kis világukból."Aha befejeztük. A szomszéd pedig szólt a ma esti utcai tüzijázékozásról. Itt kéne maradnod legalább neked. Elvégre ez a hely mostantól az új otthonod. Kellenek a barátok."- Mesélte izgatottan nekem. A szomszédunk pedig igenlően bólogatott. "Figyelj nem is tudom...még mindig rosszulléteim vannak. Lehet kihagynám."- Próbáltam magam kihúzni az esti program alól. Kendall összeráncolta a homlokát. Fürkészni kezdte a tekintetemet." Eli már vagy egy hete jólvan.Te viszont nagyon nem. Mi van veled?"- Megráztam a vállamat válaszul.

"Egyszerűen nem múlik el. Étvágyam viszont van rendesen. Nagyon furcsa..."- Hangosan agyaltunk addigra.Mikor a szomszéd közbe szólt."Sajnálom a rosszul létedet,de eljössz akkor este a partira?"-Elhiszem,hogy ártatlan kérdésnek szánta de abban a pillanatban beugrott valami ami halálra rémisztett mert összeállt a kép.Felpattantam Kendall mellől és futásnak eredtem a homokos part irányába.

                                                                       ~~~~

Kezdett lemenni a nap közben.A mobilom legalább ezerszer csörgött és annál is több smst kaptam addigra Loganéktől. Ez azt jelenti,hogy az egész bagázs engem keres. Sok sikert kívánok nekik.

Legalább 10 kilométer hosszú a part itt Floridában. Mivel Kendall pulcsija azóta is rajtam van,

megtaláltam véletlen a zsebében a bankkártyáját egy kis papírpénzzel együtt. A kártyát direkt nem használtam mert bármilyen tranzakciót megkap Kendall a mobiljára smsként.Úgyhogy beültem egy kis étterembe ami olcsónak tűnt.A vendéglő terasza pont a tengerre adott kilátást.Közben a nap is lement lassan. Miután tele volt a hasam és kifizettem mindent,tovább sétáltam. 

Leültem egy sziklás rész tetejére. Itt aligha találnak meg. Csendben fürkésztem az eget és a vizet ami csillogott a hold fényében. Egy okom volt rá,amiért elszaladtam ma este. Szerintem terhes vagyok,de nem Kendalltől. Ott volt az a buli,amiről a srácok cipeltek haza. Azt se tudom mit csináltam aznap este,azon kívül amit Kendall elmondott nekem. Nagy az esélye,hogy ez a baba Coltoné aki megerőszakolt azon az éjszakán. Aki miatt olyanra kell összegyűjtenem a lelki erőmet,amit megígértettem magammal hogy sose fogok többé csinálni. Ez teljesen összetöri a szívemet. Miért érdemlem én ezt meg? A gondolataimat hangos kiabálások szakították félbe. Az öt méteres szikla tetejéről le lehetett látni. Erős fényszórókkal kerestek engem mindenfele. Még be is mondták a nevemet egy hangos bemondón ami valószínűleg a rendőrséghez tartozik. 

Legalább 10 ember volt a nyomomban. Ideje lemásznom innen és véget vetni ennek. Nagy levegőt vettem. Muszáj szembe néznem a következményekkel. A strand papucsomat a kezembe véve, lelépkedtem a homokkal terített  lejárón. Pár lépést ha tehettem,mire egy személy megvilágított az erős zseblámpával. Eltakartam a szememet. Egy fekete alak felém rohant majdnem ledöntve a lábaimról. "Úristen babám,azt hittem bajod esett. Sose rohantál még így el."- Magához ölelt szorosan,a könnyeim pedig szabad utat nyertek.Halkan remegtem a karjaiban."Terhes vagyok...de mástól."-Éreztem ahogy lassan elenged. Hátrálni kezdett,hevesen rázva a fejét. A homokba dobta a zseblámpáját."Nem...nem ezt Nem teheted velem....azt hittem ami köztünk van az igazi...ki az a pasas akivel kavarsz mellettem.Mond ki.Hallani szeretném...."- Elment a maradék hangom is,nagyot nyelve megpróbáltam kibökni valamit."Ez nem az amire gondolsz.Én..." -Lesütöttem a szememet. 

(27.rész) Utolsó esély

Sziasztok!! Meghoztam a következő részt,köszönöm a türelmeteket.Pár napon belülre igértem,de sok minden közbe jött és a pár hónapon belüli érettségi se könnyíti meg a dolgomat DE a blog folytatódik függetlenül ettől!! :) Kommentben irjátok meg ha tetszett a rész. Köszönöm előre is xx

Alexa szemszöge:

Másnap arra kellett kelnem,hogy valaki ütögeti az arcomat. Félálomban a hasamra fordultam,hiszen aludni akartam még egy kicsit. Nem sokra rá abba maradt az ütögetés és hallottam Kendall figyelmeztető hangját."Hercegnőm ugye megmondtam hogy hagyd aludni Alexát. Most pedig visszaegyünk a konyhába befejezni a reggelidet.Gyere szépen."- Tudtam,hogy magamra hagytak. Ekkor a semmiből beugrott a kórház! Kipattantam az ágyból,félre dobva a takarónkat a szőnyegre. Ijedten az órára pillantottam. Negyed kilencre járt az idő. Két órás késésben vagyok,ezt nem hiszem el. Itt ugrott az utolsó esélyem is.

Csalódottan lehuppantam a kanapéra. Odanyúltam a takaróért hogy felvegyem. Miután betakartam magamat,Kendall belesett a nappaliba vidáman. Mintha tegnap este semmi borzalmas nem történt volna velünk."Jó reggelt babám. Neked is csináltam reggelit,Eli igen gyorsan falja szóval biztos finom lett. Kijössz reggelizni velünk?"-Ugyanolyan szontyolodott fejet vágtam továbbra is.

Összeráncolta a homlokát és helyet foglalt mellettem."Nem kérek most reggelit. James már reggel elment edzeni?"-Kérdeztem,remélve hogy jó választ kapok. Elkezdte beágyazni a kanapét." Ha úgy maradsz,téged is beágyazlak. Egyébként itthon van mert fáj a torka. Kihagyta ma az edzést. Miért?"- Félbehajtotta a lepedőt amiről felkeltem időközben. Én addig tartottam a takarónkat." Emlékszel arra,hogy a begyógyszerezett-vázás incidens után a lifthez menve,félre hívott a főorvos?"- Aprót bólintott jelezve,hogy folytassam.

"Ma hétkor kellett volna megjelenjek...de lekéstem több mint két órával. Biztos elengedhetem az állásomat ezek után."-Teljesen elment a kedvem a naptól. "Kapj magadra valamit,hideg van kint. Kint várlak a kocsiban! Az önéletrajzodat Jamessel kinyomtattuk reggel. Azzal ne foglalkozz. Rendben?"- Kaptam egy szájra puszit."Persze hogy rendben. Szuperek vagytok!"- Felsiettem az emeltre összekészülni. Csakhogy nem találtam azt a szoknyámat amit még az este kikészítettem. Úgyhogy maradtam a fekete farmeromnál egy csinos fehér felső kíséretében.A hajammal most nem foglalkoztam. Becsuktam a fenti ablakot és lesiettem a kertbe ahol Kendall elő állt a kocsival.

Jobb oldalt beszálltam az anyós ülésre."Indulhatunk."- Elindultunk a kórházba azon nyomban. 10 perccel később már az aulában ácsorogtam egyedül. Hiszen ide hívta le a recepciós a főorvost. Minden perc elteltével egyre jobban görcsbe rándult a gyomrom. Ha nem kapom meg a munkát,

nekem végem van. Öt perc álldogálást követően,besétált az ajtón egy közép idős hölgy akinek nagyon csúnyán roncsolódott a kézfeje. Csupán egy kék törölközővel szorította el a vérzést. Ami ilyenkor nem tesz sokat. A recepció felé fordítottam a tekintetemet. Senki nem volt ott abban a percben. Ezt pedig sürgős sebészeti eset. Így hát hasznosítottam magamat,még azzal tisztában léve is hogy nekem ez tilos lenne,mivel nem dolgozok itt.

"Jó napot.Furcsa lesz amit mondok de kérem hallgasson meg. Felkísérem magát a sürgősségire. Onnan a kollégák átveszik önt. Régen itt dolgoztam,bízzon bennem."- Bizonytalan váll vonást követően a fájdalma győzött."Rendben menjünk. Nem bírom elviselni ezt tovább...."-Mondta szorított fogakkal. Szerencsére pont a földszinten volt a lift ezért rögtön felmentünk a második emeletre. Ott balra fordulva a nővér pulthoz sétáltunk csendben. Ekkora szerencsém sosem volt,pont Szofi ült a pult mögött. Tátva maradt a szája. " Te mit keresel itt? Később megbeszéljük,ön jöjjön velem a kezelőbe."- Apró bólintás után leültem a padra.Fél órával később Szofi fáradt tekintettel jött felém.
"Szerencséje volt hogy megtaláltad. Még 10 perc és elvesztette volna a jobb kezét.

"Igen,tisztában vagyok vele. A munkámat viszont így sose kapom vissza. Ma 7-kor kellett volna találkoznom a főorvos úrral,de elaludtam Kendall pedig nem ébresztett fel."-Meséltem frusztráltan, kiöntve neki a lelkemet. Egy ismerős hang szólalt meg."Abban ne legyen olyan biztos. Most értesültem mit művelt az imént. Be kell hogy lássam,szükségünk van magára a csapatban." - El se merem hinni,ez tényleg igaz? Lesz munkám! Lesz elég pénzem ahhoz,hogy kiköltözzek Jameséktől. Nagyon izgatott vagyok! Behívott az irodájába és átbeszéltük a részleteket. Nagy mosolyra fordult a szám mikor a fekete fotelben ülve oda nyújtotta nekem a szerződésemet ami a holnapi naptól érvényes.

"Remélem tud élni az utolsó esélyével. Holnap várjuk szeretettel. Sajnos most mennem kell. Viszlát!"-"Még egyeszer köszönöm. Nem fog bennem csalódni."- Kimentem az irodájából a lift felé.

Csendes öröm táncot jártam mivel üresek voltak a folyosók velem pedig madarat lehetett volna fogatni. Mire kiértem az épületből,a szememmel vadul keresni kezdtem James kocsiját,de sehol se láttam. Rögtön felhívtam Kendallt.Pár kicsöngés után felvette."Szia babym! El kellett jönnöm,Eli rosszul lett a reggelije után.Hazasétálsz vagy hívjak neked taxit? "- Csend lett. Körülbelül 10 percre van tőlünk a kórház,gyalog ez lenne fél óra is. Most pedig haza akarok jutni minél hamarabb,hogy elmesélhessem a jó hírt a többieknek.A taxi mellett döntöttem. Így hamar haza jutottam a srácokhoz. 

Lerúgva a lábamról a cipőt,beljebb mentem a papírt fogva boldogan. A nyugodt légkör helyett hangos gyerek sírás meg kiabálás fogadott. Úgy tűnt mind a ketten az emeleten vannak. Benézve a hálószobába,kaotikus helyzettel lettem üdvözölve. Az ágy tele volt hányva,a takaróink a földön hevertek,míg a fürdőszobából mérges hangokat hallottam kiszűrődni."Még egyszer mondom hogy ne ficánkolj! Soha nem foglak tudni így felöltöztetni."- James csak álldogált ott."Srácok mi folyik itt? És ha lázas szegényke,minek ordítasz vele?!"-Átvettem Kendalltől Eli hercegnőt. Tiszta piros volt addigra a feje."Innyi?"-Kérdezte tőlem.Rájöttem,hogy szomjas. Amióta elmentem nem igen ihatott.

Magamhoz vettem a pici lányt."Kapsz inni,James légy férfi és vidd ki a mosógépbe a koszos ágyneműket. Kendall vegyél két percet hogy lenyugodj,egyedül te maradtál szegénykének de így viselkedsz vele. Megéri?"-Nyitotta a száját hogy mondjon valamit de elindultam lefele a lépcsőn."Direkt nem kapott...innit."- Sajnos a végét ami igen fontos információ volt,nem hallottam meg. Lementem a konyhába Elivel. 

Ahogy megbeszéltük kapott egy kis vizet a kedvenc poharából. Lehajoltam hozzá mert leejtette a csőrös poharának a tetejét."Ajajj."- Szólt halkan.Megráztam aranyosan a fejemet.Nem tehet róla,hogy lázasan nem tud finoman mozogni."Semmi baj tündérkém.Megesik az ilyen."-Válaszoltan lágyan. Hirtelen mocorogni kezdett nagyon. Majd a semmiből mellkason hányt. Kendall pont leért a lépcsőn,"Szivem ne haragudj amiért idiótán viselkedtém én csak.-Ó istenem! Ne mozduljatok. JAMES!! Sos kell a segítséged itt lent!"-Buta kérés volt,hiszen telibe hányás után meg se mertem volna mozdulni eleve.Eli ajkai lekonyultak és vadul sírni kezdett."Ezt el akartam kerülni,én szóltam előre hogy miért nem kapott innivalót.Hallgattál rám? Nem. "- Kivette Eli kezéből a pohárkát majd félre dobta a mosogatóba. Leguggolt a lánya mellé és óvatosan lefejtette a testéről a pólót."Kevésbé fogsz fázni így. Újabb pancsi a láthatáron. Menjünk."- Aranyosan magához ölelte,felsétálva vele az emeletre. Én pedig mozdulatlanul álltam a hányás tócsában. Remek pillanatok egyike.

"Itt is vagyok! WOAH!! Ez mind a pici lányból jött ki? Hogy van ekkora gyomra mégis?"- Csodálkozott James,aki a segítségemre sietett a felmosó ronggyal aminek alma illata volt.Behunytam a szememet,mert a szag kezdte átvenni az irányitást az agyam felett."James nem érdekel csak töröld fel,hadd menjek fel lemosakodni."-Mondtam a fogam alatt.Hallottam ahogy felmos körülöttem hiszen sikerült bele vernie a felmosót a konyhapult széleibe.Mit ne mondjak vicces volt.

"Huh..köszönöm!"- Gyorsan felfutottam a lépcsőfokokon,egyenesen James fürdőszobájába. Magamra zártam az ajtót a biztonság kedvéért. Mégis mióta használ 4 fajta tusfürdőt? Számomra rejtély,de nem foglalkoztatott annyira. Kiválasztottam egyet és megfürödtem. Mihelyst készen lettem,leakasztottam a barna törölközőt a mosdókagyló mellől,magam köré tekerve. Mint aki jól végezte dolgát,

kinyitottam a zárat,kilépve a szobájából. Gondolhattam volna hogy James várni fog rám keresztbe font karokkal. Így is lett."Te mégis mi a fenét.-" -Ekkor esett le neki az egész. Kendall szobája felé tolt." Nem nézhetlek, menj öltözz fel inkább."-Poénkodott. Megráztam a vállam."Hát jó. Na hogy van a kis betegem?"-Beléptem mezítláb a szobába. Eli a törölközőjén feküdt hanyatt,míg Kendall próbált neki megfelelő méretű ruhát találni a gyerek ruhás szekrényben. "Egész jól. Kezd vissza jönni a színe.Ami nagyszerű hír. Jó lesz rá a trikó is?"- Gondolkozva felém fordult."Persze,úgyis melege van a láztól. Kapcsolok be  neki valamilyen mesét addig."-A hármas csatornára kapcsoltam majd felhangosítottam a tévét.Ezután kimentem a fürdőbe átöltözni egy laza melegítő nadrágba,és egy hozzáillő pólót vettem fel. 

Mire magamra kaptam a ruhadarabokat,Kendall édesen pihent az ágyon,míg Elit lepasszolta a kiságyába."Ne legyél ennyire gonoszka,ilyenkor az apjára van szüksége. Kivegyem helyetted én?"- Kérdeztem kíváncsian.Hevesen rázni kezdte a fejét." Tudod sose gondoltam volna hogy valaha is ilyet fogok mondani,de ez a pici lány totálisan kifárasztott ameddig távol voltál. Ti nektek hogy van ennyire erőtök hozzá?"- Próbált rájönni a titokra,ami nem is létezik. Ez egyszerűen belénk van kódolva. "Lemegyek Jamesnek segíteni a garázs rámolásban,te vigyázz a hercegnőre. Okés?"- Adtam neki egy köszönet puszit majd lebattyogtam a földszintre.Az előszobában halomban álltak a dobozok. Vigyáznom kellett nehogy leverjek egyet útközben amit felpúpozott egymásra . Kijutottam sikeresen a rumlis helyiségbe. Tele volt edzős cuccokkal,hangszerekkel amik használaton kívül voltak.James behozta a kocsijából a nagy tároló dobozokat amiket egyesével felcímkéztünk alkoholos filccel.Hátra maradt a pakolás. Én örömmel jelentkeztem a hangszerek elrámolására de félúton megszédültem. Ezt ő is észre vette."Hé Alexa! Minden rendben van? Olyan sápadtnak tűnsz."- Mellém állt ha esetleg el akarnék ájulni,elkaphasson.

 Hevesen megráztam a fejemet."Teljesen jól vagyok,fejezzük ezt be és együnk valamit. Farkas éhes vagyok."- Mondtam nevetve. Megrázta a vállát válaszként."Te tudod."-Úgy fél órán keresztül pakolhattunk mikor kiszaladtam a kertbe,a nyitott garázs ajtónál. A ház falának dőltem. Mire kiért hozzám James,rosszul lettem."Óó ne már!! Te is? Fúúj.Itt egy zsepi töröld meg a szádat.Felmegyünk az emeletre."Megpróbálok felmenni."- Gyenge lett a hangom,a hasam pedig rettenetesen fájt. Fél úton járhattunk. Rámjött ismét a hányinger.A wc-hez rohantam,becsapva magam mögött az ajtót. Természetesen erre Kendall is felriadt."Mit műveltek ti ketten? James elárulod?"-Szerintem ekkor hallhatta meg a hányásomat mert bejött utánam. Pici köröket rajzolt a hátamra."Sokat voltál Elikével,látod jogosan passzoltam le a kicsi lányt. Most én is itt hánynék veled együtt.A maradék erőmmel,megrúgtam a bokáját."Áú! Ezt most miért kaptam?"-Viccelődött még ezek után is.

"Hoznál nekem egy párnát? Itt fogok aludni."-Én halálosan komolyan gondoltam.Mire ő felnevetett,"Hagyjuk már. Itt képtelenség aludni. Bejössz az ágyba és kapsz egy lavórt. Probléma megoldva."-Óvatosan felhúzott a földről a hónaljamnál fogva.Rögtön odabújtam hozzá. Lassan odalépkedtünk az ágy széléhez. Nem kellett kétszer mondani,bedőltem azon nyomban az ágyra. Szerintem el is aludhattam,mert legközelebb hajnali három környékén keltem fel rosszullét miatt. Bökdösni kezdtem Kendall hátát amíg én hason feküdtem."Hmm. Na. Mi baj van?"- Félálomban motyogta,meg se moccant. "Szerintem megint jön,de a lavór tele van. A wc-ig meg összeesnék."- Bevallottam,hogy mennyire nincs erőm. Ezt hallva,kitakarózott és kikelt az ágyból. Odajött hozzám hogy a karjaiba vegyen."Kapaszkodj a nyakamba rendben?"- Óvatosan kivitt a mosdóig ahol letett. Én belőlem pedig kijött minden ami a gyomromban volt."Annyira de annyira utálom ezt a betegséget."-Valamiért megpróbáltam egyedül felállni a kéz mosáshoz de hátra estem. Szerencse hogy Kendall megtartott. "Jólvan most megtudod mosni a kezedet."-Tartott közben, mögöttem állva."Te égsz! A homlokod pedig még rosszabb. Felszökhetett alvás közben a lázad. Szólok Jamesnek,addig maradj itt!"-Megint letagadtam mindent.Kiszaladt a folyosóra,bekopogva a szoba ajtaján."Nincs nagy bajom. Csak álmos vagyok."-Kiabáltam utána,mindhiába.Elkezdtem vacogni. Innen tudtam,hogy sajnos igaza volt. Felment a lázam. Így telt el az hajnalunk,míg Eli jobban lett és átaludta a reggeli órákat,én addig halkan szenvedtem az ágyban.Jamessel a másik oldalamon. Kendall jobbnak látta,ha ketten tudnak segiteni ha esetleg gond van. Remélve,hogy hamarosan elmúlik ez az egész,elaludtam.

(26.rész) Rablás

 KÉT KOMMENT UTÁN HOZOM A KÖVETKEZŐ RÉSZT :) JÓ OLVASÁST MINDENKINEK! 

Alexa szemszöge:

Éppen a reggelizés közepén járunk.Ma a srácok is velünk esznek,mert utána dalt kell írniuk. Carlosék már nagyban a dalszöveg témáját beszélték át,miközben én próbáltam nem feltűnően viselkedni.
Kaptam kora reggel egy smst Jason tesójától.Enyhe kifejezés ha azt mondom halálra ijesztett vele.

Különösen,hogy nem engem akar bántani,hanem Kendall egyetlen szeme fényét.Ma én vagyok a soros játszóterezésben ezért előre félek.Míg magamban lejátszottam a lehetséges kimeneteleket,

Kendall bökdösni kezdett a kezével.Felkaptam a fejemet hirtelenjében."I...igen?"-Dadogtam,

fogalmam se volt miről beszélt az elmúlt percekben de hátha beletrafálok.Összeráncolta a homlokát kérdőn nézve."Azt kérdeztem hányra értek vissza a sétából.Nem azt hogy kérsz-e még reggelit."-Tette hozzá poénkodva amit egy színlelt mosollyal viszonoztam."Hagyd szegénykét. Még korán van.Inkább edd meg azt a pár falatot és álljunk neki a munkának."-Szólt közbe James aki felkelt az asztaltól,hogy a mosogatóba tegye a koszos tányérját.Ezt követően öntött magának kávét.Fenékkel a konyhapultnak dőlt. Én igyekeztem türelmesen kivárni azt a pillanatot mikor egyedül hagynak.Erre Logan betrappolt a bekapcsolt laptopjával együtt és helyet foglalt mellettem.Hangosan gépelni kezdett.

Úgy döntöttem fent fejezem be a reggelimet.Pici Eli különben is az ágyában ébredezik még. Belebújtam a papucsomba,nyomva egy puszit Kendall fejére."Mindjárt hozhatod a hercegnőt reggelizni,mihelyst kész vagyunk. "-Szólt utánam."Rendben majd lehozom."-Felmentem a szobánkba.Mivel pizsamában voltam,visszadőltem az ágyba,ölembe véve a reggelimet.A bal kezemmel az éjjeli szekrényhez nyúltam a távirányítóért.Megtaláltam a kedvenc sorozatomat úgyhogy azt kezdtem el nézni. Az azt követő reklám blokknál Eli sírni kezdett.Félre tettem az üres tányéromat a puha takaróra.Odamentem a kiságyához.De a kisasszonyról folyt a víz rendesen."Ajjaj nem tetszel te nekem.Szólunk apunak.Bújj ide babám."- Szót fogadva rám döntötte a fejét. A szemei közben le-le csukódtak.Sikerült épségben leérnünk a lépcsőn.Azt hittem a konyhában lesznek a fiúk,viszont senkit nem találtam ott. Egy helyen lehetnek csak. Kimentem a kerten keresztül a garázs ajtóhoz ami szerencsére nyitva volt. Igazi kis stúdiót rendeztek ide be.Teljesen elámultam.Csakhogy eszembe jutott a valódi ok amiért lejöttem hozzájuk.Eli megint sírdogálni kezdett.

 Ficánkolt a karjaimban.Szorosan kellett fognom,nehogy elejtsem."Ó mi történt veled angyalkám."-Kendall levette a válláról a gitárt,letéve a fotelre."Valami nincs rendben vele,inkább lejöttem szólni. Ha velem jössz meghőmérőzöm van-e láza.Nálad mégiscsak jobban érzi magát."-Mondtam neki nyugodtan,miközben átvette tőlem a kicsi lányt."Persze,menjünk. Skacok mindjárt jövök. Addig próbáljátok meg össze tenni a refrént."-Logan éppen nagyon belemélyült a laptopjába,egyedül Carlos és James reagáltak egy oké nem gonddal.

Ők is tudják mennyire fontos Kendallnek Eli baba.Így hát Kendall lent maradt a nappaliban míg én felmentem az emeltre megkeresni a hőmérőt.Sikerült egy kis kutakodás után meglelnem a fürdős játékok között. Mire leértem,Kendall az ölében dédelgette őt,még mesét is kapcsolt be neki.Nem illik hallgatózni de muszáj volt.A hallban levő szekrény takarásában megálltam."Anyud nagyszerű ember volt.Szeretett velem zenélni miután megtanítottam gitározni.Sőt túrázásban is lenyomott,bizony picurkám.Ezért is hiányzik nekem ennyire."-Öntötte ki a lelkét neki,mintha Eli bármit is tudott volna válaszolni rá.Kaptam a pillanaton és besétáltam hozzájuk,Kendallnek nyújtottam a hőmérőt."Köszi baby.Jut eszembe le kéne ugrani a boltba mert kiettük a srácokkal a hűtőt mostanra.Elmennél helyettünk? Cserébe estére főzök neked valamit."-Reménykedő arccal fürkészte a szemeimet.Meg se hallottam,hiszen bekapcsoltam a gombbal a lázmérőt és vártam.Öt perc leteltével kivettük a pici hónaljából. Odabújt azonnal az apjához.Ahogy gondoltam,felszökött a láza. Szó nélkül elindultam a konyhába. Kinyitottam a jobb szélső felső szekrényt.Hiszen ott tartjuk a gyógyszeres dobozt.Amióta az életükbe csöppentem beszereztem minden szükségesnek tekinthető gyógyszert ami bármikor jól jöhet. szerencsére gyerek lázcsillapító szirupot is vettem,így kiadagoltam neki a kedvenc poharába narancslével együtt.Visszasétálás közben összeráztam a tartalmát. Eli sietve érte nyúlt. Szegénykém eléggé ki lehet száradva.

Kendall megsimogatta a haját,kiszedve a kóca tincseket az arcából."Apu ne..."-Kimászott az öleléséből és a lábamhoz bújt.Kicsit megkönnyeztem az édes pillanatot.Erre teljesen ledöbbent még Kendall is."Ajszoj vejem?"-Kérdezte halkan,ivás közben.Leguggoltam hozzá."Hercegnőm,el kell mennem bevásárolni mert az apukád és a haverjai mindent megettek. Nincs semmi a hűtőben."-Odavittem Kendallhez inkább,de azonnal sírni kezdett. Megráztam a fejemet,azt nem lehet hogy magammal viszem hiszen lázas meg nyűgös."Kendall attól tartok ti fogtok ma vásárolni helyettem. De ne aggódj mindent felírok egy papírra. Viszont eléggé hosszú lista lesz,készülj fel rá."-Tettem hozzá nevetve."Rendben megoldjuk.Csak nem lehet az olyan vészes igaz?"- Felkelt a fotelból hogy kimenjen a többieknek szólni.Fele úton kaptam egy csókot."Bízok benned,ügyes leszel.Csinálj vele valami vidám dolgot.Szeret színezgetni."-Így hát fogtam magamnak egy poharat amibe még reggelinél öntöttem magamnak teát és felmentünk kettesben az emeletre miután megírtam a bevásárló listájukat. Először lefeküdtem vele az ágyra. Ott hagytam amíg áthoztam a játszós szobából a kicsi rajzos dobozát. Ami tele volt ceruzákkal és zsírkrétákkal.Szerintem ez megteszi.Papír is volt benne szerencsére. Így hát bő fél órát töltöttünk el rajzolással amibe lassan beleunt. Hallottam a lenti ajtó becsapását majd a kulcs zörgést. Ettől a pillanattól kezdve egyedül maradtam a kis csöppséggel. De legalább megúsztam a hosszú vásárlást.

Rajzolás után,tévéztünk egy darabig amit szintén megunt. Ehiszem,hogy betegen semmi nem érdekli igazán,velünk felnőttekkel sincs másképp. Úgyhogy lefektettem az ágyába aludni,hamar elszenderedett. Kimentem a szobából,az ajtót résnyire nyitva hagyva hogy megtudjam hallani ha felkelne esetleg.Mivel Kendallék nem takarítanak,ezért rám maradt szokásosan.

Távollétükben kitakarítottam James szobáját a fürdőszobákkal együtt. A fenti emelet porszívózása után kihúztam a konnektorból a porszívót.A bal kezembe fogva lecipeltem a lépcsőn. Remélem Kendall háromfogásos vacsorával lep meg ezek után. Szeretem őket,viszont ők is képesek lennének a lakás takarítására.

Pár órával később éppen a konyhával végeztem mikor áthúztam a nappaliba a porszívót.

Megdermedtem mert valaki levert a polcról egy üveg díjat és csak a hangját hallottam.A nappalinak van egy része ami takarásban van egy elválasztó fallal. Tehát valaki van ott. Körbe néztem mit használhatnék fegyverként. Rögtön Kendall gitárját pillantottam meg,ami pont a legdrágább fajtából való. Hé! A testi épségem fontosabb mindennél. Remegő kezekkel megfogtam a hangszer nyakát és a magasba emeltem. Lassan oda lopóztam az elválasztó falhoz és mint a filmekben megkérdeztem,"Van ott valaki? Bárki is vagy gyere elő.Nem félek!"- Hazudtam egy hatalmasat.Csend támadt."Rendben jövök!"- Előszedve minden bátorságomat,beléptem a nappali hátsó felébe. Egy 26 év körüli,borostás srác kutakodott az irataink között. Ezt a sarkot  a fiúk irodának használják. Nővéri múltamból erőt merítve felismertem,hogy Eli baba születési anyakönyv kivonatát tartja a kezében. A másik kezében pedig éles kést tartott.Meg kellett kockáztatnom,különben Kendall teljesen kiborult volna. Megütöttem a gitárral,mire hadonászni  kezdett a kezében levő késsel,megvágva ezáltal a kezemet.

Felsikoltottam fájdalmamban mert mélyebben súrolta a fém a kezemet. Azonnal rászorítottam a kezemet a vérző sebre.

"Menj el innen!!! Semmi keresni valód nincs itt!! Csúnya dolog egy nővel szemben erőt fitogtatnod nem mondták még neked?!"-Kiabáltam vele,hátha elhúz végre. Tévedtem.A következő pillanatban a hajamaért kapott és közel húzott magához."Édesem,azt hiszed megijedtem ettől a kis színjátéktól? A bátyám lebénult deréktól lefelé te miattad. Megkeserítem innentől kezdve az életed! Megértetted?!! Szánalmas vagy."-Ellökött a szőnyegre.Saját magam védelmére az arcom elé tettem a kezeimet.

"Kérlek menj el...."-Szóltam bátortalanul.Átlépve felettem,elment a hivatalos irattal együtt. Hanyatt feküdtem a szőnyegen sírva. Hihetetlenül remegni kezdtem.Soha nem fogok itthon maradni egyedül. Eszembe jutott Eli! Óvatosan feltápászkodtam a földről,az sem érdekelt hogy vérfoltokat hagyok magam után ahogy felmentem a lépcsőn.Tudni akartam Eli jól van-e.Benyitottam a szobába és nagyot sóhajtva láttam,hogy csendesen horkol.A szívemhez kaptam a kezemet,"Hál istennek jól vagy."-Az előbbi eset után inkább fent maradtam a mi szobánkban. Itt biztonságban vagyok mert nincs erkély és az ajtót magamra tudom zárni. Bementem a fürdőszobába lemosakodni. A csapra támaszkodva hangokat hallottam.Felkaptam a fejemet.Letöröltem az arcomról a sós könnyeket.Borzalmasan festettem a tükörben.Kócos konttyal lementem a lépcsőn,még annak ellenére is hogy a kezem vérzett. Megkönnyebbülve Kendall karjaiba rohantam akinél legalább 6 zacskó volt,két kézre elosztva."Én is örülök neked babám.Mi történt?"-Kérdezte,csakhogy Logan közbe vágott."Úristen Alexa!! Engedd el Kendallt,ezt le kell kezelni,összevérezted most így a kabátját is."-Ketten elhúztak tőle."Nem akarok egyedül maradni!"- Vissza bújtam a meleg testéhez.Ledobta a kezeiből a vásárolt dolgokat,magához ölelve szorosan."Shh,vigyázunk rád. Az az ÉN gitárom??"-Na most buktam le.Észre vette a földön heverő kincsét. Odaszaladt hozzá,felém nézve döbbenten.

"Ennyire azért ne haragudj ránk amiért neked kellett vigyáznod Elire..."-Mondta lelombozottan.A háta mögé mutattam,ahol tisztán látszottak a vérfoltok a fehér szőnyegen meg a dulakodás nyomai.

"Nem az én hibám.."-Carlos félre tolt az útból.Ámulva körbe nézte a szobát."Ez durvább mint amit a filmekben szoktunk nézni,főleg hogy élőben látod!!"-Örülök hogy ilyen könnyedén veszi."Carlos ne legyél ekkora kőbunkó! Baby mi történt pontosan?"- Megnézte az iratokat az asztalnál.Ott álltam bűnbánóan."Hát egy srác elvitte Eli anyakönyvi kivonatát...megállítottam majdnem a gitároddal de megvágta a kezemet...meg megszorongatta a hajamat majd a földre nyomott....mondtam hogy sajnálom az egészet!"-Felment bennem a feszültség.

"Woah! Mutasd a kezedet. Ez igen csúnya....Logan segíts nekem. A lenti mosdóban van elsősegélyes doboz. Odamegyünk. Biztos ki kell mosni a sebet."-Magával húzott a fürdőszobáig. Leültem a kád szélére,onnan bőven bele tudtam lógatni az alkaromat a mosdóba. Lehunyt szemmel,fogcsikorgatva elviseltem ahogy a víz csípte a bőrömet. Kendall kiszaladt egy szó nélkül,magamra hagyva Carlossal és Logannel. Sikerült kinyitniuk a kék dobozt. A mosdópulton kotorásztak benne egy darabig,mire Kendall is visszatért. Felpillantva mosolyra fordult a szám,a kedvenc nyalókámat tartotta az arcom elé."Csak hogy ne fájjon annyira."- Helyet foglalt mellettem a kádon és az ölébe húzott."Ez annyira aranyos tőled. Köszönöm. Elég ha bekötjük ugye?"-Dadogtam félve. Ugyanis Logan ijesztő dolgokat pakolt ki a dobozból."Te vagy az ápoló. Neked kell tudni."-Poénkodtak velem mire szúros tekintettel rájuk néztem."Elég lesz.Ti menjetek elpakolni a hűtőbe az ételeket,Logan befejezi ezt nekem."-Muszáj volt parancsban kiadnom,különben minden kiolvadt volna.

Kendall röhögni kezdett alattam. Hátra pillantottam. "Nagy fiú te is! Ne hidd hogy megúsztad! Apropó a vacsorát nagyon várom."-Tettem hozzá egy kacsintással. Magához húzott szorosan."Az legyen meglepetés."-Ezzel ment segiteni a többieknek a pakolásban."Ugye tudod hogy Kendall semmi puccos kaját nem vett amíg a boltban voltunk. Kizárt,hogy össze tud ilyen alapanyagokból ütni valamit,hacsak nem lett varázsló titokban."-Van benne valami abban amit mond.De adok neki egy esélyt,hiszen lehet,hogy kitesz magáért."Majd meglátjuk,neked pedig ezer köszönet a kötözésért. Egész ügyesen csináltad."- Megcsodáltam a művét.Kicsit jobb lett mintha én csináltam volna.

Este fent tévéztem,laptopozás közben. Egy önéletrajzot irtam újra. Két napja mikor bevittük Kendallt titokban a kórházba, félre hívott a főorvos.Kaptam tőle még egy utolsó esélyt.Holnap kell bevinnem az irodájába a jelentkezésemet. Melettem pedig elaludt Eli hercegnő a plüssét szorongatva.Félbe hagyva a sorozatomat,elkezdtem a fürdéshez készülődni.Lentről furcsa zajok szürődtek fel,de megvontam a vállamat.Biztos a zeneírás ilyen nehéz feladat a számukra.Így vettem egy hosszú habfürdőt majd kontyba fogtam a vizes hajamat. Átvedlettem a pizsamámba hogy vissza fekhessek az ágyba kényelmesen. Eltelt ismételten újabb húsz perc. Kezdték megcsapni az orromat a finomabbnál finomabb illatok. Gondolom Logan főz valamit vacsorára nekünk. Nem is szenteltem neki nagy figyelmet.Inkább odabújtam Elihez én is. Sikerült a lámpafénynél elaludnom. 

Arra ébredtem hogy valaki óvatosan ébresztget. Lassan felemeltem a fejemet,az illetőre nézve.

"Igen?"-Motyogtam félálomban.Halk nevetés kövezkezett ezután."Babám kész a vacsora,amit ígérek azt be is tartom."-Leült mellém az ágy szélére.Elkezdett játszani a hajammal."Kapok két percet még?"-Dünnyögtem."Rendben két perc,lent várlak."-Meg tudtam volna csapni hiszen röhögve ment ki a szobából.Kidörzsöltem az álmosságot a szemeimből úgy ültem fel.Most nézhetek ki a legszebben. Azonban ez nem tartott vissza a meglepetésemtől. Lementem a földszintre,félig homályban volt az egész lakás."Ki és merre van?"-Kérdeztem körbe sétálgatva.Hiszen a konyhában is korom sötét volt. Hirtelen megláttam a két gyertyát az asztalnál. A számhoz kaptam a kezemet.Soha senki nem lepett még meg engem ilyesmivel. "Kendall...ez gyönyörű..."-Lassan az asztalhoz sétáltam. Az első fogás ki volt szedve nekünk.Kihúzta nekem a széket mire leültem megköszönve a figyelmességét. "Ez csak természetes. Ez a legkevesebb és megígérem hogy a következő takarítást mi csináljuk meg."- Neki láttunk az evésnek. Egész sokat beszélgettünk mindenféléről. Sőt Lisa is szóba került hogy hiányzik-e még neki vagy tervez-e a jövőben házasságot egy új lánnyal vagy sem. Teljesen meglepett a nemleges válasza. Pedig Lisa kezét egyszer már megkérte. Lehet hogy túl nagy falat volt ez a számára. Egy percig se bírom hibáztatni,hiszen én is féltem az emberektől ez idáig. Az se baj ha csak barátnő-barát viszonyban maradunk,legalább ezt az időt együtt töltjük el.A finom vacsora után,átmentünk a kanapéra.Még takarót is hozott le,olyan kedves tőle.Kíváncsian vártam melyik filmet teszi be."Most pedig hozom az este meglepijét. Imádni fogod!"- Mesélte izgatottan,és lehajolva hozzám adott egy lágy csókot. Kényelmesen elhelyezkedtem az óriási kanapén,félig betakarva magamat. A hűtőnyitás után,az evőeszközös fiókban kotorászott egy darabig." Megvan! Jövök máris,addig kapcsold be a tévét kérlek."- Szólt nekem kintről. Egy lépéssel előrébb jártam nála.

"Már be van kapcsolva. Nyugodj meg."- Válaszoltam neki könnyedén.Mellém ült mire besüppedt a kanapé."Ezt kettőnknek hoztam. Tudom hogy mennyire szereted."- Nézett rám csillogó szemekkel.Teljesen elámultam.Hiszen a nagy üveg tál,tele volt összevágott gyümölccsel,csoki darabokkal,karamell sziruppal a tetején."Kérem a kanalat."- Kiszedtem a lehető legnagyobb adagot a kanállál és véletlen kiesett egy darab a számból."Vigyázz nehogy leedd a szőnyeget!"- Feltakarított helyettem. Felkaptam a fejemet mikor csengettek. Összenéztünk furcsán.Megvontam a vállamat,

jelezve hogy én nem várok senkit."Ne nézz rám. Fogalmam sincs ki lehet az ilyenkor."-Felkelt megnézni.Pár perc múlva bekiabált,"Kaptál egy neked szóló csomagot!! Kijössz megnézni? Nem akarnám bevinni mert kicsit elázott."-Így hát utána mentem.Körülbelül egy cipősdoboz méretű doboz várt a kinyitásra. Féltem picit. Feladó se volt rajta,azaz efy bizonyos személy nem akarja felvállalni a kilétét. Leguggoltam és feltéptem a ragasztó szalagot róla."Lássuk mit rejt a doboz..." - Hátra estem a guggolásból mert egy kígyó mászott ki a csomagolásból." ZÁRJUK BE!"- Kiáltotta el magát de inkább belerúgott és így a teli doboz leesett a verandáról. A derekamnál fogva beljebb tolt a lakásba,becsukva magunk mögött a bejárati ajtót."Ezt mégis ki küldte?! Meg is marhatott volna téged!! Mit csinálok ha te is meghalsz?"- Teljesem kikelt magából. Innentől kezdve tudtam,hogy el van rontva az egész esténk. Attól még lecsücsültem a helyemre és enni kezdtem a desszertből. Felpillantottam a tálból mert Kendall telefonon kiabált valakivel. Nem nagyon tudtam hova tenni a dolgot. 

Megálltam az ajtófélfának dőlve,úgy hallgatóztam."Értem én de híres személy vagyok!! A biztonságom az első."- Fel nézett rám mérgesen." Ezek nem normálisak. Azt mondják nem fognak kijönni mert ismeretlen feladótól kaptad..."- Félre dobta a telefonját és hozzámbújt.Ahogy a vállamra hajtotta a fejét,elkezdtem simogatni.Érdekes,hogy ő szomorkodik pedig nekem szólt a fenyegetés.

"Sajnálom hogy nem tudtalak megvédeni. Az idióta rendőr pedig értetlenkedett egész végig."- Sóhajtott egy nagyot.Megrázva a fejem elhúztam a kanapéig."Biztonságban vagyok veled. Nézzük inkább a filmet.Eli hercegnő úgyis is alszik."-Betakartam kettőnket.A film feléig bírtam ébren maradni. Mindketten lent töltöttük az éjszakát.